Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) egyes ingatlanokkal kapcsolatos ügyleteket érintő, 2016. július 16-ától hatályos módosítása az építésügyi jogszabályok változásán alapul. A NAV által közzétett tájékoztató szerint az Áfa tv. ezen szabályozással összefüggő módosításának eredményeként az egyszerű bejelentéshez kötött ügyletek az építési engedélyhez kötöttekkel azonos elvek szerint ítélendőek meg.

A volt karmelita kolostor épületében folyó beruházásokhoz kapcsolódó hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról már 2014. szeptemberében döntés született. A Kormány döntése értelmében a beruházásnál már az ÉMI Nonprofit Kft. is közreműködik.

Az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016 (VI.13.) Korm. rendelet többek között módosította az OTÉK egyes területek beépíthetőségéről szóló rendelkezéseit is. A módosítással a beépítésre nem szánt területeken érzékelhetően enyhülnek a beépítési paraméterek, melyek összefüggenek a zártkerti ingatlanokkal kapcsolatos, az ingatlan-nyilvántartásáról szóló törvényben hatályba léptetett sajátos rendelkezésekkel is. Az alábbi tájékoztatás kitér arra is, hogy az OTÉK megengedőbb előírásai hogyan alkalmazhatóak a gyakorlatban.

Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet legutolsó átfogó, koncepcionális változtatása három éve volt. Az Építési törvényhez kapcsolódó "salátarendelet" szintén alapvető változásokat vezetett be, egyebek mellett az alvállalkozó-fővállalkozó viszonya közötti bírságolás, valamint az utasítások dokumentálásához kapcsolódó bírságáthárítás tekintetében. 2016. július 1. napjától a tervezői művezető is bírságolhatóvá vált.

Az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” számos az építésfelügyeleti hatóságot érintő módosítást is tartalmaz. Az építésfelügyeleti hatóság három és fél éves vargabetű után visszatért az eredeti feladatához, a kivitelezés ellenőrzéséhez. A 2013. január 1. napjától kapott többletfeladatok közül jelenleg már nem feladata a bontás tudomásulvételének eljárása, épület meglétéről vagy hiányáról a hatósági bizonyítvány kiállítása, valamint építésügyfelügyeleti hatósági szolgáltatás nyújtása. Az még kérdéses, hogy az építésfelügyelet bejelentés alapján indíthat-e építésrendészeti eljárást. Viszont kibővült azon szabálytalanságok köre, amelyek esetében az építésfelügyeleti hatóság a kivitelezés megkezdését vagy folytatását megtiltja.

A 2016. május 13. napjától hatályos Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb-nagyobb változásokat hozott. Az Étv. felhatalmazása alapján 2016. június 14-i hatállyal megfogalmazásra került, hogy mikor és milyen kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely esetekben kell építési naplót vezetni. A „kaláka” építés fogalma is szabályozott lett. Maradt viszont nyitott kérdés is: van-e még felelős műszaki vezetői nyilatkozat?  

Az Építési törvény hez kapcsolódó „salátarendelet” a felelő műszaki vezetői nyilatkozat szabályozását is érintette. A Kivitelezési kódex 14. §-a szól(t) a felelős műszaki vezetői nyilatkozatról. Érdemes végignézni, hogyan változott ez az elmúlt közel 7 évben.  

A Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) hatályba lépésével módosításra kerül az Étv. is. A módosítás indoka, hogy az új törvénybe integrált településképi előírások és eszközök ne két helyen legyenek szabályozva. A jogalkotó a településképi szempontokat, szabályokat kvázi kiemelte az Építési törvényből és teljesen új törvénybe foglalta össze egységesen, egyben az Étv.-ben is átvezetésre kerültek visszautalások az új törvényre. Ezzel egy új településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményt is hatályba lépett.

Az építésügyi rendszer és eljárások reformjai között a Kormány korábban már ígértet tett arra, hogy új jogszabálycsomag fog megszületni a településkép védelmének biztosítására, mellyel az egyes települések hatással lehetnek az épített környezet alakítására a saját közigazgatási határaikon belül. Az egyszerű bejelentés sajátos jogintézményének hatályba lépésével ez a települések részéről határozott igényként is felmerült, melynek első lépéseként az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (Településképi törvény).

