Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Miután az Építési törvény 2017. április 27-i hatállyal bizonyos esetekben eltörölte a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, a törvény és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet rendelkezései nem voltak összhangban a támfalépítés és a tereprendezés tekintetében. A jogalkotó a 2018. évi CXXXIX. törvényben szüntette meg az ellentmondást.

Az Építési törvény 2017. április 27-étől hatályos előírásai alapján vált lehetővé, hogy 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, új lakóépületet is lehessen egyszerű bejelentéssel létesíteni, illetve meglévő épületet bővíteni. A mérethatárt meghaladó épület létesítésének vagy bővítésének egyik feltétele, hogy azt kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából lehet végezni, de a jogszabályok eddig adósak voltak ezen feltétel pontos meghatározásával. Az új törvényi fogalom is hagy a gyakorlat számára megoldandó kérdéseket.  

A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.

A Kormány 2018. november 6-án benyújtotta az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló, T/3367. számú törvényjavaslatot. A szakmai szervezetek sajnálattal állapították meg, hogy a törvénytervezet előzetes egyeztetésére nem került sor, ugyanakkor a törvényjavaslat széles körben hasonlóságot mutat az általuk a kormányzathoz eljuttatott, az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről szóló koncepcióval. A törvényjavaslat és a koncepció céljai azonosak: a közpénzből megvalósuló jelentősebb beruházások határidőben, előirányzott költségkeretben és az üzemeltetői rendeltetésnek megfelelő minőségben valósuljanak meg. A MMK, a MÉK és az ÉVOSZ az új törvénytervezet kiegészítését kérik.  

Az alábbi megtörtént esetben nem megfelelően lett megtervezve a fűtési rendszer: alulméretezett lett. A legfontosabb kérdés az volt, hogy káresemény vagy biztosítási esemény-e a tervezői hiba. A tervező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett.

Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 százalékos áfa valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát 2023. decemberéig, de az intézkedés részletei meglepték az érintetteket.

A bevezetése eltelt több mint két év elteltével már minden kivitelező számára ismert, hogy az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet kötelező felelősségbiztosítást ír elő a fővállalkozó kivitelezőknek (és az építész tervezőknek). Egy közelmúltban kiadott Miniszterelnökségi állásfoglalás alapján is megerősítést nyert, hogy különösen az építtetőknek projekt alapú biztosítást érdemes megkövetelniük.  

Ezzel a szlogennel tartanak 2018. szeptember 29-én helyi kezdeményezésű Zacskómentes Napot Verőcén és Kismaroson. A szervezők célja, hogy segítsék a lakosságot és a szolgáltatókat az egyszer használatos zacskók mennyiségének csökkentésében. Az alulról induló kezdeményezés jó példa arra, hogy mit tehet egy helyi közösség a saját környezete érdekében.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2018. augusztusi módosítása után újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályi külön kormányrendeletben jelentek meg.

A Kormány módosította a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházásra vonatkozó jogszabályt. A jövőben a beruházás egyes elemei a hatályos településrendezési eszközökben rögzített előírásoktól, vagy akár az OTÉK-tól eltérően is megvalósíthatóak, amennyiben az a kulturális értékek megőrzése érdekében szükséges. A változások kapcsán módosították a kiemelt nemzeti emlékhelyekre vonatkozó kormányrendeletet is.

Az Építési törvény 2018. júliusi kiegészítése - a toronyházak létesítési feltételei mellett - a törvényi alapjait is megteremtette annak, hogy a településrendezési eszközök megalkotására vonatkozó határidő is módosuljon. A 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti módosíthatóság határideje azonban nem változott. Az új előírásokat átvezették a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szövegébe.

Korábbi cikkünkben adtunk tájékoztatást a megépíthető magasházak, illetve toronyházak legmagasabb méretét meghatározó törvényi előírásokról. Az Étv. módosítása ugyan 90 méternél húzza meg a határt a létesíthető legmagasabb épületek esetében, azonban már ennél alacsonyabb, 65 méteres magasság felett is tervtanácsi véleményhez köti a magasba nyúló épületek építését. Az Étv. toronyházakkal kapcsolatos változásaival összhangban módosult a Tervtanácsi rendelet is, amelybe átvezették a magasházakkal kapcsolatos új előírásokat.

2018. júniusában közzétették az Energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseinek frissítését. A vizsgált öt szektorból továbbra is a lakosság felelős legnagyobb mértékben a végső energiafelhasználásért. A lakossági szektornál nem csak az elfogyasztott energia mennyisége magas, hanem itt nyílik legjobban az olló a között, hogy az „ölbe tett kézzel” vagy a „közös erőfeszítés” stratégiát követjük-e a következő években. 2030-ig a megfelelő energiahatékonysági intézkedésekkel akár a felhasznált energia 24%-a megtakarítható lenne a lakossági szektorban, ami 68 PJ végső energiafelhasználás csökkenést jelente évente.  

A Kormány a 1273/2018. (VI. 15.) Korm. határozattal jóváhagyta az Energetikai Iparfejlesztési és KFI Cselekvési Tervet, és az abban szereplő intézkedéseket.

A 2018/844/EU Irányelv módosítja a 2010 óta érvényben lévő, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvet (EPBD). A módosításokat 2020. március 10-ig kell átvezetni a magyar energiahatékonysági rendeletekbe. Cikkünk célja, hogy az Építésijog.hu olvasói tájékozottak legyenek a közeljövőben várható jogszabályi változásokról.

Az Építési törvény legutóbbi módosítása a nagy vitákat kiváltó toronyházak kérdését rendezte, és még egy fontos, településrendezést érintő módosítást is tartalmazott. Egy kis levegőhöz jutnak a helyi építési szabályzat készítésével elmaradásban lévő települési önkormányzatok, főépítészek.

A magasházak, toronyházak építésének kérdése már évek óta foglalkoztatja a hazai építész és városépítész társadalmat. A toronyházakat ellenzők, és azok létjogosultságát vallók között számos vita bontakozott ki az elmúlt években is, főként a Budapestre tervezett, nagyszabású építkezések kapcsán. A sok vitát kiváltó kérdés eldőlni látszik, mivel az Építési törvény legutóbbi módosításával egyértelműen szabályoz, hogy legfeljebb milyen magasságú épületeket lehet majd építeni az országban.

A Magyar Országgyűlés honlapján olvasható a T/629. számú törvényjavaslat, mely többek között az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) szűk körben újra engedélyköteles tevékenységnek minősítené a rendeltetés megváltoztatását. A régi–új eljárás lényege, hogy a 400 m2 vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény kereskedelmi rendeltetésre való módosítása is csak hatósági engedélyezés és szakhatósági eljárás alapján történhessen. Az új szabályok napokon belül hatályba léphetnek.

2018. április 10-én lépett hatályba a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (Új Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Új Övr.) és egyben hatályát vesztette – az ugyanolyan nevű – a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet (Régi Örökségvédelmi rendelet – vagy röviden Régi Övr.). Alapvető változásokat nem hozott az új jogszabály, azonban érdemes áttekinteni azokat, amelyek érintik az ügyfelek gyakori ügyeit. A nagyberuházások tekintetében érdemi módosítások is történtek.