Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.2. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma

Az ingatlan-nyilvántartási törvény (1997. évi CXLI. tv., Inytv.) rögzíti, hogy a földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanról, illetve a jogosultakról, kötelezettekről milyen adatokat kell kötelezően rögzíteni. Jogszabály tartalmazza azt a felsorolást is, hogy a milyen bejegyzéseket találhatunk, ezeket nevezik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogoknak és tényeknek.

1.
Az ingatlan adatai

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza [1997. évi CXLI. tv. 14. §]:

a) A település nevét

b) Az ingatlan fekvését
Az ingatlan fekvése a belterület, külterület megjelölést jelenti.
A külterületen a külön zártkerti kategóriát az Országos Építésügyi Szabályzat szüntette meg, a korábban zártkertnek minősülő földek külterületi földnek minősülnek.

c) KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat
Vagyis az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot (emeletet, ajtót).
Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvényben meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.

d) A helyrajzi számát
A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal vagy az ingatlan egyedi azonosítójával [1997. évi CXLI. tv. 19. § (2) bek.].

e) A terület nagyságát
Magyarországon 1970-től az ingatlanok területét méterrendszerben határozzák meg: hektár (ha), négyzetméter (m²).
A korábbi mértékegységek meghatározása:
- a négyszögöl = 3,6 m²
- katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 5755 m2 = 5,755 hektár.

f) Művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését
A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően az alábbi művelési ágakba kell besorolni: a földön létesített épületet, építményt, szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó.
A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). Ha a földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani.
Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet. A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét - a fő hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani [1997. évi CXLI. tv. 11. § (2)-(3) bek., 23. § (2)-(3) bek.].

g) Minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét
A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet (tiszta jövedelmi fokozatot) kell feltüntetni [1997. évi CXLI. tv. 23. § (4) bek.].
Földminősítés: az az eljárás, amelynek során az adott művelési ágú föld minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A földminősítés részletes szabályait a 105/1999. (XII. 22.) FVM rendeletben találhatjuk meg.
Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.
Minőségi osztály: a becslőjáráson és az osztályozási vidéken belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám. Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb számértékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják [105/1999. (XII. 22.) FVM rend. 1. §].

h) Ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát

2.
A jogosultak adatai

Az ingatlanok nyilvántartása során a jogosultak megkülönböztetésére az alábbi adatokat tüntetik fel:

2.1. magánszemélyek esetében:
- a családi és utónevét,
- a születési családi és utónevét is (a leánykori név, mint kategória 2004. január 1-jétől megszűnt, és azóta a férj is felveheti a feleség nevét),
- a jogosult anyja nevét,
- születési helyét és idejét (év, hó, nap) - a fentiek az ún. természetes személyazonosító adatok,
- lakcímét,
- személyi azonosítóját (a régi személyi szám);

2.2. szervezetek esetében:
- a szervezet megnevezését,
- székhelyét,
- cégjegyzékszámát,
- statisztikai számjelét.

A fenti személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.
A személyi azonosítót és a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad [1997. évi CXLI. tv. 15. §].

3.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és tények

Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog,
b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
d) haszonélvezeti jog és használat joga,
e) telki szolgalmi jog,
f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
g) elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
h) tartási és életjáradéki jog,
i) jelzálogjog,
j) végrehajtási jog [1997. évi CXLI. tv. 16. §].

Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
1. a jogosult
1.1. kiskorúsága,
1.2. gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
4. kisajátítási eljárás megindítása,
5. telekalakítási eljárás megindítása,
6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7. földminősítési eljárás megindítása,
8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1. jogorvoslati kérelem,
8.2. ügyészi felhívás,
8.3. ügyészi fellépés
benyújtása,
8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
10. az ingatlan jogi jellege,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
12. épület
12.1. létesítése,
12.2. lebontása,
13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16.41 bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye.
17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
17.2. elidegenítési tilalom,
17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek,
18.2. büntetőeljárás
megindítása,
19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,
23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
24. a ranghely megváltoztatása,
25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,
30. pénzügyi lízingbeadás ténye,
31. nemzeti emlékhely,
32. történelmi emlékhely [1997. évi CXLI. tv. 17. § (1) bek.].

Az 1–14. és 31–32. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15–30. pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben [1997. évi CXLI. tv. 17. § (2) bek.].