Megjelent az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv

Szerző: Dr. Jámbor Attila Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2015. december 15. kedd, 09:35

Közzétéve: 2015. szeptember 07. hétfő, 16:12

A Kormány 2015. januárjában fogalmazta meg, hogy az építésügy teljeskörű átalakítására van szükség. A Magyar Közlöny 2015. szeptember 4-i számában jelent meg az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely már részletesebben meghatározza, hogy az építésügy szereplőinek milyen változásokra kell felkészülniük. Úgy tűnik, hogy például végleges döntés született a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetéséről, az építésügyi engedélyezés egyszerűsítéséről és a tervezői feladatok módosításáról.


Magyar Közlöny: 2015. évi 123. szám
Közjogi szervezetszabályozó eszköz: 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat
Hatályos: 2015. szeptember 4.

1.
A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat


Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozta meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekben a Kormány mindenképpen változtatást akar.

A kormányhatározat megjelenését követően az Építésijog.hu szerzői minden pont tekintetében tettek javaslatokat arra, hogy milyen változásokra, intézkedésekre lenne szükség. Az Építésijog.hu által készített javaslatcsomagot itt tekintheti meg.

Az Építésijog.hu szerzői egységesek voltak abban, hogy az építésügyi jogszabályrendszer átfogó és teljeskörű módosítására van szükség, mivel a jelenlegi szabályozást a beruházási igények már meghaladták, és a túlzott adminisztráció jelentős akadályát képezi mind a lakossági, mind az állami építkezések megvalósításának. Az építésügyi engedélyezés kapcsán pedig elmondható, hogy ahhoz képest túlzott költséggel jár, hogy érdemi segítséget nem jelent az épületek minőségének javításában.

A Magyar Közlöny 123. számában jelent meg az a kormányhatározat, amely azt tartalmazza, hogy a Kormány 17 pontba foglalt céljait milyen részletes intézkedésekkel kívánja elérni. Az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv (Intézkedési Terv) az 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat 1. számú mellékletéből ismerhető meg (a Magyar Közlöny 123. száma ide kattintva érhető el). Az Intézkedési Terv rögzíti a tételes „feladatlistát”, meghatározza a változással érintendő területet és elérni kívánt célt. A Kormány döntése értelmében a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja koordinálni az Intézkedési Terv végrehajtását.

2.
Az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv

Az Intézkedési Terv egyes elemeinek részletes bemutatására az Építésijog.hu portálon hamarosan sor fog kerülni. A későbbiek során az egyes pontok elemzésénél kitérünk majd a várható változásokra, és konkrét javaslatokat is teszünk a módosításokra.

Jelen tájékoztatóban csupán röviden bemutatjuk, hogy az építésügy átalakítását célzó intézkedési terv (Intézkedési Terv) milyen főbb elemekből áll, és kiemelünk egy-egy általunk fontosabb ítélt részletet.

Az Intézkedési Terv pontjai:

1. A lakossági építkezésekhez kapcsolódó bürokráciacsökkentés (pl. az általános építésügyi hatósági hatáskör a jegyzőtől a járási hivatalba kerül; legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépület építése, bővítése esetében az engedélyezés egyszerűsítése; Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer bevezetése)

2. A tervező szerepe, jogai és kötelezettségei (pl. minimális tervezői díjszabás bevezetése; tervezői művezetés kötelező esetei; a beruházás-lebonyolító visszakerül a Kivitelezési kódexbe)

3. Szerzői jogi szabályozás építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire (pl. a munkaviszonyban létrehozott művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések szabályozása)

4. A közepes és nagy léptékű, közpénzből, illetve európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházások támogatása (pl. először az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására kerüljön sor, és csak ezt követően történjen meg az építőipari kivitelező kiválasztása; reális költségbecslési adatok támogatása érdekében az ÉMI bevonásával ki kell dolgozni és üzemeltetni kell a kötelező, tételre bontott költség-adatszolgáltatást)

5. Az építésügyi hatósági eljárásban az állami végrehajtás lehetőségének biztosítása (pl. meg kell teremteni a végrehajtást foganatosító hatóság számára a végrehajtási költség legalább részbeni előlegezésének lehetőségét)

6. Az E-építési koncepcióban foglaltak megvalósítása (pl. létre kell hozni az innovatív, szolgáltató szemléletű, felhasználóbarát építésügyi közigazgatási eljárások elektronizálását támogató E-építési keretrendszert) – Az E-építési keretrendszerhez kapcsolódó tájékoztató itt olvasható

7. Új területrendezési, településfejlesztési és -rendezési tervrendszer (pl. a területrendezési tervek és településrendezési eszközök új tartalmi követelményrendszerének kidolgozása összhangban a terület- és településfejlesztési tervezéssel; a családi házas lakóterületek településrendezési szabályozási tartalmának egyszerűsítése)

8. Külterületen történő építési lehetőségek rendezése (el kell készíteni a településfejlesztési és településrendezési szempontú átfogó Országos Külterületi Beépítés-katasztert)

9. A balatoni fejlesztéseket támogató új tervrendszer

10. Az építési beruházásokkal kapcsolatos közbeszerzések szakmaspecifikus eljárási szabályelemei

11. Az építészeti tervek minőség alapú kiválasztási rendszere

12. Főépítész és tervtanács (pl. az 59 építésigazgatási szervezettel rendelkező járásközpontban az állami főépítészi hálózat és az általuk működtetett, rendszeresen ülésező tervtanács létrehozása; kiemelt jelentőségű területeken önálló főépítészi státusz biztosítása; a főmérnöki rendszer kialakítása, amely támogatja a főépítész és a polgármesterek munkáját)

13. Állami középület-állomány kataszterének létrehozása

14. Tér- és környezetkultúra nevelés, szemléletformálás (pl. a Nemzeti építészetpolitika dokumentumban megfogalmazott értékek népszerűsítése; épített és természeti környezetünk minősége és az általános építészeti kultúra népszerűsítése érdekében pályázati jelleggel elérhető civil támogatási alap létrehozása; útmutató kidolgozása az óvodák, általános iskolák és középiskolák építészeti, ergonómiai követelményeinek kialakításához; az osztatlan építészmérnök képzés mellett a társadalmi piaci és szakmai elvárásoknak megfelelően az építész képzéseken belül a választható specializációk kialakítása)

15. Nemzeti Tervezési és Építésügyi Fogalomtár (tervezéssel és építésüggyel kapcsolatos digitális, a nyilvánosság számára hozzáférhető fogalomtár kialakítása, amely alapját képezi az egységes jogszabályi fogalomhasználatnak)

3.
Változások várható hatálybalépése: 2017. január 1.


A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat feldolgozása során az Építésijog.hu kiemelten fontosnak tartotta, hogy az új szabályrendszer elsajátítására megfelelő idő – legalább 6 hónap – álljon rendelkezésre. A Kormány jelenlegi döntése alapján még nem lehet tudni, hogy a jogalkalmazóknak mennyi idejük lesz a felkészülésre.

Korábban olyan híreket lehetett hallani, hogy 2016-ban már megtörténik az új építésügyi jogszabályrendszer hatályba lépése, de a kormányhatározat alapján az új építésügyi jogszabályrendszer várható hatálybalépése 2017. január 1. napja előtt nem várható.

A 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat alapján egyébként az érintett minisztereknek 2016. május 31. napjáig kell megküldeniük egy beszámolót a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére. A miniszteri beszámolóban be kell mutatni, hogy az adott minisztérium milyen módon hajtotta végre az Intézkedési Tervben foglalt feladatokat. Valószínűleg a 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat 6. pontja elírást tartalmaz: a Miniszterelnökséget vezető miniszternek 2017. október 31. napjáig kell összesítenie a miniszteri beszámolókat, és jelentést tennie a Kormány számára (itt véleményem szerint 2016. évnek kellene szerepelnie).

Az Intézkedési Terv szerint az új rendeletek többségét 2016. december 31-ig kell elfogadni, azonban több olyan terület van, ahol 2015. év november-decemberi, illetve 2016. január-márciusi határidőket találunk. Vannak olyan feladatok is, amelyek végrehajtását a Kormány 2017. évre tűzte ki.

Amennyiben a Kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentését követően, valamikor 2016. decemberében fogja elfogadni az új építésügyi szabályrendszerhez kapcsolódó rendeleteket, és a hatálybalépés 2017. január 1-je lesz, akkor megint nem lesz túlságosan sok idő az új rendelkezések megismerésére. Az persze nem kizárt, hogy ugyan 2016. decemberében történnek a kihirdetések, de a jogszabály csak valamikor 2017 nyarán lépnek hatályba. Számítani lehet arra is, hogy ahol az Intézkedési Terv 2015. év végi, illetve 2016. január-márciusi határidőket tartalmaz, azon területeken az új szabályok már 2017. január 1. napját megelőzően is hatályba léphetnek.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet az Építésijog.hu Változásértesítőjére, amely használatához csak egy e-mail címet kell megadni. A feliratkozó e-mailben – ingyenesen – kap tájékoztatást minden lényeges, építésügyet érintő jogszabályi változásról. Aki a változások tényén túlmenően valamennyi részletes tájékoztatót is meg szeretné ismerni, annak az Építésijog.hu Előfizetéses szolgáltatását javasoljuk.
 

EZT OLVASTA MÁR?
×
2018. április 20. péntek, 08:28
2018. április 08. vasárnap, 08:24