Világörökségi helyszínen található ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog

Szerző:  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2018.03.08. 10:35

Közzétéve: 2018.01.21. 19:30

Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.


Magyar Közlöny: 2017. évi 227. szám, 2017. évi 214. szám
Módosító jogszabály: 2017. évi CXCV. törvény
Érintett jogszabály: 2011. évi LXXVII. törvény
Új jogszabály: 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet
Hatályos: 2017. december 19., 2017. december 28.
 

Elővásárlási jog egyes világörökségi ingatlanokra


A világörökségi helyszín oltalom alá tartozó egyes ingatlanokra a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) vonatkozik. Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések a Vötv-be kerültek bele. A világörökségi helyszínen található ingatlan tekintetében, a 2017. december 28-át követően megkötött szerződésekhez kapcsolódóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg. Még a világörökségi helyszínen található ingatlanra sincs elővásárlási jog, ha az lakhatás céljára szolgáló rendeltetés szerinti jellegű épület (különösen: lakás, lakóház), vagy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti föld [2011. évi LXXVII. tv. 6/A. § (1) bek.].

Mivel az állam javára más jogszabályok is állapítanak meg elővásárlási jogot, a különböző jogcímekre alapított elővásárlási jogok gyakorlását rendezni kellett. Az eltérő jogcímű elővásárlási jogok közül legelőször a világörökségi területet érintő elővásárlási jogról kell nyilatkozni, és csak ezt követheti a további fennálló jogcímeken történő joggyakorlás [2011. évi LXXVII. tv. 6/A. § (3) bek.]. Ha ugyanazon ingatlan tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a természet védelméről szóló törvény alapján is fennáll a magyar államot megillető elővásárlási jog, akkor az ingatlan tulajdonosának csak Vötv. szerinti megkeresést kell lefolytatnia [2011. évi LXXVII. tv. 6/A. § (4) bek.].
 

Az érintett ingatlanok listája külön kormányrendeletben található


A 2017. évi CXCV. törvény felhatalmazása alapján született meg az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos részletes eljárási szabályokról szóló 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet.

A világörökségi helyszínen található, elővásárlási joggal érintett ingatlanok felsorolását a kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 2. § (1) bek.]. A jelenleg 1825 oldalas lista pdf formátumban IDE kattintva érhető el.

 

Az elővásárlási jog rákerül a tulajdoni lapra is


A rendelet mellékletében felsorolt ingatlanok - valamint ezen ingatlanokból a későbbiek folyamán telekalakítási eljárás során kialakult ingatlanok és egyéb önálló ingatlanok - vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében nem a tulajdonosnak kell eljárnia.

A kulturális örökség elemeinek közhiteles hatósági nyilvántartását vezető hatóság, illetve - a természetvédelem körében fennálló elővásárlási jog esetén - a természetvédelmi hatóság keresi meg az illetékes földhivatalt [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 2. § (2) bek.; 2011. évi LXXVII. tv. 6/A. § (5) bek.].

 

Miniszteri hatáskör a döntés


A magyar állam elővásárlási jogát az egyes világörökségi helyszínektől függően a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter), vagy a természet védelméért felelős miniszter (jelenleg a földművelésügyi miniszter) gyakorolja [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. § 11. pont; 152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 65. § 9. pont; 2011. évi LXXVII. tv. 6/A. § (2) bek.].

A természet védelméért felelős miniszter dönt az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai helyszín, a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj helyszín, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta helyszín tekintetében. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út helyszín, Hollókő ófalu és környezete helyszín, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete helyszín, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője helyszín, valamint Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj helyszín esetében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter fog dönteni [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 3. § (1) bek.; 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2. melléklet].

 

Kinek kell megküldeni a megkeresést?


A ingatlant értékesíteni kívánó személynek az elővásárlási jog gyakorlására felhívó nyilatkozatot nem az illetékes miniszterhez, hanem az ingatlan fekvési helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell postáznia. A megkeresésben azonban az illetékes minisztert kell címzettként feltüntetni, tehát csak a postai borítékon kell a kormányhivatalt feltüntetni [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 3. § (2)-(3) bek.].
 

Mit jelent az elővásárlási jog?


A Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell [2013. évi V. tv. 6:226. § (3) bek.]. A Ptk. rendelkezéseire tekintettel a Vötv. szerinti megkeresésre csak akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos a 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt ingatlant el kívánja adni, és az ingatlanra a vevő már vételi ajánlatot tett, amit a tulajdonos el is fogadott. A tulajdonos által már elfogadott vételi ajánlat (előszerződés, szerződés) hiányában az elővásárlási jogra való felhívást sem lehet megküldeni, hiszen a miniszternek nincs miről döntenie.
 

Az elfogadott vételi ajánlat (előszerződés, szerződés) nélkül nem elővásárlási jog gyakorlására való felhívásról, hanem csak a tulajdonos értékesítési ajánlatáról beszélhetünk.


A magyar állam a tulajdonos által elfogadott ajánlatban rögzített feltételek mellett, a vevőt megelőzve jogosult az ingatlan megvételére. Vagyis itt már nem kerülhet sor alkura, a magyar állam csak a vevő helyébe lép, a már a felek által rögzített feltételeket tartalmazó szerződésben [2013. évi V. tv. 6:221. § (1) bek.]. Az elővásárlási jog gyakorlása esetében az adásvételi szerződés aláírásáról a miniszter munkatársai és a tulajdonos egyeztetnek egymással. Lényeges, hogy csak a miniszteri nyilatkozat születik meg 8 napon belül, az adásvételi szerződés megkötésére valószínűleg csak ezen határidőt követően kerül sor.

 

Mit kell mellékelni a megkereséshez?


A tulajdonos vagy a képviseletében eljáró személynek a megkeresést - saját eladási ajánlataként - írásban, postai úton kell megküldenie a kormányhivatal részére.

A megkeresés tartalmi követelményei (amelyeket kötelező a megkeresésben rögzíteni) [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 4. § (1) bek.; 455/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet. 3. melléklet]:

1. A tulajdonos (eladó) és képviseletében eljáró személy adatai:
1.1. a természetes személy
a) személyazonosító adatai,
b) lakcíme, elektronikus és postai értesítési címe;
1.2. a gazdálkodó vagy egyéb szervezet
a) megnevezése,
b) székhelye,
c) képviseletében eljáró személy családi és utóneve, képviselői minősége, lakcíme, elektronikus és
postai értesítési címe
.

2. Az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó adatok:
a) a település neve,
b) az ingatlan
ba) helyrajzi száma,
bb) területnagysága,
bc) művelési ága,
c) az átruházással érintett tulajdoni hányad.

3. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy a megkeresésben feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek.

A megkereséshez csatolni kell:
a) az adásvételre vonatkozó lényeges elemeket tartalmazó vételi szándéknyilatkozatot,
b) a vételi ajánlatot tett harmadik személy és a tulajdonos által jóváhagyott, az adásvételre vonatkozó lényeges elemeket tartalmazó szerződéstervezetet vagy
c) a szerződést.

 

Mennyi időn belül döntenek a megkeresésről?


A kormányhivatal vezetője köteles haladéktalanul elektronikusan, és egyidejűleg postai úton is felterjeszteni a megkeresést a miniszterhez [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 3. § (4) bek.].

A miniszter az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot a megkeresésnek a kormányhivatal központi iktatórendszerében történő érkeztetését követő nyolc napon belül teszi meg, ennél rövidebb időt nem lehet a megkeresésben kikötni [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 5. § (1)-(3) bek.].

Ha a miniszter a nyilatkozatra nyitva álló határidőben nem teszi meg az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot, azt az elővásárlási jog gyakorlásáról való lemondásnak kell tekinteni [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 5. § (4) bek.].

Amennyiben a miniszter kiad nyilatkozatot, akkor azt a tulajdonos által megjelölt elektronikus levélcímére, valamint postai úton is megküldi [455/2017. (XII. 27.) Korm. rend. 5. § (5) bek.].

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt