A 501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló rendeletet.

2017. január 1-én hatályba lépett a 2016. évi CLX. törvény, amelyek módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXVIII. törvény számos rendelkezéseit (Kbt.). A módosítások egy része pontosító, magyarázó jellegű, ezekre nem térünk ki cikkünkben. A módosítások más része érdemi változásokat tartalmaz a napi gyakorlat számára. Ezekből választottuk ki a közbeszerzési eljárásokat érintő legjelentősebb tizenkettőt, és ezeket kívánjuk bemutatni.

Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet elfogadásával ismét jelentős módosításon estek át, az amúgy sem nagy múltra visszatekintő egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok. A meglévő lakóépületek bővítésére is kiterjesztett sajátos eljárásrend hatálybalépésével ismét előkerültek a 2016. év eleji kérdések a már folyamatban lévő építésekkel kapcsolatban. Tájékoztatónkban ezt a kérdéskört járjuk körül a válaszlehetőségek megadásával, azzal, hogy a GYAKORLAT MÁS MÓDON TÖRTÉNŐ KIALAKULÁSA, ESETLEGES VÁLTOZÁSA ESETÉBEN A VÁLASZOKAT IS MÓDOSÍTANI FOGJUK.

Építészeti szemléletformáló célt szolgál a településképi rendeletet megalapozó, a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló településképi arculati kézikönyv, melyet a települési önkormányzat normatív határozata mellékleteként fogadja el. A kézikönyvet az önkormányzat a nyilvánosság bevonásával a település teljes közigazgatási területére kell, hogy elkészítse. A Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztálya közzétette a településképi arculati kézikönyv készítéséhez segítséget nyújtó útmutatót.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a Kivitelezési kódex több előírását módosította 2017. január 1. napjától. A tulajdonosi nyilatkozat szabályai a bevezetése óta folyamatosan szigorodik építésjogi területen is, de nem az engedélyezés, hanem a kivitelezés megkezdés feltételeinek szigorításában. Egyebek mellett az építési munkaterület átadás-átvételére vonatkozó rendelkezések is változtak, illetve pontosították, hogy mennyi a tervezői művezetés legkisebb díja. Az alábbiakban áttekintjük az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőit érintő változásokat is.

Az elektronikus építési napló bevezetése (2013.10.01.) óta minden építésügyi jogszabályváltozás érintette ez építési napló szabályozását. Most sincs most másképpen. Jó hír azonban, hogy a 2017. január 1. napjától hatályos módosulások az átlagfelhasználót lényegében nem érintik, kivéve az építési munkaterület átadás-átvétele pontosított rendelkezései.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a kivitelezési dokumentáció kötelező elkészítésének szabályozása mellett a tartalmi előírások tekintetében is lényeges változtatásokat vezetett be. Lényeges, hogy a Kivitelezési kódex már nem határozza meg a kivitelezés dokumentáció részletes tartalmi követelményeit. Jelen cikkben kitérünk arra is, hogy milyen esetekben lehet eltérés az engedélyezési és a kivitelezési dokumentáció között.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításához kapcsolódó – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti - „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján folytatódott a 2016. júliusában megkezdett koncepcióváltás a kivitelezési dokumentációra vonatkozóan, továbbá számos módosítás, pontosítás lépett életbe a szerződések, az építési napló és az építési folyamat résztvevőinek tekintetében. Ez a cikk a kivitelezési dokumentáció szabályozásában beállott változásokat foglalja össze.

Az Étv. felhatalmazása alapján az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében az építészeti-műszaki tervezői tevékenységet és a fővállalkozó kivitelezőket érintő kötelező felelősségbiztosítást vezettek be 2017. január 1. napjától. A felelősségbiztosítás részleteit tartalmazó kormányrendeletet néhány pontban még a hatálybalépése előtt módosították. A MÉK közzétette azon biztosítók felsorolását, melyeknél már köthető tervezői felelősségbiztosítás.

