Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításához kapcsolódó – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti - „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján folytatódott a 2016. júliusában megkezdett koncepcióváltás a kivitelezési dokumentációra vonatkozóan, továbbá számos módosítás, pontosítás lépett életbe a szerződések, az építési napló és az építési folyamat résztvevőinek tekintetében. Ez a cikk a kivitelezési dokumentáció szabályozásában beállott változásokat foglalja össze.

Az Étv. felhatalmazása alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítást vezettek be 2017. január 1. napjától. A felelősségbiztosítás részleteit tartalmazó kormányrendeletet néhány pontban még a hatálybalépése előtt módosították. A MÉK közzétette azon biztosítók felsorolását, melyeknél már köthető tervezői felelősségbiztosítás.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításának részletszabályaira a Kormánynak végrehajtási rendeletet kellett elfogadnia. A szükséges kormányrendelet tipikus salátarendelet lett, tizenöt darab építésügyet érintő jogszabályt módosított. Érdekesség, hogy a Kivitelezési kódex és az Eljárási kódex mellett változott a még hatályba sem lépett kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást bevezető rendelet, valamint a Településképi törvény végrehajtási rendelete is.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés szabályai közül talán a kivitelezési dokumentációtól való eltérések rendelkezései változtak a legnagyobb mértékben. A módosított dokumentáció készítése mellett végezhető tevékenységek köre szűkült, és a módosítás folyamatának előírásai is egyszerűbbé váltak.

Az Építési törvény 2016. decemberében elfogadott módosításai már előrevetítették, hogy az építésügyi rendeletek is változni fognak. A több építésügyi jogszabályt érintő 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés előírásait is jelentősen módosította. A 2017. január 1. napjától hatályos salátarendelet tartalmazza az egyszerű bejelentés új részletszabályait is, lényeges újításokkal. Jelen tájékoztatónkban végigvesszük az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos új szabályokat.

Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) több lényeges módosítás vezetett be. Az építési engedélyhez kötött tevékenységek körének szűkítés melletti további módosításokat az alábbi cikkben mutatjuk be (például új statisztikai adatlap, engedélyezési dokumentáció tartalmának módosítása).

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 1. melléklete tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listáját. Mivel a melléklet szövege 2017. január 1. napjától jelentősen változott, ezért fontosnak tartottuk a 2016. december 31-i és a 2017. január 1-jei időállapotot táblázatba foglaltan bemutatni. A táblázat harmadik oszlopa összefoglalja a hatályba lépett változásokat.

Új év, új szabályok. Lassan az építésügyben általános tétellé váló mondat igazolására az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet több építésügyi tárgyú jogszabályt változtatott meg. A legfontosabbak között az egyszerű bejelentés jogintézményének újabb módosítása említhető, amellyel összhangban a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) előírásai is változtak. Az Eljárási kódex új előírásai közül alábbi cikkünkben azokat mutatjuk be, amelyek azt határozzák meg, hogy milyen tevékenységekre nem kell építési engedélyt kérni.

Tekintettel a főváros kétszintű közigazgatására – a településrendezési eszközökhöz hasonlóan – a főváros vonatkozásában az arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotására is külön szabályokat állapít meg a 2016. december 30. napjától kiegészített 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

A Településképi törvény előírásaival összhangban a településképi követelmények érvényesítése érdekében, a főépítész által ellátandó feladatok kiegészültek, többek között az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésével összefüggő teendőkkel. A településkép érvényesítése is nagyobb eséllyel kerülhet sor a korábbinál jóval magasabb településképi bírságnak köszönhetően.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet érintette a településképi véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontokat is.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott, és 2016. december 30-án hatályba lépett 400/2016. (XII.5.) Korm. rendelet módosította a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A módosításnak köszönhetően megjelentek a településképi követelményekre, illetve a településkép védelme érdekében megalkotható jogi eszközök: az arculati kézikönyv, a településképi rendelet, valamint a sajátos jogintézmények és az ezekre vonatkozó szabályok.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12736. számú - a Parlament elé 2016. október 28-án benyújtott - törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) tartalmazza az államháztartásról szóló az 2011. évi CXCV. törvény 42. §-ának (2a) bekezdéssel történő kiegészítését, mely szerint a központi költségvetés központosított bevételét képező bírságok, egyéb bevételek kizárólag e célra létrehozott központosított beszedési számlára szedhetők be. A rendelkezés várhatóan 2017. január 1-jén lép hatályba.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításai közül kiemelkedik az egyszerű bejelentés hatályának bővítése, és a „csonka HÉSZ” alkalmazásával kapcsolatos változás, azonban számos további, nem kevésbé jelentős módosítás is történt. A törvény a szabálytalan építési tevékenységek hatóságok általi, illetve az energetikai tanúsítványok kamara általi ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, továbbá a Plázastop-törvény szerinti fellebbezési eljárást is érintette.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításai között – az egyszerű bejelentés hatályának bővítése mellett – megjelent egy „csonka” HÉSZ alkalmazással kapcsolatos változás is.

A T/12723. törvényjavaslat egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek vonatkozásában tartalmazott fontos módosításokat. A törvényjavaslat időközben elfogadásra, majd kihirdetésre került, azonban a szövege változott az eredeti javaslathoz képest. Cikkünkben a kihirdetett törvény mellett bemutatjuk a jogalkotási folyamatban bekövetkezett szövegváltozásokat is. Az Étv. módosítás teljeskörű értelmezéséhez szükséges volt az időközben megjelent salátarendelet is. A kormányrendeletből derült ki, hogy a lakóépületek átalakításához sem egyszerű bejelentésre, sem építési engedélyre nincs szükség.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A módosításokat rögzítő 2016. évi CLXXIII. törvény már megjelent a Magyar Közlönyben.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2017. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A törvényjavaslat hamarosan megjelenhet a Magyar Közlönyben így 2017. január 1. napjától valószínűleg hatályba is lépnek a módosítások.

A Településképi törvény előírásaival összhangban módosításra került a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet is. Az örökségvédelmi hatástanulmány keretében megjelent új elemként a települési örökségvédelmi hatástanulmány.