17. A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása az új Ptk.-ban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.07. 13:18

Közzétéve: 2014.06.10. 19:49

Jelen cikk célja, hogy röviden és érthetően bemutassa az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.

Részletek »

09. Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk-ban

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.03.08. 08:33

Közzétéve: 2014.05.29. 11:09

Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. Ilyen környezetben ma nincs olyan ügyvezető, cégvezető, aki ne szeretne alaposan tájékozódni arról, hogy most akkor mondjon le, vagy mi mást tehet, ha nem akarja a magánvagyonát kockára tenni, de az ügyvezetést sem szeretné feladni.

Részletek »

04.3. Lényeges szerződési feltételek. A felek együttműködési kötelezettsége

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:41

Közzétéve: 2014.05.08. 13:30

Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.

Részletek »

04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:42

Közzétéve: 2014.05.08. 13:28

Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.

Részletek »

11. Fellebbezési eljárás

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:00

Közzétéve: 2014.04.23. 16:46

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Részletek »

07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.02. 10:03

Közzétéve: 2014.04.23. 16:12

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

Részletek »

02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.03. 18:53

Közzétéve: 2014.04.23. 14:51

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.

Részletek »

09.2. A tulajdonos jogai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.21. 11:09

Közzétéve: 2014.03.31. 13:51

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [2013. évi V. tv. 5:13. §].

Részletek »

02.6. Építésügyi igazgatási szakértő

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:15

Közzétéve: 2014.02.23. 16:34

Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.

Részletek »

08.2. A felelős műszaki vezető feladatai és felelőssége

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.05.15. 16:55

Közzétéve: 2014.02.18. 07:32

A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.

Részletek »

01.2.3.1. Városligeti építési szabályzat

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2019.01.06. 14:54

Közzétéve: 2014.01.15. 18:04

A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható.A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően – amely 2014. júniusában várható – egyebek mellett a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A 2013. évi CCXLII. törvény a közbeszédben gyakran előkerülő zöldterületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni.

Részletek »

01.2.3.2. A Városliget vagyonkezelője és az épületek jogi helyzete

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.02.14. 14:46

Közzétéve: 2014.01.15. 18:01

A 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) a vagyonkezelőre, és a Városligetben található épületek tulajdonjogára is tartalmaz előírásokat. A jogszabály – elméletileg – 99 éves időtartamra határozza meg a főváros legfontosabb parkjában megvalósuló beruházások fontosabb előírásait.

Részletek »

18.2. Az építésfelügyeleti bírság alapja, mértéke, eljárási szabályok

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.06.22. 13:54

Közzétéve: 2013.10.14. 14:15

Az alábbi táblázatok a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet mellékletei alapján készültek, de a mellékletek szerinti felbontást alapul véve az egyes cselekményekhez kapcsolódó speciális jogszabályi előírásokat is rögzítik a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

Részletek »

10.6. Építési munkaterület átadása (visszaadása) az építtető részére

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.10.26. 23:14

Közzétéve: 2013.10.14. 14:03

Az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárást követi az építési munkaterület átadása. A birtokbaadási eljárás szabályozása helyett a 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet már az építési munkaterület átadására vonatkozó eljárásra vonatkozó előírásokat rögzít 2013. április 19-étől. Az építési munkaterület átadásának szabályait az e-napló vezetési kötelezettségtől függetlenül minden egyes esetben alkalmazni kell. Az építési munkaterület átadásának egyik jogszabályi feltétele a fővállalkozó kifizetése, és elmaradása - egy átmeneti időszakot követően ismételten - a használatbavétel akadályát képezi.

Részletek »

11.3. A kivitelezés megkezdéséhez kapcsolódó eljárás: az e-napló megnyitása (2013. október 1-jét követően megkezdett kivitelezések)

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.02.12. 20:33

Közzétéve: 2013.10.14. 13:37

2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. Ettől függetlenül az építkezés megkezdéséhez kapcsolódóan maradtak feladatok.

Részletek »

12. Tájékoztató a vállalkozó földmérői tevékenységekről

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.10.02. 19:53

Közzétéve: 2013.09.27. 20:44

2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.

Részletek »

2. A minimális építőipari rezsióradíj megállapításának hatása a közbeszerzési eljárásokra

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.21. 21:08

Közzétéve: 2013.09.16. 09:28

A 2013. július 1-től hatályos új jogszabályok alapján a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) előírja az építés tárgyú közbeszerzési eljárások esetében a minimális rezsióradíj vizsgálatát. Az építésügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a minimális építőipari rezsióradíj mértékét, amelynek a 2013. évre vonatkozó legkisebb mértéke az általános forgalmi adó nélkül 2 383 forint/óra.

Részletek »

16.4. A beépítés feltételei. A kivitelező, a felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr feladata az építési termék építménybe történő beépítése során

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.10.02. 13:31

Közzétéve: 2013.08.06. 14:30

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. A beépítés során a kivitelező és a felelős műszaki vezető mellett a műszaki ellenőrnek is van feladata.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt