Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A 2015. április 1. napjától bekövetkezett kormányhivatali integrációt szabályozó egyik fontos jogszabály az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény. A tipikus salátatörvény 39 törvényben vezeti át a hatósági elnevezések változásait, de például a Ket. módosítás nagyon lényeges kérdést érint. A 2015. évi VI. törvény egyebek mellett bevezeti a szakmai irányító miniszter fogalmát, a kormányhivatalokban megszünteti az ágazati szakigazgatási szerveket, valamint újraszabályozza a kormányhivatalok irányítását és ellenőrzését. Jelen tájékoztató a hatósági elnevezések változásait csak példálózva emeli ki.

A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. fejezete három szakaszban taglalja a várossá nyilvánítás kezdeményezésének előfeltételeit, a kezdeményezés értékelését, az eljárás szabályait. A módosító kormányrendelet a fejezeten belül külön szakaszban tételes és mérhető feltételeket állapított meg az átlagos városi fejlettségi szint értékelése során figyelembe veendő szempontokra.

Egy 2014. év végi BM rendelet megszüntette az összes miniszteri építészeti díjat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. márciusában megjelent rendelete ismét bevezette a legrangosabbakat, az Ybl-díjat, és ráadásul az elismeréssel járó pénzjutalmak összege is jelentősen emelkedett. Az új jogszabályban azonban már nem találhatjuk meg a hatóságokon folyó munka elismeréseként létrehozott Lechner Lajos-díjat, és több, korábban létező építészeti miniszteri díjat sem.

4120 Lakó- és nem lakóépület építése: ezen tevékenységi kör is szerepel a NAV elnökének listájában, mint 2015. évi ellenőrizendő terület. Azon vállalkozások, melyek építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozásában, illetve átalakításában érdekeltek, időről-időre adóhatósági vizsgálatok alanyává válhatnak. Tapasztalatom alapján a legnagyobb hibafaktort esetükben a tevékenységükkel kapcsolatos szolgáltatások áfa tartalmának helytelen megállapítása jelenti.

Az EU-n belüli harmonizált áfa-szabályok értelmezésében kiemelkedő jelentősége van az Európai Bíróságnak (EB). A harmonizáció miatt más tagállamok ügyeiben hozott döntéseket is érdemes követni: az alábbiakban egy régebbi román ügyben hozott, bontással és az áfa levonással kapcsolatos döntést ismertetünk. Jó, ha tudjuk, hogy a magyar adóhatóság sem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a döntéseket!

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet határozza meg, hogy milyen tűzvédelmi képesítésű személy készítheti el a tűzvédelmi szabályzatot, ki oktathatja az abban foglaltakat, valamint mennyi időben kell ezt a személyt kötelezően foglakoztatni. Az alábbi tájékoztató a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolódó egyéb jogszabályi rendelkezéseket is ismerteti.

2015. márciusában az örökségvédelmi jogszabályváltozásokkal fontos módosítások léptek hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben is (Kivitelezési kódex). Főként a szervízkönyv és a jókarbantartási kötelezettség új előírásait kell megismerniük a műemlék építmények tulajdonosainak.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet – egyéb építésügyi jogszabályok mellett – érintette a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7) Korm. rendeletet is. A jogszabály a tervtanácsok működésében jelentős változásokat fog eredményezni.

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet is érintették a kulturális örökség védelmével összefüggő 2015. márciusi módosítások.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) is több változás történt, így például új bizonyíték lett a Forster Központ szakértői véleménye. Az eltérő értelmezés kizárása érdekében a Kormány pontosította a rendezett telek fogalmának alkalmazását is.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény indokolása szerint a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében került sor a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjára. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása megszűnt. A belső integráció mellett az egyes területi államigazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba olvadtak be 2015. április 1-jével. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet a témát nem érintő építésügyi változásokat is tartalmaz, így például az Eljárási kódexet (a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet) érintően.

A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) hatálybalépésével összefüggően több kormányrendelet módosításra került a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelettel, többek között az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is. Az Eljárási kódexben változott az engedély nélkül építhető építményeket felsoroló melléklet és a tűzvédelmi szakhatósági dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások is.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet – a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás – 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép (új OTSZ). Az új OTSZ hatálybalépéséhez kapcsolódóan a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól szóló jogszabályt is alkalmazni kell. Az alábbi tájékoztatóból az is kiderül, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvektől el lehet-e térni.

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, amelyet a szakemberek OTSZ 5.0 elnevezéssel ismerhetnek) hatálybalépésével összefüggően kormányrendeleti szinten is szükségessé váltak módosítások. Az új OTSZ fogalmait, meghatározásait a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet emelte át a vonatkozó jogszabályokba. Egyebek mellett a tűzvédelmi dokumentáció tartalma is átalakul az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet).

Tervezők, építtetők sok történetet mesélnek arról, hogy milyen horror eseteik voltak a hatóságokkal. Az ő hangjuk aztán időnként megalapoz egy-egy újabb reformrohamot, mely általában tovább ront az ügyintézés minőségén. De mi lehet az igazság? Mi történik valójában a hatóságoknál? Ezt szeretnénk kideríteni összevethető adatokkal. A hatósági kollégák már válaszoltak, most az ügyfeleket kérdezzük.

A Szerző 2015 januárjában az építésügyi hatóságok ügyintézőinek bevonásával végzett felmérést. A kérdőív kitöltését az Építésijog.hu is kérte az érintettektől, és most a felmérés alapján készült tanulmányt is közzétesszük.

Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán röviden azt is felvetjük, hogy az Építésijog.hu szerzői milyen változásokat, intézkedéseket javasolnak.

A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” a 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények csak akkor kaphatnak építési engedélyt, ha a beruházó egy speciális szakhatóság állásfoglalását, vagy előzetes szakhatósági hozzájárulását is beszerzi. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője a szakhatósági döntését egy miniszterek által delegált bizottság véleményének mérlegelésével állapítja meg. Az egyszerűség kedvéért ezt a testületet Plázastop Bizottságnak neveztem el.