EZT OLVASTA MÁR?
×

16. Fennmaradási engedélyezési eljárás

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2015.06.22. 11:20

Közzétéve: 2008.09.09. 18:26

Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha arra fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület sem, így az ingatlan-nyilvántartási térképen sem tüntethető fel. Az olyan ingatlannak, amely jogilag nem létezik, lényegesen kisebb az értéke, mint a legálisan létrehozott vagy legalizált épületnek.


16.1. Milyen esetekben kell fennmaradási engedélyt kérni?

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, akkor az építtető vagy a tulajdonos kérelmezheti a fennmaradási engedély kiadását (a jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenység fogalmát lásd itt) [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (3) bek.].

Az építésügyi hatóság – a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével – a jogszerűtlen[1] és a szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, fennmaradási engedélyt ad [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (1) bek.].

A bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek esetében nem kell fennmaradási engedélyt kérni. Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt – építésügyi bírság megállapítása mellett – tudomásul veszi [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (3) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (4) bek.].

16.2. Ki kérheti a fennmaradási engedélyt?

Fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos[2] terjeszthet elő[3] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (1) bek.].

Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet
a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére,
b) kérelem hiányában hivatalból
tudomásul veszi [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (2) bek.].

16.3. A fennmaradási engedély típusai

A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre,
c) a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (3) bek.].

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre – amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött – is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedély iránti kérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (5) bek.].

Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (6) bek.].[4]

16.4. Mit kell mellékelni a kérelemhez?

A fennmaradási engedélykérelem a kérelem tárgya alapján meghatározott kötelező mellékleteket kell csatolni. A kérelemhez a tartalmától függően mellékelni kell[5]:
a) jogszabályban előírt esetekben
aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy
ab)a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét[6];
b) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű üzlet és bevásárlóközpont létesítése esetén a kereskedelemért felelős miniszter felmentését [1997. évi LXXVIII. tv. 53/F. § (1)-(2) bek.];
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (4) bek.];
d) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt (elektronikus formátumban);
e) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, az Eljárási kódex 5. melléklet szerinti dokumentációt (elektronikus formátumban) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (6) bek.];
f) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen;
g) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –;
h) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra.

A kérelmező az f)-h) pontok szerinti iratok tekintetében az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (5) bek.].

16.5. Mit lehet mellékelni a kérelemhez?

A kérelemhez mellékelni lehet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 42. § (7) bek.]:
a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását – amennyiben az nem az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) igénybevételével került beszerzésre – és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt,
b) az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát (ellenérdekű ügyfél hiánya) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 4. § (4) bek.];
c) az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 17. § (10) bek.].

16.6. Mikor adja meg a hatóság a fennmaradási engedélyt?

Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad[7], ha
a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, az Étv. 36. §-a szerinti szakszerűségi követelményeknek megfelel, és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek,
b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető,
c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy
d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható[8] [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (1) bek.].

Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg – a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott mértékben és módon – köteles építési bírságot is kiszabni [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §, 49. §; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 1. sz. melléklet].

16.7. Szabályossá tételre vonatkozó előírások

A hatóság a fennmaradási engedélyt megadó határozatában rendelkezik a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről és teljesítési határidejéről [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (3) bek.].

A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. A hatóság ezt a határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben, egyszer három hónappal meghosszabbíthatja [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (6) bek.].

A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (7) bek.].[9]

16.8. Ügyintézési határidő

A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést[10]
a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll,
b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (1) bek.].

16.9. Helyszíni szemle és ÉMO

A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (1)-(2) bek.].
Az építésügyi hatóság – az építésügyi monitoring alkalmazás (ÉMO) előzetes igénybevételével – a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,
b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá
c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (3) bek.].

Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (4) bek.].

16.10. A hatóság milyen esetekben rendelheti el a bontást?

Az építésügyi hatóság az alábbi esetekben rendeli el az építmény bontását[11]:
a) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (5) bek.].
b) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén[12] [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 43. § (8) bek.].
c) Ha az építmény fennmaradása nem engedélyezhető [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (2) bek.].

16.11. A hatósági intézkedés korlátai

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az intézkedések megtételére irányuló eljárást[13]. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.

A 90 napos intézkedési időtartam újrakezdődik
a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,
b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon,
c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon,
d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (5)-(6) bek.].

A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (7) bek.].

Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak, – kérelemre – a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a tíz éves intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet[14] [1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (8) bek.].

Fontos tudni, hogy az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet köteles elutasítani, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (2) bek.].

16.12. Mit tartalmaz a fennmaradási engedély?

A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,
b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírságazonosító kódot,
c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírságazonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,
d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,
e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,
f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,
g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,
h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (8) bek.].

A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,
b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,
c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,
d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,
e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (9) bek.].

A határozatban – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékoztató részének tartalmi elemein túl – a hatóság tájékoztatja arról is az ügyfelet, hogy amennyiben a bírság befizetésének határidején belül megszünteti a szabálytalanságot, a hatóság elengedheti az építésügyi bírságot[15][312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (10) bek.].


______________________________________________________________________________________________________________

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy egyedülálló szolgáltatást indított az ÉpítésiJog.hu portál: ezentúl elérhető az oldalon a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. (A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik.)

