Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélsőséges esetben – mindhárom szinten véleményeznek. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 2024 őszén megalkotott építésügyi kormányrendeletek megerősítették a feladatoknak már 2022-től az Országos Építészeti Tervtanácshoz történt nagymértékű koncentrációját, ugyanakkor a helyi építészeti tervtanácsoknak is új lehetőségeket biztosítanak (amely keretek kitöltése az önkormányzatok szabályozási jogköre).

A bürokráciacsökkentés és a településtervezéssel összefüggő feladatok, eljárások egyszerűsítésének folyamata az elmúlt években indult el, melynek kapcsán eddig is számos jogszabály került módosításra. Az egyszerűsítést célzó intézkedések következő lépéseként 2019. március 14-től a kulturális örökségvédelemmel összefüggésben került sor újabb jogszabály módosításokra, melyek érintették a településrendezési eszközök készítését és a védelemmel érintett épületek építésének véleményezését is. A módosítások alapján a világörökségi területen a homlokzatfelújításához is tervtanácsi vélemény válhat szükségessé.

Az Országgyűlés arról döntött, hogy a világörökségi helyszínen található ingatlanok tekintetében - bizonyos kivételekkel - az állam részére elővásárlási jogot alapít. A világörökségi törvénybe iktatott, 2017. decemberétől hatályos rendelkezés nem minden világörökségi helyszínen található ingatlanra terjed ki, a lakhatás céljára szolgáló épületek és a termőföldek tekintetében a jövőben sem létezik elővásárlási jog.

A világörökségi területekre vonatkozó törvény (2011. évi LXXVII. törvény) és a végrehajtási rendeletek felülvizsgálata után a Kormány 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendeletével nagyobb módosítást hajtott végre az ágazati jogszabályokban, melynek egyik fontos eleme, hogy jogszabályi enyhítést tartalmaz a világörökségi várományos területekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat ugyanakkor a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletre is kiterjedt és a módosító kormányrendelet itt is változtatásokat léptetett hatályba.