Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet helyett 2018. január 1. napjától a Szakhatósági rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben kell szakhatóságot bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba.

A területrendezési tervek és településrendezési eszközök készítéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis hozzáférése 2018. január 1-jétől ingyenessé vált. A 2017. évi nyári törvénymódosítást követően a vonatkozó kormányrendeletekben is megjelentek azok a módosítások, amelyek a térképi adatbázisok ingyenes hozzáférésének igénybevételéhez szükségesek. Az adatszolgáltatást a BFKH Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya biztosítja.

2016. december 6-án fogadta el az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, amelynek hivatalos rövid megjelölése: Ákr. Az új jogszabály a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) váltotta fel, amely a folyamatos, teljes szövegét érintő módosítások, kiegészítések miatt egyre kevésbé tudta betölteni az „általános eljárási kódex” szerepét. A tájékoztatóból egy ingyenes szakkönyv is elérhető.

A Miniszterelnökség a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján felhívást tett közzé a 2018. évi Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozóan.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány és a Budapesti Történeti Múzeum a budai vár gótikus termében – Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, Királyi Palota E épület – 2017. december 14-én, csütörtökön 15 órakor "Panoráma, Vár, Sugárút" címmel konferenciát rendez. A konferenciára a dunai panoráma és a budai vár világörökségi felvételének 30. évfordulója és az Andrássy út felvételének 15. évfordulója alkalmából kerül sor.

A megtörtént esetben mind a tervező, mind a kivitelező cég rendelkezett felelősségbiztosítással annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség a biztosítás megkötésére nem állt fent, mert nem egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó tevékenységet végeztek az eset szereplői. Egy csarnok padlójának kialakítása kapcsán alakult ki a vita arról, hogy tervezői vagy kivitelezői hiba-e a nem vitatottan nem megfelelő aljzatbeton.

A 220/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szigorította a vízszerelők tevékenységére vonatkozó előírásokat. A 2017. szeptember 1. napjától felelősségbiztosítási kötelezettséget írtak elő, valamint bizonyos tevékenységeket csak a megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező, valamint hatósági nyilvántartásban szereplő szakemberek végezhetnek. A hatóság akár meg is tilthatja a szakember tevékenységének végzését. Az alábbi tájékoztatóból megismerhetők a hatósági bejelentés részletes szabályai is.

A Kormány az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében már bevezetett felelősségbiztosítási kötelezettséghez hasonlót írt elő a villanyszerelők és a vízszerelők tekintetében is. A 2017. szeptember 1. napjától felelősségbiztosítási kötelezettség azonban nem érint minden vízszerelőt. Az alábbiakban egyebek mellett kitérünk arra, hogy mire nyújt fedezetet a vízszerelők felelősségbiztosítása, és nagyságrendileg mennyibe kerül.

A Kormány 2017. szeptember 30-i hatállyal módosította, illetve pontosította a területrendezési hatósági eljárás szabályait és a területi hatásvizsgálat elkészítésének előírásait.  A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletbe új fogalmak kerültek, és egyebek mellett rögzítették a digitális dokumentumok szerkeszthetőségének lehetőségét.

A biztosítással rendelkező tervező egy ipari épület tervei alapján a falazathoz szükséges vasbeton pillérek gyártmányterveit készítette el. A gyártmánytervek alapján kivitelezett pillérekről azonban kiderült, hogy azok magassága fél méterrel kevesebb annál, mint ami a tervekben szerepelt.

Az Alkotmánybíróság arról döntött, hogy az alkotmányos követelmények sérelmét jelenti-e, hogy az Építési törvény 30. §-a szerinti kártalanítás alapjaként a jogszabály a forgalmi értéket (illetve annak csökkenését) veszi figyelembe. A 16/2017. (VII. 10.) AB határozat körüljárja a forgalmi érték fogalmát is.

A Kormány módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűléshez, amely alapján a településképi rendeletek megalkotására vonatkozó határidőt meghosszabbítják 2017. december 31-ig. A törvényjavaslat megvitatására kivételes eljárásban került sor, ezért a jogszabály a szeptember 25-i Magyar Közlönyben már meg is jelent. Mivel a településképi rendeletek alapja a településképi arculati kézikönyv, a kitolt határidőnek köszönhetően ezek elkészítésére is kicsivel több idő jut. A reklámhordozók tekintetében azonban nem változik a jogszabályi határidő, az önkormányzatoknak október 1-jéig meg kell alkotniuk - akár a településképi rendelettől különállóan, annak elfogadásáig átmenteileg - a helyi reklámrendeletet.

A 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet szigorította a villanyszerelők tevékenységére vonatkozó előírásokat. 2017. szeptember 1-jétől felelősségbiztosítási kötelezettséget írtak elő, valamint bizonyos tevékenységeket csak a megfelelő képesítéssel rendelkező és hatósági nyilvántartásban szereplő szakemberek végezhetnek. A hatóság akár meg is tilthatja a szakember tevékenységének végzését. Az alábbi tájékoztatóból megismerhetők a hatósági bejelentés részletes szabályai is.

A Kormány az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében már bevezetett felelősségbiztosítási kötelezettséghez hasonlót írt elő a villanyszerelők tekintetében is. 2017. szeptember 1-jétől a felelősségbiztosítási kötelezettség azonban nem érint minden villanyszerelőt. Az alábbiakban egyebek mellett kitérünk arra, hogy mire nyújt fedezetet a villanyszerelők felelősségbiztosítása, és nagyságrendileg mennyibe kerül.

A kiemelt nemzeti emlékhelyek, illetve környezetük fokozottabb védelme érdekében a Kormány módosította a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényt, egyebek mellett bővült a kulturális örökség elemeinek felsorolása. A változásokkal összhangban a Településképi törvény is kiegészítésre került.

Hamarosan iOS-re is elérhető lesz az elektronikus építési napló mobiltelefonos applikációja. A felhasználók, akárcsak az androidos verzióban, napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket vihetnek fel a webes e-építési naplóval szinkronizált alkalmazásba. Az éles verzió bevezetése előtt a Lechner Tudásközpont fejlesztőcsapata július 21-től nyilvános tesztidőszakkal készül az alkalmazás finomhangolására.

A Településképi törvény reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó kiegészítései az év elején léptek hatályba, melyek jelentős változást hoztak a reklámok elhelyezhetősége kapcsán. A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel ismét módosításra kerültek bizonyos részletszabályok a reklámok elhelyezése és szankcionálása terén.

A jogszabályban rögzített fogyasztási mértékig 2017. július 1. napjától ingyenesen intézhetők a villany, gáz, ivóvíz és szennyvíz bekötések. A jogszabály a kapcsolódó eljárási díjak többségét is megszüntette, illetve szoros határidőket írt elő a közműcégek részére. A három-három törvényt és kormányrendeletet érintő változások az új ingatlanok létesítésére és a meglévő épületek közművesítésére is alkalmazandók.

Az ipari és mezőgazdasági beruházásokhoz kapcsolódó településrendezési eljárások egyszerűsítése volt az Építési törvény 2017. június 15-én hatályba lépett módosításának. A törvénymódosítás alapján várható volt a Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) módosítása is, amely a Magyar Közlöny 92. számában jelent meg. Az új rendelkezések az újonnan beépítésre szánt területek kijelölése kapcsán végrehajtott településszerkezeti terv módosításánál alkalmazandók.

Az ország versenyképességének javítása érdekében korábban megjelent törvénycsomag után megjelentek a szükséges módosítások a végrehajtási rendeletekben is. A 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet egyes építésügyi tárgyú jogszabályokat is érintett, módosult az OTÉK és az Eljárási kódex is. Egyebek mellett egy új területfelhasználási egység lépett hatályba.