Most, a bevezető napokban ingyenesen kínáljuk a szolgáltatást: 2015. június 29-ig bárki díjmentesen kipróbálhatja!

A Bírságkalkulátor használatát bemutató oktatófilm ide kattintva megtekinthető.
 



[1] A 2013. január 1-jét megelőző rendelkezések alapján fennmaradási engedélyt kellett kérni, ha a) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el, b) az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a jogszabályi előírásoktól eltérően végezték el. A jogszerűtlen tevékenység fogalmában rögzítettek – a Ket. alapján korábban is megállapítható, de az egyértelműség kedvéért az Étv.-ben is szereplő – további két elemet is: a jogerős engedély nélkül és az engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenységet.

[2] 2013. január 1-jéig a kérelmet az ingatlannal rendelkezni jogosult is előterjeszthette, amely egy tágabb személyi kör, mint a tulajdonos.

[3] Fontos tudni, hogy 2013. január 1-jét megelőzően az építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet elutasították, és a hatóság köteles volt elrendelni az építmény bontását. Amennyiben a szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lett volna, és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatóság az eljárását kérelemre – a polgári per jogerős befejezéséig – felfüggeszthette. Jelenleg erre már nincs szükség, mivel az építési jogosultságot a fennmaradási engedély iránti eljárásban sem kell igazolni.

[4] 2013. január 1. előtt fennmaradási engedély az alábbi időtartamokra szólhatott:
- meghatározott időre szóló (építésügyi bírság kiszabása, illetőleg a szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett), vagy
- visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) hatályos, vagy
- végleges jellegű (határozatlan ideig hatályos és egyben használatbavételi engedély).
2013. január 1-jétől a visszavonásig hatályos engedély már nem adható.

[5] Az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumok és a közút kezelője hozzájárulásának csatolására 2013. január 1-jét követően nincs szükség.

[6] A pontban a jogszabály 2013. március 9-e előtt építésügyi-műszaki tervtanácsokat említett, ezt az elírást a 67/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 18. § (6) bekezdés 7. pontja javította ki.

[7] Az építtetőnek az építési jogosultságát igazolnia kellett, e nélkül a fennmaradási engedély sem volt kiadható. 2013. január 1-jét követően az építési jogosultságot már nem is vizsgálhatja a hatóság, így ennek hiánya már nem jelenti azt, hogy a kérelmezőnek le kell bontatnia a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen épületet.

[8] A szabályossá tétel és a jelentéktelen érdeksérelem vagy közérdek sérelme hiányában korábban a hatóság mérlegelési körébe tartozott a fennmaradási engedély kiadása. A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok már nem tesznek különbséget az esetek között, a „fennmaradási engedélyt ad” kifejezés kötelezettséget jelent a hatóság részére.

[9] A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) 2012-ben még az Étv. alapján tűrni volt köteles [1997. évi LXXVIII. tv. 48. §]. Ez az előírás – az összes többi polgári jogi jellegű rendelkezéssel együtt – kikerült a törvényből, így a hatóság döntése az átalakítási kötelezettségről még nem jelenti azt, hogy a kérelmező azt el is végezheti, hiszen ehhez még a tulajdonos beleegyezésére is szüksége lesz.

[10] 2013. január 1-jét megelőzően különbség volt a hatósági ellenőrzés és a kérelem alapján lefolytatott eljárás ügyintézési határidejének szabályai között.

[11] Az építésügyi hatóság 2012-ben az építéshatósági ellenőrzés keretében a feltételek megléte esetén értesítette az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb két hónapon belüli határidő tűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívta fel. A kérelem benyújtására vonatkozó felhívás határidejére vonatkozó rendelkezés már nincs a hatályos jogszabályban, csupán egy utalás arra, hogy ez még egy létező lehetőség a hatóság részére (lásd: 1997. évi LXXVIII. tv. 48/A. § (5)-(6) bek.).

[12] 2013. január 1-jéig a szabályossá tételt nem vállaló építtetők esetében is bontás elrendelésére került sor. Az eljárás annyiban egyszerűsödött, hogy a hatóság már csak kötelezést alkalmaz, és nem kell külön vállalnia a szabályossá tételt a kérelmezőnek.

[13] Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított két éven belül (2012. január 1-jéig egy évig), legkésőbb azonban az építés befejezésétől, vagy ha ez nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhetett. A tíz éves objektív intézkedési határidő megmaradt, azonban a hatályos rendelkezésekben rögzített 90 napos határidő nem feleltethető meg a korábbi két és egy éves határidőnek, mivel ennek elmulasztása nem eredményezi a hatóság intézkedési lehetőségének megszüntetését.

[14] Az intézkedési határidőn túli engedély iránti kérelem lehetősége változatlanul megmaradt a hatályos szabályozásban is, azonban szabályozni kellett volna azt is, hogy ilyen esetben a hatóság egyáltalán köteles-e az eljárást lefolytatni.

[15] Ez a jogszabályi megfogalmazás azért nem pontos, mert ilyen esetben a hatóság köteles elengedni az építésügyi bírságot. A tájékoztatásnak tehát nem az elengedés lehetőségéről, hanem a bírság törlésének kötelezettségéről kellene szólnia.

.

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt