Az építés során okozott károk ritkán vezethetők vissza egyetlen hibára. Egy hibás hóteher-számítás, a tervektől eltérő kivitelezés és az ellenőrzési dokumentumok hiányos vizsgálata egymásra épülhet, és ugyanahhoz a káreseményhez több szereplő felelőssége is kapcsolódhat. A jogi felelősség megállapítása azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden kárra kiterjed a biztosítási fedezet. A következő, hóteherből eredő kár példája azt mutatja be, miért döntő a megfelelő biztosítási összegű és megfelelő kárelemekre kiterjedő felelősségbiztosítás. A példa valós káreseményen alapul, de a konkrét ügy felismerhetőségének elkerülése érdekében a valóságtól eltérő tényállási elemeket közlünk.

A Ptk-ban található szerződésszegési esetek részletesen meghatározzák, hogy milyen jogkövetkezményeket alkalmazhat a jogosult. Vannak azonban olyan jogkövetkezmények, amelyek valamennyi szerződésszegési esetben alkalmazhatók, ezeket hívják a szerződésszegés általános szabályai szerinti jogkövetkezményeknek.

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

A Polgári törvénykönyv speciális felelősségi szabályokat tartalmaz bizonyos károkozások esetére.

A régi Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozott a kártérítési jogosultság szabályaival. Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehetett. Attól függően, hogy különböző felelősségről van szó, a vonatkozó rendelkezések szinte ugyanazok.