10.1. Az építési napló. Az elektronikus építési napló bevezetése

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015. június 14. vasárnap, 12:34

Közzétéve: 2008. szeptember 09. kedd, 18:41

A 2009. október 1-jét követően megnyitott építési napló vezetésére a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) vonatkozik. Jelenleg a papíralapú vezetés és az elektronikus vezetés egyidejűleg kötelező. 2013. október 1-jétől – attól függően, hogy milyen építménnyel kapcsolatos építési tevékenységről van szó, és a beruházást támogatja-e az Európai Unió – az e-napló vagy a papíralapú építési napló a kivitelezőtől elvárt vezetési mód. 2014. március 15-étől szűkült a napló vezetésére köteles esetek köre.

1. Milyen esetekben kell építési naplót vezetni?

Építési naplót kell vezetni minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint 2014. március 15-ig a Közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. §][1].

Építési engedélyhez nem kötött tevékenység esetében 2014. március 15. napjától akkor sem kötelező építési napló vezetése, ha a beruházás finanszírozása közbeszerzési eljárás keretében biztosított[2]. A Kbt. hatálya alá tartozó építési munkáknál, a továbbiakban sem tiltja az önkéntes építési napló vezetést (akár papír alapon is!), ha azt a kivitelező/megrendelő indokoltnak látja, vagy a kivitelezési szerződésben ez rögzítésre kerül

Az építési napló vezetési kötelezettség a kivitelezési tevékenységhez kapcsolódik, ezért független attól, hogy az építési naplót papír alapon vagy elektronikusan kell vezetni.

2. Az építési napló fogalma

Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. § (2) bek.].

3. Az elektronikus építési napló (e-építési napló) fogalma

Elektronikus építési napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben e-építési naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § o) pont]. Az elektronikus építési napló a www.e-epites.hu oldalon, az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) rendszerén keresztül elérhető internetes felület.

Az e-építési napló: olyan komplex elektronikus alkalmazás, amely lehetővé teszi az építőipari kivitelezési folyamat teljes felügyeletét, az építési napló vezetését és az arra jogosultak számára hozzáférést, és elektronikus úton biztosítja az építési beruházásra vonatkozó kivitelezési adatoknak a Nyilvántartásba kerülését [313/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. § 3. b) pont]. Az e-építési napló tehát maga a rendszer, amihez csatlakozva lehet az e-építési naplókat vezetni.

Az e-építési napló: az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, – a sajátos építményfajtákra vonatkozó kivétellel – az építésügyért felelős miniszter által működtetett internetes alapú elektronikus építési napló (e-építési napló) alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. § (3) bek.].

A sajátos építményfajták vonatkozásában az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket – az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által rendelkezésre bocsátott és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter, az elektronikus hírközlési építmények tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: NMHH elnöke) által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24. § (4) bek.].

A Kivitelezési kódex háromféle különféle elnevezéssel illeti az elektronikus építési naplót, és – valószínűleg a többszöri, de egyidőben hatályba lépő változások miatt – a jogszabály szövegében nem következetes az elnevezés használata. A jogalkotói szándék véleményem szerint arra irányult, hogy az alábbi elnevezések alatt ugyanazt, az elektronikus építési naplót értsük:
a) elektronikus építési napló,
b) e-építési napló,
c) építési napló.

Az elektronikus építési naplót magyar nyelven kell vezetni. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az elektronikus építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építési tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek a kivitelezési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 24/A. § (1) bek.].

3. Az elektronikus építési napló bevezetése

Az elektronikus építési napló bevezetésére az eredeti tervek szerint minden építési napló vezetési kötelezettséggel érintett építési tevékenység esetében sor került volna 2013. január 1-jétől, majd még 2012-ben 2013. július 1-jére módosult ez a dátum. A Kormány egy 2013. áprilisi jogszabálymódosításban a bevezetést 2013. október 1-jére tolta ki [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 6. § (1) bek.]. Az építésügy valamennyi szereplője tehát számíthatott arra, hogy ugyan néhány hónappal később, de nem kerülheti el az e-építési napló használatát.

A Kormány a Magyar Közlöny 153. számában kihirdetett, a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendeletben döntött az e-építési napló vezetésére kötelezettek körének szűkítéséről.

4. Az elektronikus építési napló bevezetése kapcsán alkalmazandó jogszabályi fogalmak

Az alkalmazandó jogszabályi fogalmakat az Építési törvényben, illetve a hivatkozott 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben találhatjuk meg.

a) Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma) [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 8. pont]. Az építésügyi jogszabályok nem tartalmazzák az általános építmények fogalmát. Ami nem minősül sajátos építményfajtának, azt lehet jelen esetben „általános építmény”-nek tekinteni.

b) Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 18. pont].

c) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták:
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),
b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,
c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,
f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,
g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,
h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,
i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),
j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,
k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,
l) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték [320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1)-(2) bek.].

5. Az e-építési napló vezetésére kötelesek köre

A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet módosításának megfelelően az alábbi táblázat tartalmazza az elektronikus építési naplóval érintett kivitelezések körét és a bevezetés (részben tervezett) határidejét - a szerző jogszabályértelmezése alapján:

 

Építési tevékenységgel érintett építmény

E-építési napló vezetési kötelezettség kezdő időpontja

1.

Általános építmények (EU támogatása nélküli beruházás)

2013. október 1.

2.

Általános építmények (EU támogatású beruházás)

2014. január 1.

3.

Víziközmű építmények
Vízgazdálkodási építmények

2014. július 1.

4.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták

2014. július 1.

5.

Honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények

2014. október 1.

6.

Atomenergia alkalmazására szolgáló építmények

2016. október 1.

7.

A 3. és 4. pontban fel nem sorolt sajátos építményfajták (akkor is, ha esetleg EU támogatású a beruházás) - például: bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos építmények

2013. október 1.

8.

Elektronikus hírközlési építmények

2014. október 1.
(2015. március 1.)

9.

Közlekedési építmények

2015. január 1.


A 7. pontban felsorolt beruházások egyértelműen nincsenek feltüntetve a jogszabályban, azonban véleményem szerint a sajátos építményfajták fogalmának, és a 3-6. pontban található felsorolásnak az összevetéséből az a következtetés vonható le, hogy a 3-6. pontban nem szereplő sajátos építményfajták vonatkozásában nincs halasztás az e-építési napló vezetésére.

A Kormány 2014. április 2. napjától hatályos döntése értelmében – a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények mellett – az elektronikus hírközlési építmények tekintetében is csak 2014. október 1-jét követően megkezdett építési tevékenységek esetében szükséges elektronikus építési naplót vezetni [100/2014. (III. 25.) Korm. rend. 6. §; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 42. § (7) bek.]. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének 7/2014. (X. 21.) NMHH rendelete az elektronikus hírközlési építmények tekintetében 2015. március 1. napjáig elhalasztotta az elektronikus építési napló kötelező alkalmazását [14/2013. (IX. 25.) NMHH rend. 27. § (5) bek.; 7/2014. (X. 21.) NMHH rend. 2. §].

A közlekedési építményeket érintő beruházásokon eredetileg 2014. július 1. napját követően kellett volna elektronikus építési naplót vezetni, ezt a határidőt egy 2014. június 30-án kihirdetett kormányrendelet tolta ki 2015. január 1. napjára [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend 42. § (7) bek. e) pont; 160/2014. (VI. 30.) Korm. rend. 1-2. §].

Az e-építési naplót a táblázatban feltüntetett időpontot követően megkezdett kivitelezések esetén kell alkalmazni. Azon építmények esetében, amelyeknél – vagy az építmény fajtája, vagy a kivitelezés megkezdésének dátuma miatt – nincs e-építési napló vezetési kötelezettség, az építési naplót papír alapon, a Kivitelezési kódex 2. melléklet szerinti tartalommal és formában, a 2013. szeptember 30-án hatályos rendelkezések szerint kell vezetni [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 42. § (4), (6)-(7) bek.].

6. Az építési napló vezetésének szabályai

Fontos tudni, hogy a 2008. január 1. és 2009. október 1. között megnyitott építési napló vezetésére még a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet kell (kellett) alkalmazni, egészen az építmény használatbavételéig. Az alábbiakban a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rend.) szabályait mutatjuk be.

Azon építési naplók esetében, amelyeket papír alapon kell vezetni, a 2013. október 1-jei és október 2-ai hatállyal életbe lépő változások sem alkalmazhatók! [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 42. § (6) bek.].

Az építési napló vezetésének szabályai attól függnek, hogy papír alapon vagy elektronikusan kell vezetni. A vezetési módhoz kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket az alábbi leírásokban találhatja meg:
10.2. Az építési napló vezetésének szabályai (papír alapú)
10.3.1. Az elektronikus építési napló (e-napló) készenlétbe helyezése
10.3.2. Az elektronikus építési napló (e-napló) vezetésének szabályai

7.
Építőipari állványozási tevékenység (az állványzat felállítása és bontása) során, vagy az állványzat bérbeadásakor kell-e építési naplót vezetni?


A választ lásd a Fogalomtárban: Állvány, állványzat, állvány jellegű építmény
 


[1] A bejelentési eljárásokat 2013. január 1-jétől felváltották a tudomásulvételi eljárások, így például a bontási bejelentési eljárás helyett már bontás tudomásulvétele iránti kérelem előterjesztése mellett lehet bontási tevékenységet végezni. Ennek megfelelően változott az építési napló megnyitásához kötött építési tevékenységek meghatározása is (lásd: a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 92. § o) pontja). A 2013. január 1-jét megelőzően megkezdett és bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységek esetében álláspontom szerint szankcionálható, ha a kivitelező nem vezetett építési naplót.

[2] A 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 13. § e) pontja alapján 2014. március 15. hatállyal csak az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről kell építési napló vezetni, a Kbt. hatálya alá tartozó és nem építési engedély köteles, vagy nem tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákról a továbbiakban nem kötelező.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. április 08. vasárnap, 08:24
2018. március 18. vasárnap, 20:17