04.2.2.1. Lakóépület építésének egyszerű bejelentése (2016-01-01 – 2016-06-30)

Szerzők: Baksa Lajos Baksa Lajos, Nyuli Edit, Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2016. június 20. hétfő, 21:02

Közzétéve: 2016. január 03. vasárnap, 19:32

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nemcsak a bejelentés intézményét hozta vissza az építésügyi engedélyezés szabályai közé, hanem egyéb építésügyi jogszabályok módosításával más szemléletmódot, illetve megközelítést emelt be az építési folyamatok kontrollálásába. A tájékoztató a felmerülő gyakorlati kérdésekkel, és az azokra adott válaszokkal folyamatosan frissül. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés. Jelen tájékoztató a június 30. napjáig megtett bejelentésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

1.
Építési engedély helyett bejelentés

1.1. A bejelentés szabályai: a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

2016. január 1. napjával ismét nagyívű jogszabályváltozások léptek hatályba az építésügyben. Ezúttal a bürokráciacsökkentés elvét szem előtt tartva az építésügyi engedélyezést szabályozó jogszabályokban hozott ismét komoly változásokat az újév.

A 2015. decemberében kihirdetett, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása már előrevetítette, hogy a végrehajtására kiadott kormányrendelet is hamarosan megjelenik, és szintén nagy változást fog jelenteni az építési engedélyezési eljárás folyamataiban. A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szintén a bürokráciacsökkentés és az eljárások radikális egyszerűsítésének alapkövetelményeinek kíván megfelelni.

Tulajdonképpen teljesen új rendeletet fogadott el a Magyar Kormány, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az építőipar fellendítését célzó intézkedések között az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére, illetőleg annak hatósági kontrolljára sajátos szabályok vonatkoznak.

Az már egyértelmű, hogy a fenti lakóépületek építéséhez nem kell előzetesen építési engedélyt kérnie az építtetőnek. Ugyanakkor az ily módon megvalósított épületek utólagos kontrollját helyezte előtérbe a jogalkotó, azaz az építést (annak szándékát) előzetesen be kell jelenteni az általános építésügyi hatóságnak [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. §].

Néhány éve létezett már a bejelentés eljárása az építésügyi jogszabályok között, azonban azt a 2013. évben hatályba lépett Eljárási kódex megszüntette. Most ismét ilyen eljárás szerint kell eljárni az érintett új lakóépületek építése előtt. A többi épületnél, vagy építkezésnél marad az engedéllyel vagy a nélkül építhető megkülönböztetés.

A bejelentés szabályait a bevezetés után pár hónappal már módosította is az Országgyűlés. Az Étv. módosítását tartalmazó 2016. évi XXXVI. törvény a Magyar Közlöny 64. számában jelent meg, és 2016. május 13. napjától hatályos.

A Magyar Közlöny 84. számában került sor a 2016. június 14. napjától hatályos 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (az új, egyszerű bejelentésről szóló jogszabály) és a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a kapcsolódó módosításokat tartalmazó salátarendelet).

1.2. Milyen épületekre vonatkozik az egyszerű bejelentés?

Az Építésijog.hu Előfizetője ide kattintva megismerheti, hogy mi alapján határozható meg, hogy mit kell új 300 m2 összes hasznos alapterületű lakóépületen érteni.

A 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet nem tartalmazza ugyanis, hogy milyen épületek esetében lehet az egyszerű bejelentéssel élni. A Fogalomtárban arra a kérdésre is választ adunk, hogy ingatlanonként, vagy épületenként értendő a bejelentéshez kötöttség, vagy például lehet-e tetőtér-beépítést bejelentéssel megvalósítani? Lakóépületnek minősülhet-e az a ház, amiben több iroda vagy üzlet található? A folyamatban lévő építési engedély iránti kérelmét vissza lehet-e vonni és bejelentést lehet-e tenni?

2.
Egyszerű bejelentés, de előírt tartalommal, dokumentációval

Fontos azonban kiemelni, hogy ahogy korábban, úgy most sem puszta bejelentésről, tényközlésről beszélhetünk a hatóság felé, mivel a szabályszerű bejelentésnek szigorú tartalmi követelményei vannak, valamint a jogszabály szerint előírt mellékletet, az egyszerű bejelentési dokumentációt is csatolni kell.