A birsag.hu oldalon található tájékoztató szerint az elektronikus kapcsolattartás keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelő kialakítással 2016. július 1. napjától a polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási peres eljárásokban, valamint a csőd- és felszámolási eljárásokban, továbbá a civil szervezetek nyilvántartási eljárásaiban alkalmazott nyomtatványok frissítésre kerültek.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelete alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése 2016. július 1. napjától az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a 2016. január 1-jétől ismert egyszerű bejelentés megszűnt, és az építésügyi hatósághoz külön már nem kell beadni az egyszerű bejelentési dokumentációt (se a kivitelezési dokumentációt). A Miniszterelnökség és a Lechner Tudásközpont is közzétett az egyszerű bejelentésre vonatkozó tájékoztatót.

Az intenzív építésügyi reform az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendeletben” is tartogatott meglepetésszerű újításokat. A módosító kormányrendelet hatályon kívül helyezte a bontás tudomásulvételének eljárását, és így az eljáráshoz közvetve, közvetlenül kapcsolódó rendelkezések is kihúzásra kerültek az Eljárási kódexből. Ez nem jelenti azt, hogy minden szabadon elbontható. Az építésfelügyeleti hatóság feladatai is változtak.

Az egyszerű bejelentés építésügybe történő bevezetésekor már szinte tudni lehetett, hogy az egyéb vonatkozó építésügyi előírások, jogszabályok ismét komolyabb változásoknak néznek elébe. A indok egészen „egyszerűen” az egyszerű bejelentés kapcsán felmerülő jogharmonizáció megteremtése a különböző rendeletek között. Az Eljárási kódexben is jelentős változások következtek be.

A 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján történhet 2016. január 1. napjától. A jogszabályalkotó felismerte a jogszabálycsomag hiányosságait és a januári változások óta dolgozott azok korrigálásán és pontosításán. 2016. július 1. napjától új szabályrendszer lép életbe.

2016. július 1-étől új kormányrendelet tartalmazza az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírásokat, úgy, hogy azzal a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet egyben hatályát is veszíti. Az új előírások hatálybalépéséig azonban marad a régi jogszabály, és abban néhány fontos módosítás történt, létrehozva ezzel egy átmeneti időszakot. A június 14. és 30. napjai közötti egyszerű bejelentésekre ezeket az átmeneti szabályokat kell alkalmazni.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséhez kapcsolódóan az alábbiakban elérhető a MÉK és a MMK által megalkott, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeit és a tervezői művezetés részletes szabályait tartalmazó szabályzata.

A 2016. évi XXXVI. törvény elfogadását követően az építésügy szereplői rendszeresen kattinthattak a Magyar Közlöny oldalára, mivel az Étv. módosítását egy jelentős mennyiségű, kormányrendeleteket érintő változásnak is követnie kellett. A Magyar Közlöny 2016. június 13-i számában jelent meg az egyes építésüggyel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely szinte az összes fontosabb építésügyi jogszabályt érinti.

Az Építési törvény 2016. május 13-ától hatályos módosításai óta már számítani lehetett arra, hogy az egyszerű bejelentés szabályaiban radikális változás következik be. A várva várt kormányrendelet a Magyar Közlöny június 13-i számában jelent meg, és lényegében megszünteti az építésügyi hatóságok közreműködésével történő egyszerű bejelentést.

A TSzSz a szakértői eljárásban a Felek (vállalkozó és megrendelő) közötti alapjogviszony szerződés alapján és a bankgarancia szövege figyelembe vételével vizsgálja a bankgarancia lehívásának indokoltságát. A szakértői eljárás részleteiről a Bankszövetség és az ÉVOSZ egyetértésével készült egy útmutató.

Már letölthető az elektronikus építési napló androidos mobilokra fejlesztett változata. Az alkalmazással a felhasználók okostelefonon vihetnek fel napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket a kivitelezés helyszínén, a megrendelők pedig saját készülékükön bárhol, bármikor nyomon követhetik az építkezés fázisait. Az építésügyi fejlesztés a hagyományos E-építési naplóval szinkronban működve, a nyilvános tesztidőszak tapasztalatait felhasználva május 19-től segíti az építőipari szereplőket.