A tulajdonosnak a jogszabályokban rögzített kötelezettségeket is teljesítenie kell. A tulajdonost terhelik például bizonyos közterhek és az ingatlan használatához kapcsolódó költségek.

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [2013. évi V. tv. 5:13. §].

A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.

2013. október 1-jétől az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele iránti eljárás megszűnt, mivel az e-napló megnyitása során értesül az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdéséről. Ettől függetlenül az építkezés megkezdéséhez kapcsolódóan maradtak feladatok.

2013. január 1. napon lépett hatályba a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (új Fttv.), ezzel a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (régi Fttv.) hatályát vesztett. A korábbi jogszabály lecserélésével a földmérési tevékenység szabályaiban is változások következtek be.

A 2013. július 1-től hatályos új jogszabályok alapján a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) előírja az építés tárgyú közbeszerzési eljárások esetében a minimális rezsióradíj vizsgálatát. Az építésügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a minimális építőipari rezsióradíj mértékét, amelynek a 2013. évre vonatkozó legkisebb mértéke az általános forgalmi adó nélkül 2 383 forint/óra.

Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt [275/2013. (VII. 16.) Korm. rend. 3. § (3) bek.]. A beépítés során a kivitelező és a felelős műszaki vezető mellett a műszaki ellenőrnek is van feladata.

Az építési termék forgalmazásával, illetve az építménybe történő betervezésével és beépítésével kapcsolatosan számos jogszabályi fogalmat kell ismerni. A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet a forgalmazásra, míg a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet főként a betervezésre és beépítésre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Az alábbiakban megtalálható egyebek mellett az építési termék, a teljesítménynyilatkozat és az elvárt műszaki teljesítmény fogalma.

A 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet helyett – amely 2013. július 1-jén veszítette hatályát – 2013. július 19-étől az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.

A bontási tudomásulvételi eljárás (a korábbi bejelentési eljárást felváltva) a nem engedélyköteles, de az előzetes hatósági kontroll alá tartozó bontási tevékenységeket érinti. 2013-tól az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás. A 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2016. június 14-i hatállyal megszüntette ezt az eljárási formát, ezért az alábbi tájékoztató a 2016. június 13-ig megindított eljárások szabályait tartalmazza.

A bejelentési eljárás jól szemlélteti a jogalkotó azon akaratát, hogy a kevésbé jelentős építések esetében az előzetes engedélyezés helyett utólagos kontrollt gyakoroljon a hatóság. A bejelentési eljárás szabályai 2010. május 28-ai hatállyal jelentősen módosultak. Az építtetők bontási, építési vagy használatbavételi bejelentést kötelesek tenni. Az építtetőnek kiemelten fontos érdeke, hogy a bejelentési eljárás szabályait ismerje, hiszen itt előfordulhat, hogy a hatóság olyan építményt bontat le, amiről az építtető úgy gondolta, hogy szabályosan készült el. 2013. január 1-jétől a bejelentési eljárás megszűnt, ezért az alábbiakban a 2012. december 31. napjáig indult eljárások szabályai ismerhetők meg. Nagyon fontos, hogy a jelenleg is hatályos településképi bejelentési eljárás nem azonos a megszüntetett bejelentési eljárással.

A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési naplók vezetésére a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik. Attól függően, hogy mikor kezdődött a beruházás, a papíralapú vezetés vagy az elektronikus vezetés előírásai alkalmazandók. Az utóbbi években többször is változott annak a meghatározása, hogy milyen építési tevékenységre kötelező építési naplót vezetni.

Ha valaki nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt, illetve nem akkor vagy nem úgy teszi meg, akkor szerződésszegést követ el. A szerződésszegés következményei attól függnek, hogy ki követte el, és a mulasztás, hiba bekövetkezéséért felelősséggel tartozik-e. Az új Ptk. módosította a szerződésszegéshez kapcsolódó általános előírások több pontját is.

A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A használat joga a haszonélvezethez képest korlátozottabb. A közérdekű használati jog pedig egy teljesen különálló fogalom, ez a jog csak az erre jogszabályban feljogosított személyeket, szervezeteket illetheti meg.

A tulajdonos a tulajdonát megvédheti jogos önhatalommal vagy peres eljárás megindításával. Fontos tudni, hogy a tulajdonjogi igények soha nem évülnek el, vagyis határidő nélkül kérhetjük a tulajdonunkat (1959. évi IV. tv. 115. §) [2013. évi V. tv. 5:35. §].

Ha a szomszéd folyamatosan hangoskodik, vagy a pihenésünket, nyugalmunkat zavaró magatartást folytat, megvannak a jogi lehetőségeink arra, hogy megakadályozzuk a további zaklatást. Ezeket az eszközöket a birtokvédelem szabályai biztosítják számunkra. Más birtokának megsértésével - például, ha bemegyünk valakinek a lakásába - akár bűncselekményt is el lehet követni.

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Aki tulajdonos, az előbb-utóbb szembesül azzal is, hogy adót kell fizetnie, legalább annyira köteles felújítania a házát, hogy a szomszédos épület épségét ne veszélyeztesse, vagy éppen nem hallgathatja olyan hangerővel a zenét, ahogyan kedve tartja.

A közös tulajdonban lévő házra és a társasházi lakásra vonatkozó szabályozás között nagyon sok hasonlóságot és számos eltérést találunk. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető, hogy milyen előírásokat kell alkalmazni például a birtoklásra, a használatra vagy a költségviselésre. A jobb szemléltetés érdekében táblázatba foglalva mutatjuk be a lényegesebb előírásokat. Ezt követően összefoglaljuk a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz való jog, ezért érdemes ismerni, hogy milyen jogorvoslati kérelmeket lehet előterjeszteni. Azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy a mielőbbi bejegyzés általában az adott fél elemi érdeke, azonban az esetleges jogorvoslat hosszú hónapokig is eltarthat. A földhivatali eljárásokban a leggyakrabban érdemes az elkövetett hibát javítani, hiányosságot pótolni, és a fellebbezés helyett újra előterjeszteni a kérelmet (vagyis például ismételten beadni a javított szerződést).

Az ingatlan-nyilvántartási eljárások többségéért díjat kell fizetni. A díj átutalással is teljesíthető.