Tekintettel a főváros kétszintű közigazgatására – a településrendezési eszközökhöz hasonlóan – a főváros vonatkozásában az arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotására is külön szabályokat állapít meg a 2016. december 30. napjától kiegészített 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

A Településképi törvény előírásaival összhangban a településképi követelmények érvényesítése érdekében, a főépítész által ellátandó feladatok kiegészültek, többek között az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésével összefüggő teendőkkel. A településkép érvényesítése is nagyobb eséllyel kerülhet sor a korábbinál jóval magasabb településképi bírságnak köszönhetően.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet érintette a településképi véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontokat is.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott, és 2016. december 30-án hatályba lépett 400/2016. (XII.5.) Korm. rendelet módosította a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A módosításnak köszönhetően megjelentek a településképi követelményekre, illetve a településkép védelme érdekében megalkotható jogi eszközök: az arculati kézikönyv, a településképi rendelet, valamint a sajátos jogintézmények és az ezekre vonatkozó szabályok.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12736. számú - a Parlament elé 2016. október 28-án benyújtott - törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) tartalmazza az államháztartásról szóló az 2011. évi CXCV. törvény 42. §-ának (2a) bekezdéssel történő kiegészítését, mely szerint a központi költségvetés központosított bevételét képező bírságok, egyéb bevételek kizárólag e célra létrehozott központosított beszedési számlára szedhetők be. A rendelkezés várhatóan 2017. január 1-jén lép hatályba.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításai közül kiemelkedik az egyszerű bejelentés hatályának bővítése, és a „csonka HÉSZ” alkalmazásával kapcsolatos változás, azonban számos további, nem kevésbé jelentős módosítás is történt. A törvény a szabálytalan építési tevékenységek hatóságok általi, illetve az energetikai tanúsítványok kamara általi ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, továbbá a Plázastop-törvény szerinti fellebbezési eljárást is érintette.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításai között – az egyszerű bejelentés hatályának bővítése mellett – megjelent egy „csonka” HÉSZ alkalmazással kapcsolatos változás is.

A T/12723. törvényjavaslat egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek vonatkozásában tartalmazott fontos módosításokat. A törvényjavaslat időközben elfogadásra, majd kihirdetésre került, azonban a szövege változott az eredeti javaslathoz képest. Cikkünkben a kihirdetett törvény mellett bemutatjuk a jogalkotási folyamatban bekövetkezett szövegváltozásokat is. Az Étv. módosítás teljeskörű értelmezéséhez szükséges volt az időközben megjelent salátarendelet is. A kormányrendeletből derült ki, hogy a lakóépületek átalakításához sem egyszerű bejelentésre, sem építési engedélyre nincs szükség.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A módosításokat rögzítő 2016. évi CLXXIII. törvény már megjelent a Magyar Közlönyben.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2017. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosítása egyebek mellett az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is bővíti, illetve új elemmel nő a csonka HÉSZ-ből kötelezően figyelembe vehető rendelkezések köre. A törvényjavaslat hamarosan megjelenhet a Magyar Közlönyben így 2017. január 1. napjától valószínűleg hatályba is lépnek a módosítások.

A Településképi törvény előírásaival összhangban módosításra került a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet is. Az örökségvédelmi hatástanulmány keretében megjelent új elemként a települési örökségvédelmi hatástanulmány.

Számos települési önkormányzat került volna nehéz helyzetbe, mert 2016. év végéig kellett volna a folyamatban lévő módosításokat átvezetni a helyi építési szabályzatába, de valamilyen akadály miatt nem tudták volna befejezni az eljárást. A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, hogy az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével meddig lehet elfogadni a településrendezési eszköz módosítását, illetve meddig lehet ezt alkalmazni. A Kormány 2016. decemberében két jogszabályban is érintette a kérdést. Lényeges változás, hogy a kormányrendelet bővíti azon HÉSZ rendelkezések körét, amelyeket egy adott építési tevékenységnél nem kell figyelembe venni.

A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. A 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet tartalmazza az egyes településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő szabályok módosítását. A változásokat részletesen, azok terjedelmére és jelentőségére tekintettel külön cikksorozatban fogjuk ismertetni, jelen cikkben összefoglaló jelleggel írunk a változásokról.

A 2017. január 1. napjával bevezetendő kötelező felelősségbiztosítás az építésfelügyeletnek is új feladatot fog adni. A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent módosítások alapján a tervezési és a kivitelezési szerződés tartama is bővül. Felelősségbiztosítás nélkül az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, és a kivitelezés nem kezdhető meg.

A 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent, tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás esetében talán a leglényegesebb kérdések, hogy milyen károkra vonatkozik, milyen időpontig felmerülő és mekkora fedezetet biztosít. A jogszabály hatályba lépése előtt ezen előírásokban is történt változás.

Az elmúlt évtizedben már több próbálkozás volt a kötelező felelősségbiztosítás bevezetésére, eddig sikertelenül, mivel a részletes, rendeleti szabályozásig a jogalkotó még soha nem jutott el. Az Építési törvény szeptember 1-jétől hatályos felhatalmazása alapján – hosszú várakozás után – a 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendeletben megjelent a tervezőket és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítás, és a rendelet már hatályba is lépett, így már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy ténylegesen létezzen is ez a kötelezettség. Az előírások már a hatályba lépést megelőzően változtak, az alábbi tájékoztató már a módosító rendelet módosítását is tartalmazza.

Az építészek és építtetők körében még nem alakult ki egységes álláspont az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek tervezésével, tervezői művezetésével kapcsolatos jogszabályok értelmezése körében. A jogszabályok mellett a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara által összeállított szabályzatban foglaltakat is alkalmazni kell, amely további jogértelmezési feladatot adott a gyakorlat számára. A koos.hu oldalon megjelent egy minisztériumi szakmai állásfoglalás, amely több kérdésre választ adhat.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) egy web alapú információs rendszer, amelynek célja, hogy a településekre, területekre vonatkozó statisztikai adatok, területi és településrendezési dokumentumok és egyéb tárolt információk valamint ezek elemzése alapján segítséget nyújtson a területrendezési és területfejlesztési koncepciók, rendezési tervek előkészítéséhez, megalkotásához. A Kormány a 343/2016. (XI. 17.) Korm. rendeletében módosította többek között a TeIR-rel kapcsolatos előírásokat is.

A Magyar Országgyűlés honapján már olvasható a T/12723. számú törvényjavaslat, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) újabb módosítását tartalmazza. A törvényjavaslat, többek között az egyszerű bejelentéssel építhető épületek, illetve építési munkák körét is tervezi kiterjeszteni, valamint módosulnának az építésrendészeti eljárás lefolytatásának előírásai. Jelen cikkünkben igyekszünk bemutatni, a várható változásokat és azok gyakorlati jelentőségét. Amennyiben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, a változások 2017. január 1. napján lépnének hatályba.