Az Építési törvény 2017. január 1. napjától hatályos módosításának részletszabályaira a Kormánynak végrehajtási rendeletet kellett elfogadnia. A szükséges kormányrendelet tipikus salátarendelet lett, tizenöt darab építésügyet érintő jogszabályt módosított. Érdekesség, hogy a Kivitelezési kódex és az Eljárási kódex mellett változott a még hatályba sem lépett kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítást bevezető rendelet, valamint a Településképi törvény végrehajtási rendelete is.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés szabályai közül talán a kivitelezési dokumentációtól való eltérések rendelkezései változtak a legnagyobb mértékben. A módosított dokumentáció készítése mellett végezhető tevékenységek köre szűkült, és a módosítás folyamatának előírásai is egyszerűbbé váltak.

Az Építési törvény 2016. decemberében elfogadott módosításai már előrevetítették, hogy az építésügyi rendeletek is változni fognak. A több építésügyi jogszabályt érintő 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés előírásait is jelentősen módosította. A 2017. január 1. napjától hatályos salátarendelet tartalmazza az egyszerű bejelentés új részletszabályait is, lényeges újításokkal. Jelen tájékoztatónkban végigvesszük az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos új szabályokat.

Az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) több lényeges módosítás vezetett be. Az építési engedélyhez kötött tevékenységek körének szűkítés melletti további módosításokat az alábbi cikkben mutatjuk be (például új statisztikai adatlap, engedélyezési dokumentáció tartalmának módosítása).

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) 1. melléklete tartalmazza az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek listáját. Mivel a melléklet szövege 2017. január 1. napjától jelentősen változott, ezért fontosnak tartottuk a 2016. december 31-i és a 2017. január 1-jei időállapotot táblázatba foglaltan bemutatni. A táblázat harmadik oszlopa összefoglalja a hatályba lépett változásokat.

Új év, új szabályok. Lassan az építésügyben általános tétellé váló mondat igazolására az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet több építésügyi tárgyú jogszabályt változtatott meg. A legfontosabbak között az egyszerű bejelentés jogintézményének újabb módosítása említhető, amellyel összhangban a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) előírásai is változtak. Az Eljárási kódex új előírásai közül alábbi cikkünkben azokat mutatjuk be, amelyek azt határozzák meg, hogy milyen tevékenységekre nem kell építési engedélyt kérni.

Tekintettel a főváros kétszintű közigazgatására – a településrendezési eszközökhöz hasonlóan – a főváros vonatkozásában az arculati kézikönyv és a településképi rendelet megalkotására is külön szabályokat állapít meg a 2016. december 30. napjától kiegészített 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

A Településképi törvény előírásaival összhangban a településképi követelmények érvényesítése érdekében, a főépítész által ellátandó feladatok kiegészültek, többek között az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésével összefüggő teendőkkel. A településkép érvényesítése is nagyobb eséllyel kerülhet sor a korábbinál jóval magasabb településképi bírságnak köszönhetően.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet érintette a településképi véleményezési és bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontokat is.

A Településképi törvény végrehajtására kiadott, és 2016. december 30-án hatályba lépett 400/2016. (XII.5.) Korm. rendelet módosította a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet. A módosításnak köszönhetően megjelentek a településképi követelményekre, illetve a településkép védelme érdekében megalkotható jogi eszközök: az arculati kézikönyv, a településképi rendelet, valamint a sajátos jogintézmények és az ezekre vonatkozó szabályok.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12736. számú - a Parlament elé 2016. október 28-án benyújtott - törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) tartalmazza az államháztartásról szóló az 2011. évi CXCV. törvény 42. §-ának (2a) bekezdéssel történő kiegészítését, mely szerint a központi költségvetés központosított bevételét képező bírságok, egyéb bevételek kizárólag e célra létrehozott központosított beszedési számlára szedhetők be. A rendelkezés várhatóan 2017. január 1-jén lép hatályba.