2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k). A közigazgatási perekben 2020. április 1. napjától elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel.

A 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott hatósági döntés bírósági felülvizsgálata iránti perekben már elektronikusan kell benyújtani a keresetet. Mivel az utóbbi időben már előfordulnak olyan másodfokú döntések, amelyekben az elsőfokú eljárás 2016. júliusban indult, ezért fontos tudni, hogy a keresetet milyen feltételek teljesítése mellett lehet előterjeszteni.

2020. március 1. napjától az építésügyi hatósági ügyekben a hatóság döntésével szemben már nincs helye fellebbezésnek, ezért csak a bíróságtól, kereset benyújtásával lehet kérni a döntés felülvizsgálatát. Ha nem fogadjuk el a hatóság döntését, akkor a kereset benyújtása szinte az egyetlen lehetőségünk a döntés módosítására, megsemmisítésére. Településképi bejelentés és kötelezés esetében is csak a közigazgatási per a rendes jogorvoslati eszköz, ha az elsőfokú döntést a képviselő-testület hozta meg. Az építésügyi (és a 2024. október 1-jétől megszüntetett építésfelügyeleti) hatósági döntéssel szembeni bírósági felülvizsgálati eljárás szabályai is változtak a Méptv. egyes rendelkezéseinek 2024. októberi hatályba lépését követően.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz való jog, ezért érdemes ismerni, hogy milyen jogorvoslati kérelmeket lehet előterjeszteni. Azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy a mielőbbi bejegyzés általában az adott fél elemi érdeke, azonban az esetleges jogorvoslat hosszú hónapokig is eltarthat. A földhivatali eljárásokban a leggyakrabban érdemes az elkövetett hibát javítani, hiányosságot pótolni, és a fellebbezés helyett újra előterjeszteni a kérelmet (vagyis például ismételten beadni a javított szerződést).

Az elsőfokú határozatokban mindig szerepelnie kell a fellebbezés lehetőségének és a fellebbezési illeték összegének, míg a másodfokú döntés rendelkező részében a bírósági eljárás lehetőségére való tájékoztatásnak. Érdemes azonban ismernünk az egyéb jogorvoslati eszközöket, hiszen előfordulhat, hogy igazunkat fellebbezéssel már nem tudjuk érvényesíteni, de még más lehetőséget igénybe vehetünk.