A 2016. évi XXXVI. törvény kiegészítése alapján 2016. május 13. napjától a bejelentéshez már nem az egyszerű bejelentési dokumentációt, hanem „kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni”[1] [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. c) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 13. § h) pont]. Az egyszerű bejelentéshez csatolandó kivitelezési dokumentációra vonatkozó, 2016. június 14. napjától hatályos előírásokat a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet emelte be a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletbe. A 2016. június 14. és 30. napja közötti átmeneti időszakban alkalmazandó szabályokat itt megismerheti.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a mellékleten túl:
a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
b) az építészeti-műszaki tervező (beleértve a szakági tervezőt is) nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
c) számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építtető aláírását [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (2) bek.].

A kivitelezési dokumentációról szóló tájékoztatás itt érhető el: Kötelező tervezői művezetés és kivitelezési dokumentáció

3.
Egyszerűbb eljárás, egyszerűbb dokumentáció

Miután az eljárás egyszerűsödött, így az egyszerű bejelentési dokumentáció is egyszerűsödött az engedélyezési tervdokumentációkhoz képest.

Alapvetően egy helyszínrajzból, utcaképből, nézetrajzból (homlokzat), valamint műszaki leírásból álló dokumentációt kell a hatósághoz benyújtani. Azonnal feltűnő, hogy a dokumentáció nem kell, hogy tartalmazza az alaprajzot és a metszet rajzokat. Ez a változtatás mondhatni forradalmi, hiszen az alaprajzok azok, melyek a leglátványosabb és legalapvetőbb kellékei egy műszaki rajznak. Attól függetlenül, hogy a hatóságok részére nem kell benyújtani, nehéz elképzelni e nélkül egy lakóépület kivitelezését. Ha pedig úgyis készül (valószínűleg az építtető is előre szeretné látni, hogy hol és milyen helyiségei lesznek), akkor szerintem nem lehet akadálya a hatóság részére történő benyújtásnak sem.

Az új dokumentáció az épület külső megjelenésének ábrázolására korlátozódik inkább, egy részletes helyszínrajzzal kiegészítve. Igaz, az elmaradó tervrészekből sok minden viszont ábrázolandó a helyszínrajzon már csakúgy, mint az új elemek (pl. égéstermék-elvezető rendszer, építési hely építési vonal).

Az egyszerű bejelentési dokumentáció tartalmáról, az elkészítésére vonatkozó előírásokról, a tervezői munkában felmerülő kérdésekről az Építésijog.hu Előfizetője itt tájékozódhat.

Lásd még: Hogyan értelmezi a BÉK a tervező egyszerű bejelentéshez kapcsolódó felelősségét, feladatait?

4.
Hogyan lehet megtenni a bejelentést?

A bejelentést az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) segítségével kell/lehet megtenni a jogszabály értelmében, ami a jelenlegi elektronikus eljárási módot ismerve, az ÉTDR rendszer használatát jelenti a gyakorlatban. Az ÉTDR felületen 2016. január 1. napján már megjelent az „Egyszerű bejelentés” típusú kérelem a választható kérelmek között.

Fontos tudni, hogy a bejelentés papír alapon is megtehető [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 3. §]. A bejelentést papír alapon az eljáró építésügyi hatóságnál, az Építésügyi szolgáltató pontnál, vagy kormányablaknál lehet benyújtani. A papír alapon előterjesztett beadványt elektronikus iratként rögzíti a hivatal ügyintézője.

Már most jelezni szeretnénk, hogy – amennyiben nem lesz újabb törvénymódosítás – 2016. július 1. napjától kizárólag elektronikus úton lehet majd a bejelentést megtenni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. a) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 13. § g) pont; 2016. évi XXXVI. tv. 15. § (2) bek.].

5.
Mit vizsgál a hatóság?

Erre a kérdésre jelenleg még egyértelmű válasz nem adható, mivel a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a bejelentés tartalmi elemein túl mást nem „ellenőriztet” a hatósággal. Vagyis a hatóság a bejelentés hiányosságára hívhatja fel az építtető figyelmét, de azért nem akadályozhatja meg a kivitelezést, ha valamilyen pontatlanságot, hibát lát a dokumentációban.

Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy az Étv. szerint az építtető felelőssége az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti, tudomásulvétel megszerzésére terjed ki, illetve arra, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) rendelkezésre álljanak [1997. évi LXXVIII. tv. 43. § (1) bek. d) pont]. Az építtetői – vagy a jogalkotó döntéstől függően a kivitelezői vagy tervezői – felelősséget ki kellene egészíteni az egyszerű bejelentés elvégzésével.

6.
Mikor lehet megkezdeni a kivitelezést?

6.1. Feltétel a jogszabály szerinti bejelentés

Az építtető az építési tevékenységet a jogszabály szerinti megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt napos határidő elteltét követően kezdheti meg [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. Látható, hogy a bejelentés napja nem számít bele a határidőbe, és 15 napnak el kell telnie a bejelentést követően. A határidők naptári napban értendők, és – mivel a Ket. valószínűleg ebben az esetben nem alkalmazandó – akár hétvégére vagy ünnepnapra is eshet a kivitelezés megkezdése.

6.2. Feltétel az építési napló megnyitása

Fontos, hogy az építkezés megkezdése csak az építési naplóval kapcsolatos szabályok betartása mellett történhet [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (4) bek.].

6.3. Feltétel a kivitelezési dokumentáció?

Ha az építtető szeretne a kivitelezőtől pontos, nyomonkövethető és főként számon kérhető kivitelezést kapni, akkor - jogszabályi előírás hiányában is - érdemes a kivitelezési dokumentációt elkészíttetni.

Nem biztos, hogy az egyszerű bejelentés egyszerűsítette a kivitelezés megkezdését. Mivel az egyszerű bejelentésnél nincs engedélyezési dokumentáció, és az egyszerű bejelentési dokumentáció – például az alaprajz és a statikai számítások hiánya, illetve a bejelentési dokumentáció léptéke miatt – nem alkalmas a kivitelezésre, az építési tevékenységhez szükséges lenne kivitelezési dokumentáció is.

Az Étv. 2016. május 12-éig hatályos rendelkezése szerint építési tevékenységet végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési (teljes vagy egyszerűsített) dokumentációnak megfelelően szabad (1997. évi LXXVIII. tv. 38. §). Mivel az egyszerű bejelentésnél nincs engedélyezési dokumentáció, értelemszerűen ez alapján kötelezően kivitelezési dokumentáció sem készülhetett.

A Kivitelezési kódex szerint az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység esetében kötelező a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 22. § (1) bek.; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 1. számú melléklet]. Mivel az egyszerűsített bejelentés sem engedély, sem tudomásulvétel, a Kivitelezési kódex alapján sem lehet az építési tevékenység megkezdéséhez megkövetelni a kivitelezési dokumentációt.

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kivitelezési dokumentáció elkészíttetéséről nem rendelkezett, így ez alapján sem volt kötelező.

A 2016. évi XXXVI. törvény azonban 2016. május 13. napjától a bejelentéshez már nem az egyszerű bejelentési dokumentációt, hanem „kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt ír elő”[2] [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek. c) pont]. Az egyszerű bejelentéshez csatolandó kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírások 2016. június 14. napjától lettek hatályosak. Az átmeneti időszakban alkalmazandó szabályokat itt megismerheti.

Az Eljárási kódex szerint az építésfelügyelet az építőipari kivitelezési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött épület esetén azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e a kivitelezés [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 62. § (1) bek. c) pont; 456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 11. § c) pont]. Az Eljárási kódex módosításának értelmezéséről az "Azt építünk, amit akarunk? Nem számít a HÉSZ?" című tájékoztató 3.2. pontjában olvashatnak részletesebben.

A kivitelezési dokumentációról szóló tájékoztatás itt érhető el: Kötelező tervezői művezetés és kivitelezési dokumentáció

6.4. Meddig kell megkezdeni a kivitelezést?

Lényeges, hogy a jogszabály csak a kezdés legkorábbi időpontját rögzíti, de annak legkésőbbi időtartamát nem. Az Étv. szerint az épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (3)-(4) bek.]. Vagyis a bejelentés napját követő 10 éven belül bármikor el lehet kezdeni a kivitelezést, ha 10 éven belül be is tudja fejezni az építtető.

Hasznos lenne, ha a jogszabály – az építési engedély hatályához hasonlóan, lehetőség szerint annál rövidebb időtartamot kijelölve – meghatározná a bejelentés hatályát is, vagyis hogy legkésőbb mikor lehet megkezdeni a kivitelezést. Ez azért is fontos lenne, mert ha néhány éven belül a jogalkotó változtatni szeretne a jelenlegi rendszeren, akkor az egyszerű bejelentéssel rendelkező építtetőkre az új jogszabályok 10 évig nem fognak vonatkozni.

7.
El lehet-e térni a bejelentési dokumentáció szerinti műszaki tartalomtól?

Amennyiben építtető módosítani kíván az építményen (illetve a bejelentési dokumentáción), azt szintén előzetes bejelentés megtétele után teheti meg a fentiek szerint úgy, hogy a módosítás előtt tizenöt nappal megteszi a hatóság felé a bejelentését [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 1. § (4) bek.].

Ha a bejelentési dokumentáció tartalmának részleteit nézzük, még több esetben kell eltérést bejelenteni, mint az építési engedélyezési eljárás alá tartozó építmények esetében módosított építési engedélyt kérni. (Pl. alaprajzi elrendezés változásnál is kell előzetes bejelentés, vagy a terep bármely mértékű változásánál, homlokzaton alkalmazott anyag, vagy színváltásnál a bejelentetthez képest, nem beszélve a növényzet és térburkolat esetleges menet közbeni változásairól). Ha a tervezett épület tartószerkezete változik a bejelentéshez képest, akkor azt új bejelentés nélkül végezheti az építtető? Elegendő a kiviteli tervek cseréje és a naplóban való rögzítés? A részleteket és a válaszokat lásd itt.

8.
A bejelentésre nem indul eljárás – nincs hiánypótlás

Meg kell jegyeznünk, hogy az ÉTDR rendszerében jelenleg egy meghatározott eljárásfajtát lehet elindítani a hatóságnál (az építésügyi hatósági szolgáltatáson túl), és a kérelem benyújtása már az eljárás megindításának minősül. A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint azonban a bejelentés nem minősül eljárás megindítására vonatkozó kérelemnek, és hivatalból megindítható eljárási oknak sem. Kézenfekvő a megállapítás a Ket. szabályait is figyelembe véve, hogy a bejelentés nem közigazgatási hatósági eljárás. Csak az a kérdés, hogy a kormányrendelet ebből a szempontból felülírhatja-e a Ket. előírásait [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 2. § (1) bek.].

A bejelentett építési tevékenység csak szabályos bejelentés alapján végezhető. A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet kitér tehát arra is, hogy mi a teendő hiányos, vagy szabálytalan bejelentés esetén. Mivel nem indul eljárás a bejelentés megtételével, így az azt fogadó hatóság (a járásközponti települési önkormányzat jegyzője mint általános építésügyi hatóság) nem intézhet hiánypótlási felhívást a benyújtó ügyfélhez és nem hozhat döntést sem.

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a hiányos bejelentés esetén a jegyző nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt
a) arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül a jogszabály szerinti megfelelő bejelentésnek,
b) az építési tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeiről, valamint
c) a bejelentés vagy a melléklete hiányairól.
Fentieken túl, amennyiben az építéssel érintett teleknek más tulajdonosa is van a bejelentőn kívül, úgy arról is tájékoztatni kell a jogosultakat nyolc napon belül [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 2. § (4) bek.].

Ha nem megfelelő a bejelentés, ez azt is jelenti, hogy a kivitelezés sem kezdhető meg, és – mivel nem minősült a bejelentés a Ket. szerinti kérelemnek – a bejelentés alapján semmilyen további intézkedés nem történik a hatóság részéről. Az építtető döntheti el, hogy ismét benyújtja a (javított) bejelentést, vagy sem.

9.
Az építésügyi hatóság értesíti az építésfelügyeletet

Az építési tevékenység szakmai és hatósági ellenőrzését az építésfelügyeleti hatóság végzi el. Ennek megfelelően a bejelentést az építésügyi hatóságoknak hivatalból meg kell küldeniük az illetékes építésfelügyeleti hatóságnak, aki e tájékoztatás alapján szerez tudomást az építkezés tényéről (a továbbítás módját nem rögzíti a jogszabály) [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 4. § (1) bek.]. Az építtetőnek külön az építésfelügyelethez nem kell bejelentést tennie.

A jogszabályból egyértelműen nem derül ki, de valószínűsíthetően az építésügyi hatóságoknak csak a megfelelő tartalmú bejelentéseket kell megküldeniük az építésfelügyeleti hatósághoz (hiszen megfelelő tartalom hiányában a bejelentés sem létezik). Véleményünk szerint mind a szabályos bejelentésről, mind a hiányosról – a hiányosság tényéről szóló tájékoztatással – értesíteni kellene az építésfelügyeletet, mivel ellenőrzési jogosultsága kizárólag az építésfelügyeletnek van a bejelentés alapján épülő lakóépületek esetében (engedélyezési eljárás híján az építésügyi hatóságnak hatósági ellenőrzési hatásköre nincs). Mind a szabályosan, mind a szabálytalanul megkezdett munkák az építésfelügyelet ellenőrzése alá tartoznak.

Az Étv-ben rögzített bontási kötelezettség fennállása esetén szintén az építésfelügyeleti hatóság jár el az építésrendészeti eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 4. § (1) bek.].

10.
Hatósági bizonyítvány az elkészült épületről. Ki adja ki?

10.1. Használatbavételi engedély és tudomásulvétel helyett jegyzői hatósági bizonyítvány

Fontos, hogy az elkészült épületre használatbavételi engedély és tudomásulvételi eljárás lefolytatása sem szükséges. Az építés helye szerinti települési önkormányzat jegyzője részére kell hatósági bizonyítvány iránti kérelmet benyújtani.

Az elkészült épületről a hatósági bizonyítványt az építkezés helye szerinti települési jegyző (a budapesti kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző) adja ki [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 5. § (1) bek.]. Érdemes megemlíteni, hogy a hatósági bizonyítvány kiadásának hatásköre a települési jegyzőkhöz kötődik és nem az építésügyi hatósághoz. Így azon a településen, ahol nem működik építésügyi hatóság, és a műszaki ellenőrzés személyi feltételei sem állnak rendelkezésre, a hatósági bizonyítványok kiadása nehézségekbe ütközhet. Az első hatósági bizonyítványok kiadása iránti kérelmek csak néhány hónap múlva várhatók, eddig kellene minden jegyzőnél megteremteni a hatósági bizonyítvány kiadásának feltételeit.

A bizonyítvány iránti kérelem mellé be kell nyújtani egyben az elektronikus építési napló összesítő lapját, az energetikai tanúsítványt, valamint – ha szükséges – az Étv-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 5. § (2) bek.]. Azt még nem tartalmazza a jogszabály, hogy a díjat milyen számlára kell teljesíteni (mire aktuális lesz, valószínűleg ezt is rögzítik majd).

A hatósági bizonyítványt kiállító jegyző a kiállítással egyidejűleg feltölti azt az Országos Építésügyi Nyilvántartásba [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

10.2. Energetikai követelmények

Az Eljárási kódex engedélyezési eljárásra és használatbavételre vonatkozó előírásai szerint 2020. után már csak közel nulla energia igényű lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az egyszerű bejelentés alapján épülő, akár 2026-ban elkészülő lakóépületeknél ezt az energetikai követelményt a jelenlegi jogszabályok szerint nem kell számon kérni (ilyen rendelkezés ugyanis a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben nincs). Ez ellentmondana az energia felhasználás területén eddig tett lépéseknek, irányoknak, óriási megítélésbeli különbséget tenne lakóépület és lakóépület között, ezért az egyszerű bejelentés alapján kivitelezhető lakóépületek tekintetében is rögzíteni kellene ezt az energetikai követelményt.

