Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

15.6. Az építésügyi bírság

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet az építésügy minden szereplőjének érdemes ismernie, hiszen a fennmaradási engedély főszabály szerint csak ezen bírság megfizetése mellett szerezhető meg. Az építésügyi bírság kiszámításának szabályaiban legutóbb 2015. március 12. és 2016. január 1. napján következtek be lényeges változások.

1.
Milyen szabálytalanságokra szabható ki a bírság? [1]

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság is kiszabhatja az építésügyi bírságot. A jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében lehet az építésügyi bírság a szankció [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. §].

Az építésügyi hatóság köteles a fennmaradási engedélyt megadó, illetőleg a lebontást tudomásul vevő határozatában az építésügyi bírságot is kiszabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 4. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (1) bek.].

Fontos tudni, hogy az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (3) bek.].

A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő és örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységet megvalósító, engedély nélkül vagy attól eltérően végzett építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani[2].

2.
Kivel szemben szabható ki a bírság?

Az építtető vagy az ingatlan tulajdonosa kötelezhető a bírság befizetésére [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. §][3].

3.
Milyen esetekben engedhető el a bírság?

Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (2) bek.].[4]

4.
Milyen esetekben nem szabható ki bírság?

Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (4) bek.].

Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság csak a veszély elhárításához szükséges mértékű építési tevékenység miatt nem szab ki építésügyi bírságot [1997. évi LXXVIII. tv. 49. § (5) bek.][5].

5.
A számított építményérték

A bírság összegének meghatározásához szükséges az ún. számított építményérték kikalkulálása. A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott
a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti egységár, valamint
b) az építmény, építményrész – építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított – nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

6.
Az építmény egységárának meghatározása

A bírság alapját képező építményegységárat a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez 1. számú melléklet tartalmazza az alábbiak szerint [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 1. melléklet][6]:
 

7.
A készültségi fok szorzószáma

A bírsági számításhoz alkalmazandó szorzószámok az épület (épületrész) készültségi állapotától függően az alábbiak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2. melléklet]:

1. A táblázatban megjelölt szorzókat attól függően kell alkalmazni, hogy ténylegesen az építmény, építményrész milyen készültségi fokon van. Amennyiben a meghatározott munkanem építését megkezdték, mindaddig az annak megfelelő sorába tartozó szorzóval kell számolni, amíg a következő megjelölt munkanem építését meg nem kezdik.
2. Az előírt készültségi szorzó a 3.1. és a 3.2. pontok kivételével nem módosítható, ha valamely előző szerkezet munkafázisa nem készült (pl. födém nélküli ipari csarnok, nyitott szín válaszfala, vakolás és burkolás nélkül).
3. Többszintes építmény esetén a készültségi fokot szintenként kell meghatározni. E tekintetben külön szintnek számít a pinceszint és a beépített tetőtér is.
3.1. A közbenső szinteknél az alapozásra vonatkozó készültségi fokot ki kell vonni az adott szint ténylegesen megállapított készültségi mérőszámából (pl. I. emelet feletti födém megkezdésekor annak készültségi foka: 0,4-0,1=0,3 lesz).
3.2. Az építmény legfelső építményszintjének készültségi fokát az egyszintes építménynek megfelelően kell kiszámolni az alapozásra vonatkozó mérőszám levonásával (pl. magastető építésének megkezdésekor a legfelső építményszint készültségi foka: 0,6-0,1=0,5 lesz).
4. Meglévő építmény bővítése esetén is a fentiek szerinti számítási módot kell alkalmazni.
5. Meglévő tetőtér beépítése, valamint meglévő lapostetős építmény utólagos tetőtér-beépítéssel történő bővítése esetén a kivitelezés megkezdésekor 0,5-ös, a burkolás megkezdésekor 1,0-es készültséggel kell számolni.

8.
Az alapbírság és a tevékenységhez kapcsolódó százalék mértéke[7]

 

9.
Az építésügyi bírság kiszámításának módja

1. Meg kell állapítani az elkövetett jogsértésnek megfelelő alapbírság összegét.

2. Meg kell határozni a számított építményértéket, az alábbiak szerint:
2.1. Az építésügyi hatósági engedély, illetve a felmérési terv alapján meg kell határozni a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megmozgatott földmennyiség, vagy elkészült építmény, építményrész jellemző méretét és mennyiségét, ami lehet nettó alapterület, bruttó térfogat, felületét, hossz (magasság) vagy darabszám. Az e pont szerinti mennyiség meghatározásakor:
a) az alapozással vagy terepszint alatti építéssel összefüggő földmunka mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni;
b) a szabálytalanul elbontott építmény, építményrész térfogatát, felületét, alapterületét mindig a ténylegesen megsemmisült méretekből kell kiszámolni;
c) ha az engedélyezettnél kisebb vagy nagyobb mennyiségű, méretű a szabálytalanul megvalósult építmény (vagy tereprendezés), akkor a számítás alapja az engedélyezett és a ténylegesen elkészült mennyiség különbsége;
d) ha az engedélyezett és a létrehozott építmény (vagy tereprendezés) mérete, mennyisége megegyező, de kialakításában vagy elhelyezésében tér el, akkor a számítás alapja:
da) az engedélytől eltérő részek alapterületének, felületének vagy térfogatának, vagy hosszának összege, vagy
db) az eredetileg engedélyezett befoglaló méreten, helyen kívül eső építményrész térfogata, alapterülete, felülete, illetve hossza;
e) ha az épület vegyes rendeltetésű és az 1. melléklet 1. és 3. sora szerinti – különböző egységár-besorolás alá eső – rendeltetéseket tartalmaz, akkor a nettó alapterületet az azonos egységár- és készültségifok-besorolás alá eső rendeltetésenként összegezve kell meghatározni.
2.2. Az 1. mellékletből ki kell választani az épület, épületrész rendeltetéséhez vagy az építmény, építményrész előírt méretéhez rendelt egységárat, melynek meghatározásakor:
a) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel, vegyes rendeltetésű épületben található önálló rendeltetési egység érintett, akkor az egységárat az érintett rendeltetési egység rendeltetésének megfelelően kell meghatározni;
b) ha a jogszerűtlen építési tevékenységgel létrejött építmény, építményrész 1. melléklet szerinti egységár-besorolása több sorba is lehetséges, akkor a magasabb egységárral kell számolni.
2.3. Be kell szorozni a 2.1. pont szerint kiszámított mennyiséget a hozzá tartozó 2.2. pont szerinti egységárral.
2.4. A fennmaradási engedély tárgyát képező több építményre, építményrészre a 2.3. pont szerint kiszámított szorzatok összege adja a számított építményértéket.

3. A számított építményértéket az 1. melléklet 1–3. és 5. sora esetében be kell szorozni a 2. melléklet szerinti készültségi fok mértékével.

4. Ki kell számítani a 2–3. pont szerinti összeg tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalékát - ahol nincs százalék meghatározva, ott a fizetendő bírság mértéke maga az alapbírság;
- amennyiben a számított építményérték és a százalék mértékének szorzata nem éri el az alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke az alapbírság összegével egyezik meg.

5. Az 1. pont szerinti alapbírság és 4. pont szerinti érték összege adja az építésügyi bírság mértékét 10.000 forintra kerekítéssel[10].

6. Ismételt szabálytalanság esetén a bírság az 5. pont szerinti építésügyi bírság
a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal,
b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal
jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. §, 3. sz. melléklet].

A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 2/A. §].

10.
Mi a következménye a bontás utáni újraépítésnek?

A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (7) bek.].

11.
A bírság fizetésének szabályai

11.1. Fizetési szabályok

A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül köteles közölni
a) a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével,
b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap. A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bek.].

A bírságot a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00294896-51000008 számú célelszámolási számlára[11]. A teljesítés módja készpénzátutalási megbízás, átutalási megbízás, bankkártyás átutalás vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő megfizetés lehet. A sajátos építményfajtákra kiszabott bírságot az építményfajta szerint feladatkörrel rendelkező miniszter által meghatározott előirányzat számlájára kell befizetni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

A befizetési csekken vagy banki átutalás során fel kell tüntetni
a) a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját,
b) a bírság megnevezését,
c) a kötelezett nevét (megnevezését) [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy a befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül az építtető köteles a bírságot megállapító elsőfokú építésügyi hatóság részére igazolni [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (4) bek.].

11.2. Fizetési haladék feltételei

A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 60 napra [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

A befizetési határidő hosszabbításáról szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül közli az érintett ingatlan tulajdonosával is [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

11.3. Részletfizetés lehetősége

A részletfizetés kedvezményét a Ket. szabályozza. Fontos, hogy szintén csak a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján kérelmezhető a részletfizetés. A részletfizetés iránti kérelemben le kell írni, hogy mi az az építtetőn (tulajdonoson) kívül álló ok, amely lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy a bírság befizetése számára miért jelentene aránytalan nehézséget [2004. évi CXL. tv. 74. § (1)-(2) bek.].

A határidő lejárta után az építtető (tulajdonos) – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a fenti okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt (vagyis határidő lejárta után részletfizetési kérelem és igazolási kérelem egyidejű benyújtása szükséges), és a hatóság csak akkor foglalkozhat érdemben a részletfizetési kérelemmel, ha az igazolási kérelemnek helyt ad. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is [2004. évi CXL. tv. 74. § (3) bek.].

A részletfizetésről szóló végzés jogerős záradékkal ellátott 1-1 példányát az építésügyi hatóság nyolc napon belül szintén közli az ingatlan tulajdonosával is (ha nem ő a fizetésre köteles) [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 7. § (2) bek.].

11.4. A hatóságnak nincs méltányossági lehetősége

Fontos kiemelni, hogy a hatóságnak – ellentétben az örökségvédelmi bírság szabályaival – nincs lehetősége méltányosság gyakorlására. A hatóság sem az eset sajátosságaira, sem a kötelezett személyi, vagyoni vagy családi körülményeire sem lehet figyelemmel, mert ez nem teszi lehetővé a jogszabály. Ha a kötelezett a szabálytalanságot nem szünteti meg, de a bírság megfizetése számára nehézséget okoz, kizárólag fizetési haladékot vagy részletfizetést kérhet.



Felhívjuk a figyelmét arra, hogy egyedülálló szolgáltatást indított az ÉpítésiJog.hu portál: ezentúl elérhető az oldalon a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. (A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik, de az egyszerű bejelentés nélküli, vagy attól eltérő építési tevékenység még nem jelent meg a programban.)

A Bírságkalkulátor használatát bemutató oktatófilm ide kattintva megtekinthető.