Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot 2016. május 4-én írta alá a Köztársasági elnök, és a következő napon már meg is jelent a Magyar Közlönyben. A legtöbb új rendelkezés az egyszerű bejelentést érintette. A módosításokat döntően 2016. május 13. napjától kell alkalmazni, de a kapcsolódó kormányrendelet(ek) kihirdetésére még nem került sor, ezért az új rendelkezések egyes részletszabályai még nem ismertek.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatról már több tájékoztató jelent meg az Építésijog.hu portálon. Hamarosan az építésügy szereplőinek alaposan át kell tanulmányoznia az új előírásokat, mivel az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta a törvényjavaslatot.

A 2016. május 13-ától hatályos változásokat előíró 2016. évi XXXVI. törvény kapcsán készített tájékoztatók döntően az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó változásokat rögzítik, de az Építési törvény módosításának vannak olyan elemei is, amely valamennyi építési tevékenységet érinthetik. A módosító törvény átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

A 2016. évi XXXVI. törvény vezérfonala az egyszerű bejelentés továbbszabályozása. Az Építési törvény 2016. május 13. napjától hatályos szabályai között azonban vannak elsőre talán nem is feltűnő, de olyan elemek, melyek teljesen újszerűek az eddigi szabályokhoz képest.

A parlament 2016. április 26. napján megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény újabb módosítását. Ehhez kapcsolódóan a Magyar Építész Kamara közleményt adott ki.

Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos jogszabályi harmonizáció elérte a statisztikai adatokkal kapcsolatos jogszabályokat is. Ennek megfelelően az országos statisztikai adatgyűjtéseiről és adatátviteleiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet előírásai között megjelent az egyszerű bejelentéssel épülő épületek típusa is, melyet a Kormány 60/2016.  (III. 25.) Korm. rendelete léptetett hatályba.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 2016. január 7. napján hatályba lépett módosítása szerint az 1/1. számú mellékletben a gyorsforgalmi utak felsorolásai kiegészítésre kerültek egy új gyorsforgalmi út kategóriával, a gyorsúttal, mely kategória a törvényben az „R” jelet kapta. A módosításra a gyorsutakkal kapcsolatos jogszabályok miatt volt szükség, ugyanakkor a megváltozott jogszabályi környezet továbbra is felvet pár kérdést az új gyorsforgalmi utak szabályozásával kapcsolatban.

Tovább bővülnek az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) tevékenységei. A Miniszterelnökség által nyújtott központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból megvalósításra kerülő, nettó 100 millió forint becsült értéket meghaladó építési beruházások bizonyos eseteiben a beruházás építési engedélyezési és kivitelezési dokumentációinak tervellenőrzésére, és építési műszaki ellenőrzésre a beruházónak az ÉMI-vel kell szerződnie. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeleti körében pedig a beruházást nyomon követi a közpénzek hatékony felhasználásának átláthatóságának és nyilvános ellenőrzésének céljából.

Az Országgyűlés 2016. április 26-án elfogadta az Építési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be 2016. február 26-án az Országgyűléshez T/9369. számú törvényjavaslat számon. Jelen cikkünkben a tervezői, kivitelezői feladatokat érintő, a Magyar Közlönyben már megjelent módosításokat tekintjük át.

Sajátos megoldást választott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata arra, hogy a 2016. január 1. napjától hatályos Építési törvény rendelkezéseivel szemben megpróbálja a településkép védelmének szempontjait érvényesíteni. A településkép-védelmi adóról szóló önkormányzati rendelet a III. kerület honlapján már megtalálható, de csak 2016. április 1. napjától kell alkalmazni. A médai a januári tervezetet giccsadóként mutatta be, és ez a meghatározás a képviselő-testületi előterjesztésben változatlanul megtalálható.

Egy 2016. március 10-én kihirdetett törvény további egy évet biztosít a társaságoknak a törzstőkeemelésre. A módosítást megelőzően a határidő 2016. március 15. napja volt.

Az elektromos gépjárművek használatához szükséges fejlesztések biztosítását, és az allergén pollent termelő fák „kitiltását” rögzíti az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (OTÉK) 2016. március 10. napjától hatályos módosítása.

A 2016. évi XXXVI. törvény kihirdetésével 2016. május 13. napjától hatályos az Építési törvény módosítása, mely többek között, az egyszerű bejelentésre vonatkozóan tartalmaz fontos, új előírásokat. A törvénymódosítás célja a korábbi jogszabályi hiányosságok pótlása és korábban a törvény újszerű rendelkezéseivel kapcsolatban felmerült kérdések rendezése, vagyis az építésügyben forradalmi változásokat hozó egyszerű bejelentéshez kapcsolódó jogszabálycsomag „gyermekbetegségeit” hivatott elsőként javítani.

A 2015. december 16-án kihirdetett Építési törvény módosítás óta több települési önkormányzat is azon gondolkodik, hogy milyen módon biztosítsa, hogy az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek megfeleljenek a helyi építési szabályzat valamennyi előírásának. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata egy speciális települési adó bevezetésére vonatkozó rendeletet készített elő. A vonatkozó tervezet jelenlegi szövege számos kérdést vet fel, amelyeket igyekszem az alábbiakban körüljárni.

A Budapesti Építész Kamara (BÉK) Szakmafelügyelet 2016. január 27. napján kelt és február 3-án frissített tájékoztatója részletesen foglalkozik az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó tervezői felelősség, illetve az egyszerű bejelentési dokumentáció egyes pontjainak értelmezéséről. A BÉK szerint akár etikai vétséget is elkövethet az a tervező, aki - a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltakon túlmenően - nem veszi figyelembe a tájékoztató ajánlásait.

2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit, továbbá már a használatbavétel előtt szükséges az épület energetikai megfelelőségének igazolása. A használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásokat a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet is szigorította, ugyancsak 2016. január 1-jei hatállyal. Van olyan előírás is, amelyet a Kormány még a hatályba lépése előtt módosított.

2016. január 1. napjával hatályba lépett a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet, amely ismét új rendszert hozott az építésügyi igazgatásban. Az építésügyben folyamatosan átalakuló szemléletváltás, a közigazgatási hatósági eljárások újraszabása szükségessé tette, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) is módosuljon. A jogszabály még a 2015. szeptemberi változások egy részét is felülírta, még a hatályba lépésük előtt. Például pontosították a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékletét, és bővült az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köre is.

Az új, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építésére vonatkozóan az egyszerű bejelentést az építésügyi hatósághoz kell megtenni. A lakóépület kivitelezésének ellenőrzése azonban az építésfelügyeleti hatóság feladata.

A lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetése nemcsak puszta tényközlésként került meghatározásra a hatóság felé, hanem kötött tartalommal bíró, jogokat és kötelezettségeket is keletkeztető jogi aktusként. Ennek alapján bár engedélyt a kormányrendeletben nevesített lakóépületekre nem kell kérni az előzetes bejelentés elengedhetetlen feltétele a jog gyakorlásának és az építés módosításának is. A bejelentés nélkül, vagy attól eltérően magvalósított épület szabálytalannak minősül, és így, ha a feltételei fennállnak, fennmaradási engedélyezési eljárás alá vonható. Alapesetben pedig a fennmaradási engedély elválaszthatatlan eleme az építésügyi bírság.

A jogszabályok nem egyértelműen határozták meg, hogy az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztása miatt megállapítható-e építésügyi bírság. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet az építésügyi bírság szabályait is kiegészítette, és 2016. január 1. napját követően már az építésügyi hatóság is szankcionálhatja az építési napló nélküli kivitelezést.