11.
Hogyan értesülnek a szomszédok, tulajdonostársak a bejelentésről?

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint, amennyiben az ingatlanon, amelyen az építési tevékenységet végezni tervezik, az építtetőn kívül más személy tulajdonjoggal rendelkezik, a jegyző a bejelentésről – annak benyújtásától számított nyolc napon belül – tájékoztatja a jogosultat [456/2015. (XII. 29.) Korm. rend. 5. § (3) bek.].

A jogszabálynak ezen szakasza több kérdést is felvet, amelyet majd a gyakorlatnak kell tisztáznia:
a) A jogosult alatt a többi tulajdonostársat kell érteni, vagy az építésügyi hatóság eldöntheti, hogy a tulajdonostársak közül ki jogosult az értesítésre? Ha ugyanis nincs különbség a tulajdonosok és az értesítendők köre között, akkor nincs jelentősége a különböző elnevezésnek.
b) Hogyan történik a tájékoztatás? Mivel a jogszabály szerint se kérelem, se hivatalbóli eljárás nincs, ezért kérdéses, hogy a bejelentés során a Ket. alkalmazandó-e.
c) Ha a hatóság elmulasztja a tájékoztatási határidőt, az milyen következménnyel jár?
d) A Ket. szerinti ügyfélnek minősülnek-e a tulajdonostársak? A Ket. hatálya alól ugyanis véleményünk szerint nem vonható ki az egyszerű bejelentés.

Javasoljuk, hogy a tájékoztatásban a hatóságok jelezzék a tulajdonostársaknak, hogy a tájékoztatás nem jelenti azt, hogy bármilyen joga lenne a bejelentés során (ha ügyfél, akkor ez is kérdéses). Valószínűleg az egyes tájékoztatások után a tulajdonostársak az építésügyi hatósághoz fognak fordulni, mivel tájékozódni szeretnének az ügyben (ki és mit akar építeni), de a hatóság még a bejelentés tartalmát sem mutathatja meg az érdeklődő tulajdonostársnak (ha nem ügyfelek). Vagy az is lehetséges, hogy a tulajdonostársak a Ket. szerinti ügyfelek lesznek, és akkor be is tekinthetnek a bejelentésbe?

Az nem kérdés, hogy a szomszédok hogyan értesülnek majd a bejelentés tartalmáról: ha az építtető nem jelzi nekik, akkor a kivitelezés megkezdésével „értesülnek” majd az új lakóépületről. A hatóság ugyanis nem küldhet a szomszédoknak előzetesen tájékoztatást sem. Mivel a bejelentés nem az Eljárási kódex alapján zajlik, a szomszédok ügyféli minőségét biztosan nem kötelező a hatóságnak vizsgálnia.

A jogszabály a hatóság részére a bejelentés és az tervezett épület általános adatainak az ÉTDR mindenki által látható felületén való feltüntetési kötelezettségét sem írja elő.


12.
Egyszerű bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérő kivitelezés szankciója: építésügyi bírság

A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 2016. január 1. napjától hatályos szövege szerint építésügyi bírság szabható ki az építtetővel szemben, ha a bejelentéshez kötött építési tevékenységet
a) az Étv. szerinti egyszerű bejelentés nélkül vagy
b) a bejelentéstől eltérően, vagy
c) – a bejelentésnek megfelelően, de – az anyagi jogi jogszabályt sértő módon végezték.

A fenti építési tevékenység esetén az építésügyi alapbírság 100.000,- Ft [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (2) bek. h) pont]. A tevékenységhez kapcsolódó bírságszázalék 30 % [245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 3. § (4) bek. h) pont].

Az építésügyi bírság számításának szabályai itt olvashatók.

Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó lakóépületek létesítéséhez kapcsolódó TERVEZÉSI ÉS TERVEZŐI MŰVEZETÉSI SZERZŐDÉSMINTA érhető el az Építésijog.hu oldalon.
 



[1][1] Lásd: 2016. évi XXXVI. tv. 13. § h) pont

[2] Lásd: 2016. évi XXXVI. tv. 13. § h) pont

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. április 20. péntek, 08:28
2018. április 08. vasárnap, 08:24