EZT OLVASTA MÁR?
×

08. A kártérítés speciális felelősségi alakzatai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.03.27. 11:11

Közzétéve: 2014.04.23. 16:07

A Polgári törvénykönyv speciális felelősségi szabályokat tartalmaz bizonyos károkozások esetére.


1.
Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért


Az új Ptk. nem változtat a veszélyes üzemi felelősség főszabályán, új rendelekzése azonban, hogy meghatározza az üzembentartó fogalmát.

a) A veszélyes üzemi felelősség
Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik [2013. évi V. tv. 6:535. §].

b) Az üzembentartó
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik.
Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell tekinteni [2013. évi V. tv. 6:536. §].

c) A károsulti közrehatás szabályai
Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. A kármegosztásnál a tevékenység fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni.
Ha vétőképtelen személy elhárítható magatartásával a károkozásban közrehatott, az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával megtérítési igényt érvényesíthet [2013. évi V. tv. 6:537. §].

d) Elévülés
A veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés három év alatt évül el [2013. évi V. tv. 6:538. §].

e) Veszélyes üzemek találkozása és az üzembentartók egymás közötti viszonya közös károkozásnál
Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján köteles.

Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.

Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli.

Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni az üzembentartók egymás közötti viszonyában abban az esetben is, ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt, azzal, hogy felróhatóság és rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik [2013. évi V. tv. 6:539. §].

Károkozó "A"

Károkozó "B"

Kártérítési kötelezettség

Felróható

Felróható

Saját kár viselése

Nem felróható

Felróható

"B" fizet

Felróható

Nem felróható

"A" fizet

Nem felróható

Nem felróható + rendellenesség

"B" fizet

Nem felróható + rendellenesség

Nem felróható + rendellenesség

Saját kár viselése

Nem felróható + nincs rendellenesség

Nem felróható + nincs rendellenesség

"B" fizet





2.
Felelősség más személy által okozott kárért


a) Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért
Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős.
Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős.
Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta [2013. évi V. tv. 6:540. §].

b) Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel [2013. évi V. tv. 6:541. §].
Az Indokolás utal rá, hogy körben, a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel az új Ptk. egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni.

c) Felelősség a megbízott károkozásáért
A megbízott károkozásáért való felelősséget az új Ptk. a gyakorlat igényeire tekintettel a régi Ptk.-nál részletesebben szabályozza.

Ha a megbízott e minőségében harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért való felelősség szabályai szerint is érvényesítheti [2013. évi V. tv. 6:542. §].

d) Felelősség más szerződés kötelezettjének károkozásáért
Más szerződés jogosultja felelősséggel tartozik a vele szerződési viszonyban álló kötelezett által a szerződés teljesítése körében harmadik személynek okozott kárért mindaddig, amíg a károsult számára ismeretlen károkozó személyét meg nem nevezi [2013. évi V. tv. 6:543. §].

3.
Felelősség vétőképtelen személy károkozásáért


a) Felelősség vétőképtelen által okozott kárért
Új rendelkezésként az új Ptk. meghatározza a vétőképtelenség fogalmát és azt, hogy e felelősségi alakzat tekintetében ki minősül gondozónak.

Akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.
A vétőképtelen helyett az felel, aki jogszabály alapján a vétőképtelen gondozójának minősül. Gondozó az is, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta.
Mentesül a gondozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a nevelés és a felügyelet ellátásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Több gondozó felelősségére a többek közös károkozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [2013. évi V. tv. 6:544. §].

b) Kártérítés méltányosság alapján
Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik [2013. évi V. tv. 6:545. §].

c) Önhiba
A vétőképtelen károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát felróhatóan maga idézte elő [2013. évi V. tv. 6:546. §].

d) Felelősség vétőképes kiskorú károkozásáért
Ha a kárt olyan vétőképes kiskorú okozta, akinek van felügyeletre köteles gondozója, és a károsult bizonyítja, hogy a gondozó kötelességét felróhatóan megszegte, a gondozó az okozott kárért a károkozóval egyetemlegesen felelős [2013. évi V. tv. 6:547. §].

4.
Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért


a) Felelősség közigazgatási jogkörben okozott kárért
Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.
Közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik [2013. évi V. tv. 6:548. §].

Például: Az építési hatóság kártérítési felelősséggel tartozik, ha az engedélyezett építkezéstől való eltérés esetén a továbbépítés betiltása, az építkezésnek a tervhez igazítása tárgyában nem vagy nem megfelelően intézkedik, a meghozott határozatának az igénybe vehető kényszerítő eszközökkel nem szerez érvényt, és emiatt a folyamatos jogsértés eredményként létrehozott építményre a fennmaradási engedély kiadására kerül sor (lásd: BH1992. 528.).

b) Felelősség bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért
A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozott kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése.
A közjegyzői és a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése [2013. évi V. tv. 6:549. §].

5.
A termékfelelősség


A részleteket lásd itt.

6.
Felelősség az épületkárokért


a) Az épület tulajdonosának felelőssége
Épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
Ezt a szabályt kell alkalmazni az épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kárért való felelősségre azzal az eltéréssel, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse [2013. évi V. tv. 6:560. §].

A régi Ptk. úgy rendelkezett, hogy az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. Ezzel szemben az új Ptk. erre az esetre a tulajdonos felelősségét írja elő azzal, hogy a károsulttal szemben azt, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.

b) Felelősség tárgyak kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért
Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója felelős.
Kezesként felel a bérlő vagy a használó, ha a károkozót megnevezi. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként felel.
Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős személytől a kár megtérítését követelhesse [2013. évi V. tv. 6:561. §].

7.
Felelősség az állatok károkozásáért


A felelősség az állatok károkozásáért cím alatt a törvény három tényállást szabályoz:
- a vadászható állat által okozott kárért való felelősséget,
- a veszélyes állat tartójának és
- a veszélyesnek nem minősülő állat tartójának felelősségét.

a) Az állattartás körében okozott kár
Aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.
Veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel [2013. évi V. tv. 6:562. §].

b) A vadászható állat által okozott kárért való felelősség
A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.
A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
A kártérítési követelés három év alatt évül el [2013. évi V. tv. 6:563. §].

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt