A lakáscélú munkáltatói adómentes támogatás 2015. évi változásai

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:41

Közzétéve: 2015.01.09. 10:51

Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.

Részletek »

20.1. Tervezői OTSZ - Az OTSZ közérthető, szerkesztett formában I. - FRISSÍTVE: 2019.01.23.

Szerző:  Veresné Rauscher Judit

Utolsó frissítés: 2019.01.29. 10:28

Közzétéve: 2015.01.07. 14:18

A Flamella Kft. és Veresné Rauscher Judit arra vállalkozott, hogy az új OTSZ szövegét olyan formában tegye közzé, amely lényegesen elősegíti, hogy a tervezők egységesen és közérthetően tekinthessék át a megváltozott rendelkezéseket. A jelen cikkhez csatolt anyag a száraz jogi tartalomhoz a tervezők számára fontos kiegészítéseket és egyéb hasznos funkciókat biztosít. A szöveg újdonságai: lakóépület jogszabály szerinti definíciója, bölcsődére, kritikus infrastruktúrára vonatkozó jogszabályok frissítése, BM OKF Tűzmegelőzési Hírlevél (pirossal), a tervezésben érintett Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k, kék keretben). A tájékoztató 2019. január 4. és 23. napján is módosult.

Részletek »

12.2. Tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás, tartozás átszállása és tartozáselismerés

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.01.26. 16:40

Közzétéve: 2014.10.29. 11:59

A szerződésben változás következhet be úgy is, hogy az eredeti kötelezett helyébe egy új kötelezett lép, aki átvállalja az eredeti kötelezett tartozását. Fontos, hogy a tartozásátvállalás kizárólag a három érintett fél konszenzusával lehetséges. A Ptk. szabályozza a teljesítésátvállalás, a tartozáselvállalás, és a tartozás átszállását is. A tartozásnak a kötelezett általi elismerése pedig a bizonyítási kötelezettségen változtat.

Részletek »

17. A házassági vagyonjogi szerződés szabályozása az új Ptk.-ban

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.09.07. 13:18

Közzétéve: 2014.06.10. 19:49

Jelen cikk célja, hogy röviden és érthetően bemutassa az új Ptk., vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény házassági vagyonjogi szerződésre vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy azok számára is könnyebben értelmezhető legyen ezen jogintézmény jelentése és tartalma, akik nem – vagy kizárólag – foglalkoznak e jogterülettel, és azok számára is elérhetőbb közelségbe kerüljön, akik korábban idegenkedtek ilyesfajta szerződés megkötésétől.

Részletek »

09. Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk-ban

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.03.08. 08:33

Közzétéve: 2014.05.29. 11:09

Számos újságcikk foglalkozott már a vezető tisztségviselők növekvő felelősségével. A rövidebb tájékoztatók csupán arról szóltak, hogy 2014. március 15-étől, az új Ptk. hatálybalépésétől az ügyvezetők, üzletvezetők saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért. Ilyen környezetben ma nincs olyan ügyvezető, cégvezető, aki ne szeretne alaposan tájékozódni arról, hogy most akkor mondjon le, vagy mi mást tehet, ha nem akarja a magánvagyonát kockára tenni, de az ügyvezetést sem szeretné feladni.

Részletek »

04.3. Lényeges szerződési feltételek. A felek együttműködési kötelezettsége

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:41

Közzétéve: 2014.05.08. 13:30

Amennyiben a felek eljárása során a szerződéses ajánlatra vonatkozó előírásokat teljesítették, a megfelelő alakban alá is írták a megállapodást, mégsem jön létre addig szerződés, ameddig az ún. lényeges szerződési elemek kapcsán nincs megegyezés. Ez alól 2014. március 15-étől kivétel lehet az ellenszolgáltatás megjelölése. Fontos tudni, hogy az új Ptk. már részletesen szabályozza a szerződés aláírását megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget is.

Részletek »

04.2. Milyen alakban jöhet létre a szerződés?

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:42

Közzétéve: 2014.05.08. 13:28

Szerződés nem csak akkor jöhet létre, ha a két fél együttesen aláírja a megállapodást. Jogszabályi tilalom hiányában szóban is megköthetünk érvényesen egy szerződést, sőt olyan eset is lehetséges, amikor még a feltételek egyeztetése sem történik meg. Az új Ptk. már tartalmaz előírásokat az elektronikus úton létrejött szerződésekre is.

Részletek »

02. Mennyi illetéket és adót kell fizetni az ingatlan vásárlása, eladása során?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2019.01.31. 19:33

Közzétéve: 2014.05.06. 09:42

Sok félreértés adódik abból, hogy az érintettek az ingatlan vásárlása során összekeverik az adó- és az illetékfizetési kötelezettséget. Mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen illetékkedvezmények vannak, hiszen ezekkel nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Az alábbi összefoglalóban 2011-ig visszamenőleg megtalálhatják a NAV által készített, az ingatlan eladásra és vásárlásra vonatkozó illetékfizetési és adózási előírásokról szóló tájékoztatókat.

Részletek »

11. Fellebbezési eljárás

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2017.04.23. 20:00

Közzétéve: 2014.04.23. 16:46

A jogorvoslathoz való jog a közigazgatási eljárásban is megilleti az ügyfelet, ezért az ügyfél (és az eljárás egyéb résztvevője) fellebbezhet a hatóság elsőfokú döntésével szemben, ha azt sérelmesnek tartja. Már előzetesen ki kell hangsúlyozni, hogy a fellebbezés nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Részletek »

07. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.02. 10:03

Közzétéve: 2014.04.23. 16:12

Kárt okozni szerződéses viszonyban és szerződés nélkül is lehet. A Polgári Törvénykönyv külön fejezete foglalkozik a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályaival. Szerződésen kívüli (deliktuális) felelősségről akkor beszélünk, ha a kárt okozó és a kárt elszenvedett fél között nincs érvényes szerződés.

Részletek »

02.2. Átvételi késedelem. Közbenső szerződésszegés

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.03. 18:53

Közzétéve: 2014.04.23. 14:51

A jogosult az a szerződésben, akinek a részére a kötelezett teljesít vagy szolgáltat valamit. A jogosult késedelme adásvételi szerződésnél például azzal valósulhat meg, ha a vevő fizetne, de a jogosult (az eladó) nem akarja átvenni a vételárat. Az új Ptk. a jogosulti késedelem helyett az átvételi késedelem és a közbenső szerződésszegés elnevezéseket használja.

Részletek »

09.2. A tulajdonos jogai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.21. 11:09

Közzétéve: 2014.03.31. 13:51

A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga. A tulajdonosnak joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [2013. évi V. tv. 5:13. §].

Részletek »

02.6. Építésügyi igazgatási szakértő

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.02.18. 13:15

Közzétéve: 2014.02.23. 16:34

Az építtető 2008. szeptember 1-jétől építésügyi igazgatási szakértő közreműködését is igénybe vehette. Az építésügyi igazgatási szakértő feladata volt, hogy az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt előkészítse az építésügyi hatósághoz történő benyújtásra. A szakértő igénybevétele egészen a jogszabályok 2013. január 1-jével történő módosításáig kötelezően rövidítette a hatósági ügyintézési határidőket, de jelenleg is ajánlott a szakember igénybevétele. Az nem jelenthet hátrányt, ha az építtető igénybe veszi szakember segítségét annak érdekében, hogy minél tökéletesebb kérelmet adjon be a hatósághoz, hiszen az esetleges hiánypótlások elkerülése, a beruházás részére költségmegtakarítást is eredményez. Az építésügyi igazgatási szakértő megnevezésével már csak egy-két jogszabályban találkozhatunk, legutóbb 2014. decemberétől az Építési törvényből törölték a tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket.

Részletek »

08.2. A felelős műszaki vezető feladatai és felelőssége

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.05.15. 16:55

Közzétéve: 2014.02.18. 07:32

A felelős műszaki vezető feladatát a jogszabályok az építési tevékenység egyes stádiumához kapcsolódóan határozzák meg. A jogszabályban rögzített feladatokat akkor is köteles ellátni a felelős műszaki vezető, ha a felek szerződésében az adott cselekményt nem is említik.

Részletek »

01.2.3.1. Városligeti építési szabályzat

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2019.01.06. 14:54

Közzétéve: 2014.01.15. 18:04

A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható.A Városligeti építési szabályzat hatálybalépését követően – amely 2014. júniusában várható – egyebek mellett a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A 2013. évi CCXLII. törvény a közbeszédben gyakran előkerülő zöldterületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni.

Részletek »

01.2.3.2. A Városliget vagyonkezelője és az épületek jogi helyzete

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.02.14. 14:46

Közzétéve: 2014.01.15. 18:01

A 2013. évi CCXLII. törvény (a Városliget-törvény) a vagyonkezelőre, és a Városligetben található épületek tulajdonjogára is tartalmaz előírásokat. A jogszabály – elméletileg – 99 éves időtartamra határozza meg a főváros legfontosabb parkjában megvalósuló beruházások fontosabb előírásait.

Részletek »

02.7.1. Kiemelt jelentőségű ügyek

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015.12.13. 21:38

Közzétéve: 2013.12.14. 19:14

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény határozza meg, hogy milyen projektek lehetnek kiemelt jelentőségű ügyek, és milyen speciális szabályokat kell alkalmazni a hatósági eljárásokban és az esetleges bírósági felülvizsgálat során. A Kormány akár kormánymegbízottat is kijelölhet a beruházás koordinációja érdekében. 2014. április 1. napjától jelentős változások történtek a vonatkozó szabályozásban, illetve 2015. júliusától a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre további speciális előírásokat vezettek be.

Részletek »

21. Hatósági bizonyítványok szabályai

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016.07.19. 22:56

Közzétéve: 2013.12.08. 11:41

Tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a tervezés elősegítése, megalapozottsága érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az építésügyi hatóság helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. A használatbavétel tudomásulvételének igazolására is a hatósági bizonyítvány szolgál. 2013. augusztus 1-tétől már az építésfelügyeleti hatóság is kiállíthat hatósági bizonyítványt az épülettel kapcsolatosan, de ez a feladata 2016. június 14. napjától megszűnt.

Részletek »

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt