Kiemelten közérdekű beruházások ingyen használhatják a közterületet

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2020.04.23. 11:49

Közzétéve: 2020.04.02. 21:44

Egyetlen beruházónak sem ismeretlen probléma, hogy az építkezés során óhatatlanul is igénybe kell venni a közterületet: például állványokat kell felállítani, deponálni kell az építési anyagot, darut kell építeni. A közterület használatára vonatkozó eljárás lefolytatására és a közterület-használati díjak megállapítására vonatkozó részletszabályokat az érintett önkormányzat jogosult rendeletében rögzíteni. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy egyes beruházásokat kiemel az önkormányzati rendeletek szabályozási köréből, és kimondja, hogy bizonyos esetekben a közterület használatáért nem kell díjat fizetni.


 
Magyar Közlöny: 2020. évi 46. szám
Érintett jogszabály: 2006. évi LIII. törvény, 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2020. évi VI. törvény
Hatályos: 2020. március 24.
 

Nem lesz bevételük az önkormányzatoknak a közterület használatból


A 2020. évi VI. törvény értelmében – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott – időtartamra díjmentessé vált a helyi önkormányzat tulajdonában álló közterület használata azon kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánított építési beruházásoknál, amelyek legalább 50%-ban központi költségvetési támogatásból valósulnak meg [2019. évi CX. tv. 1. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 54. § (5a) bek.].

A jogszabály indokolása (amely a parlament.hu oldalon ITT, illetve az Indokolások Tárában ITT megtalálható) szerint a díjmentes használattal érintett „beruházás a jövőben a közérdeket szolgálja, azaz a helyi önkormányzat területén élő lakosság életminőségének javulását szolgálja, valamint az érintett önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátásához is hozzájárul. A díjmentességre azonban – az önkormányzati autonómiára tekintettel – még a közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházások esetében is csak a lehető legszűkebb, az építési munkálatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen mértékben, időtartamban és területre korlátozottan kerülhet sor.”

Valószínűleg az önkormányzatoknak nincs (pontosabban nem volt) a kiemelten közérdekű beruházásokból a költségvetésükhöz képest jelentős bevételük, de az tény, hogy ezzel a bevétellel a jövőben nem számolhatnak. Több településen, budapesti kerületben egyébként meghatározott ideig és mértékben a helyi rendelet alapján is költségmentes volt a közterület használata az építkezések esetében. A közterület-használati költség ettől függetlenül a beruházó számára egy visszatartó erő lehetett, hiszen gazdasági okokból igyekezett az önkormányzat területének igénybevételét a minimálisra csökkenteni.
 

 

Meddig tart a díjmentes használat?


Adott a kérdés: mi határozza meg, hogy mi minősül az építési munkálatok elvégzéséhez nélkülözhetetlen mértékű, időtartamú és területű közterület-használatnak? Maga a kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánító törvény vagy kormányrendelet határozza meg a projekt helyszínét és környezetét, és a közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát is [2019. évi CX. tv. 1. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 54. § (5a) bek.]. Mivel ezeket a paramétereket az egyes beruházások esetében jogszabályok rögzítik, így ezeket az önkormányzatok „készen kapják”, a törvényt vagy kormányrendeletet végre kell hajtaniuk. A célszerűségi szempontok figyelembevétele a jövőben az Országgyűlés vagy a Kormány feladata lesz, hiszen ezen jogalkotó szervek rögzítik majd a körülményeket.

Az könnyen belátható, hogy ha a beruházás környezetében található önkormányzati területek kiterjedését az önkormányzattal nem kell egyeztetni, az nagy előnyt jelent a beruházó számára. Praktikusan azonban a jövőben is érdemes lesz egyeztetni az önkormányzattal, hiszen a forgalomtechnika kialakítása és az organizáció miatt a közútkezelői hozzájárulásokra valószínűleg változatlanul szükség lesz, hiszen ha ezt elhagynák, annak nem pénzügyi, hanem balesetvédelmi, hátrányos forgalomtechnikai következményei lehetnének. A közterületfoglalás díjmentessége és a közterület-használat egyeztetése két különböző dolog, a törvénytől függetlenül az egyeztetés véleményünk szerint szükséges lesz a jövőben is. Az más kérdés, hogy az egyeztetés végeredménye közterület-használati engedély, vagy jogszabály formájában fog-e megjelenni.

Mivel az állami projektek között is találunk olyat, amely az eredeti tervekhez képest csúszást szenved, ezért elképzelhető, hogy egyes beruházásoknál a közterület használatának feltétlenül szükséges időtartama miatt kell majd jogszabályt módosítani. Ha ugyanis ténylegesen csak a szükséges időt rögzíti a jogszabály, akkor az időtartamnak a tervezett ütemhez kell pontosan igazodnia, és a késés már a közterület-használati díj fizetését – illetve akár a jogosulatlan használat megvalósulását – eredményezheti.
 

Mi történik a már megkötött szerződésekkel?


A jogalkotási törvény (Jat.) főszabálya szerint új törvényi rendelkezés csak a 2020. évi VI. törvény hatályba lépését követően megkötött szerződésekre lenne alkalmazható, azonban a jelen esetben – a Jat. által biztosított lehetőséggel élve – a jogalkotó speciális előírásokat vezetett be [2010. évi CXXX. tv. 15. § (1) bek.]. A díjmentességet a hatálybalépéskor, vagyis 2020. március 24. napján folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell. Ezeknél a beruházásoknál annyi a kikötés, hogy a közterület-használat tárgyában kötött szerződés vagy közigazgatási hatósági engedély, illetve közterület-használati hozzájárulás esetében a közterület díjmentes használata kizárólag a közterület használatának feltétlenül szükséges időtartamát megállapító jogszabály hatálybalépésének napjától illeti meg a beruházót. Tehát nem minden, folyamatban lévő kiemelten közérdekű beruházás esetében lép életbe a díjmentesség, csak azon beruházások esetében, ahol ezt törvény vagy kormányrendelet külön ki is fogja mondani.

Ha a külön törvény vagy kormány szerint ingyenessé vált a közterület-használat, és a díjmentes használat időszakára korábban már díjfizetés történt, akkor az önkormányzatnak vissza is kell fizetnie a befizetett díjat. Ezzel a 2020. évi VI. törvény visszamenőlegesen is csökkenteni tudja az önkormányzat közterület-használatból befolyó bevételét [2020. évi VI. tv. 2. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 60/I. §].

 

Kiemelten fontos közérdekű cél lett a szociális célú beruházás


Csak törvény és kormányrendelet minősíthet egy projektet kiemelten közérdekű beruházásnak. Kiemelten közérdekű beruházás a közfeladat ellátásával összefüggő, különösen az alábbi kiemelten fontos közérdekű cél megvalósítására irányuló beruházás lehet:
a) energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve
b) oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, szociális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési.

A felsorolt célok közül a szociális cél az, amely 2020. március 24-i hatállyal került be a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénybe [2020. évi VI. tv. 4. § (1) bek.; 2006. évi LIII. tv. 11. § (1) bek.].

A 2006. évi LIII. törvény – az Étv. rendelkezéseivel összhangban – már szintén tartalmazza a közterület-használat törvényi vagy kormányrendeleti szintű meghatározásának rendelkezéseit [2020. évi VI. tv. 4. § (2) bek.; 2006. évi LIII. tv. 11. § (3) bek.].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt