Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Országgyűlés a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggően több törvény módosításáról is döntött. A 2015. évi CXL. törvény – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és a környezetvédelmi törvény mellett – összesen tíz jogszabályban rögzített speciális rendelkezéseket a tömeges bevándorlás esetére. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény is kiegészült, azzal a céllal, hogy a Kormány egyedileg, az általános előírásoktól függetlenül hozhasson döntést a nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen beruházások megvalósításáról.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény határozza meg, hogy a települési önkormányzatok és a beruházók milyen jogi keretek között tudnak együttműködni az adott beruházáshoz szükséges feltételek megteremtésében. A beruházó fejlesztési céljáról születő képviselő-testületi döntésnek, illetve a településrendezési szerződés megkötésének eddig nem volt jogszabályi határideje, ezt pótolta a 2015. évi CXXXVIII. törvény.

Már több, mint egy éve működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), melynek létrehozását az építőiparban tapasztalható, egyes becslések szerint több százmilliárd forint nagyságrendű ki nem fizetett tartozás kezelése, rendezése tette szükségessé.

Az Európai Unió rendeletei (813/2013/EU rendelet, 814/2013/EU rendelet) a környezettudatosság jegyében az eddigieknél szigorúbb előírásokat határozott meg a vízmelegítők és melegvíztároló tartályok, valamint a helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések tervezésére. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a rendeletben megadott határnap után az EU tagállamok területén már csak olyan berendezések kerülhetnek forgalomba, illetve üzembe helyezésre, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt szigorúbb feltételeknek.

A Kormány - az energiahatékonyságot célzó rendelkezések mellett - a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) az építési engedély hatályának meghosszabbítására vonatkozó eljárásában is módosításokat hajtott végre. A változások valószínűleg az Eljárási kódex hatályba lépését követően leszűrt gyakorlati tapasztalatok miatt volt szükség. Az egyik legjelentősebb módosítás, hogy 2016. január 1. napjától az építési engedély hatályát már két alkalommal lehet meghosszabbítani. Jelen összeállításban gyakorlati példákon mutatjuk be, hogy mi az új szabályozás jelentősége.

Gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ma az építkezések csekély száma az, amely teljesen a záradékolt és engedélyezett terveknek megfelelően történik. Az építésügyi hatóságok a legtöbb esetben különböző mértékű és fajsúlyú eltéréseket tapasztalnak a hatósági eljárások során. Ezért is lényeges változás, hogy 2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit.

A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelés miatt ismételten módosította a Kormány a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A jelenlegi módosítások az Európai Unió által is preferált környezettudatos energiagazdálkodás révén az energiahatékony épületek számának növelését (majd kizárólag ilyen épületek létesítését kötelezővé tevő) célzó szabályozások, melyek a jelenleginél sokkal komolyabb, hatékonyabb előírások, az energiahatékonyabb épületek építését, illetve megvalósításuk hatósági ellenőrzését, számonkérését tekintve.

A tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más jogharmonizációs célú módosításról szóló 260/2015 (IX. 14.) Korm. rendelet határozza meg, hogy a különleges válsághelyzetben a hatóságoknak hogyan kell figyelembe vennie a műemlékvédelmi szempontokat.

Magyarországon válsághelyzet került kihirdetésre az országban és Európában tapasztalható tömeges bevándorlásra tekintettel. Mára teljesen egyértelművé vált, hogy a határ menti területeken elengedhetetlen a menekültek ideiglenes elhelyezését biztosító építmények megépítése, működtetése. Mivel rendkívüli helyzetről van szó, és az építmények szükségességét, kialakítását, helyét mindig az adott helyen kialakuló helyzet befolyásolja, így szükségszerűvé vált az építésügyi jogszabályok módosítása, melyet a Kormány a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más jogharmonizációs célú módosításról szóló 260/2015 (IX. 14.) Korm. rendelettel végzett el.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján megállapította a 2015. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét. Az MvM rendelet a Magyar Közlöny 127. számában jelent meg, és a melléklete tartalmazza a rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket is.

A menekültek elhelyezésére szolgáló ideiglenes befogadó állomások építése országosan nagy vitákat vált ki. A Kormány a kivitelezések építésügyi feltételeinek mielőbbi megteremtése érdekében döntött az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosításáról. A kormányrendelet a néhány héttel korábban elfogadott, és egyes új befogadó állomások kiemelt üggyé nyilvánításáról szóló jogszabályt is kiegészítette.

A Kormány 2015. januárjában fogalmazta meg, hogy az építésügy teljeskörű átalakítására van szükség. A Magyar Közlöny 2015. szeptember 4-i számában jelent meg az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat, amely már részletesebben meghatározza, hogy az építésügy szereplőinek milyen változásokra kell felkészülniük. Úgy tűnik, hogy például végleges döntés született a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetéséről, az építésügyi engedélyezés egyszerűsítéséről és a tervezői feladatok módosításáról.

A Kormány a 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozattal rendelte el a magyar-szerb határon ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését. A következő jogalkotási lépésként az Országgyűlés elfogadta az államhatárról szóló törvény kiegészítését, majd pedig a Kormány rendeletében szabályozta a közérdekű használati joggal összefüggő kártalanítás előírásait. Érdekesség, hogy ez a kormányrendelet már 2015. augusztusában is kétszer módosult, és a "kerítés" meghatározást is pontosították: ideiglenes biztonsági határzár. Jelen tájékoztatóban a határzár építéséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket mutatjuk be.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozat számos területen érinti az építésügyi igazgatásban dolgozó szakembereket, és az építtetőket is. Az építésügy számára a leglényegesebb talán az „E-építés keretrendszer– innovációval a magyar emberek szolgálatában” elnevezésű projekt lehet.

A Kormány döntése értelmében Martonfa és Sormás településeken létesülhetnek új ideiglenes befogadó állomások. A 212/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházásokat, ezzel jelentősen lerövidíti és leegyszerűsíti az engedélyezési eljárást. A beruházásokat az érintett önkormányzatok még jogalkotással megakadályozhatják, ezért valószínűleg hamarosan az OTÉK módosítására is sor kerülhet.

A Kúria határozata szerint nem felel meg a helyi sajátosságokhoz igazodó adóztatásnak, ha a telek m2 -ben számított területe alapján meghatározott telekadó mértéke a telek piaci értékéhez képest súlyos aránytalanságot eredményez.

A fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti „helyi sajátosság” körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat és az önkormányzatot alkotó helyi közösség is érintettje.

A Kúria kimondta, hogy a telekadó kötelezettség esetében az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakás nem elfogadható indoka a telektulajdonos adóalanyok közötti megkülönböztetésének. Kúria gyakorlata tehát az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakást nem, csak a tényleges, életvitelszerű helyben lakást fogadja el a Helyi adó tv. 6. § d) pontja szerinti mentességi okként telekadó esetében.

A Kúria a Miskolci Önkormányzat rendelete alapján kimondta, hogy törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. Az önkormányzat a miskolci ún. számozott utcák lakóit úgy akarta ösztönözni a lakóhelyük elhagyására, hogy egy egyszeri, 1,5 – 2 millió forintos összeget ajánlott fel cserébe.

A taláros testület azt a kérdést mérlegelte alkotmányossági szempontból, hogy alaptörvény-ellenes-e, ha az önkormányzat közérdekből a közterület használatára való jogosultságot megszünteti. Az Alkotmánybíróság a határozat meghozatala során azt is megvizsgálta, hogy az önkormányzat a közterület-használati szerződés felmondása mellett köteles-e kártalanítást fizetni. Az alkotmányjogi panaszt egy, a Nyugati téri aluljáró környékén található pavilon miatt terjesztették elő.