Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértékének, az úgynevezett U értéknek a szigorításáról egy 2014. márciusi BM rendeletben találhatunk részleteket. A jogszabály szövege alapján felvetett fontos kérdések: hogy milyen épületekre vonatkozik a szigorítás és a kivitelezés milyen stádiumában kell a nagyobb költséggel járó megoldást választani?

A 2013. évi CCXXIX. törvény (a jogalkalmazók által sűrűn kifogásolt salátatörvény) 2014. december 30. napjától hatályos szövege meghatározta az OTrT fogalom-meghatározásai közül hiányzó tájképi egység fogalmát és pontosította az eddig országos jelentőségű tájképvédelmi terület elnevezésű tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület fogalmát. Az Országgyűlés a fogalom-meghatározások elnevezését is átvezette az OTrT szövegében és mellékleteiben.  

A tervlap.hu oldalon jelent meg a hír, hogy egy 2014. év végi BM rendelet megszüntette az összes építészeti díjat, beleértve a legrangosabbakat, például az Ybl-díjat. Az alábbi tájékoztatóban összefoglaljuk a hír jogszabályi hátterét.  

Az építésügyi hatóságok működési körülményeiről és az egységes jogalkalmazás állapotáról végzünk felmérést. Néhány egyszerű kérdés, kitöltése nem több, mint pár perc, de a válaszok sokat segítenek azoknak, akik az építésügyi kollégák munkakörülményeinek fejlesztéséért küzdenek.

Ha valaki lakást, lakóházat vásárol illetékkedvezményt tud igénybe venni akkor, ha egy éven belül el is adott lakástulajdont, az is lehet, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetnie. Az ún. cserepótló kedvezmény szabályai 2015. január 1. napjától a vásárlóra nézve kedvezőbbé váltak, de egyben nagyobb terhet is jelenthetnek.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből (Eljárási Kódex) 2014. december 31-i hatállyal törölték azokat a rendelkezéseket, amelyek az 1997. évi LXXVIII. törvény III/A. fejezetéhez (vagyis az ún. Plázastop-törvényhez) kapcsolódtak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény III/A. fejezetét nevezi a sajtó „Plázastop-törvénynek”. Az Országgyűlés úgy helyezte hatályon kívül a korábbi előírásokat, hogy egyidejűleg ismételten korlátozta a nagyobb kereskedelmi építmények építését. A 2015. február 1. napjától hatályos jogszabály a tiltott alapterületet ugyan szűkített, azonban ezek engedélyezésére egy teljesen egyedi eljárást vezetett be. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.

Az Illetéktörvény (Itv.) 2015. január 1. napjától hatályos módosításai több ponton érintik az építésügyi hatósági eljárások illetékfizetési kötelezettségét. Egyrészt az illeték teljesítésének módja, másrészt a hatóság hiánypótlási felhívására vonatkozó rendelkezései is módosult.  

Az ingatlan-nyilvántartási törvény mellett 2015. január 1. napjától a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet lett az földhivatalok „alapjogszabálya”. A 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet felváltó jogszabály módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó részét is. Módosult a bányafelügyeleti szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció tartalma.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (BATrT.) rendelkezései alapján a fővárosnak 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületeknek és az egyéb, az agglomerációba tartozó településeknek 2015 . december 31-ig kötelező a településrendezési eszközök törvényi megfelelőségéről gondoskodni. A Fővárosi Közgyűlés még nem fogadta el a szükséges önkormányzati rendeletet, ezért ezt a határidőt az Országgyűlés módosította. A határidő meghosszabbítása mellett a 2014. évi XCVIII. törvény több településrendezési eszközre vonatkozó előírást is pontosított, így például Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kötelezettségét is.

Az Építési törvény 2014. december 26. napjától hatályos pontosítása érinti az építésügyi bírság kiszabására vonatkozó előírásokat is.

A 2014. évi XCVIII. törvény az Építési törvény pontosításai mellett több helyen érintette az építésfelügyeleti eljárás rendelkezéseit is. Egyebek mellett az építésfelügyeleti hatóság is jogosultságot kapott a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontás, átalakítás elrendelése esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kérelmezésére.

Az Építési törvény 2014. december 26. napjától hatályos szövege főként olyan pontosításokat tartalmaz, amelyeket a jogalkotónak már hosszú ideje el kellett volna fogadnia. Mind az építtető felelőssége, mind a beruházáslebonyolító szabályai vonatkozásában egyéb jogszabályok szövege már nem volt összhangban az Étv. rendelkezéseivel.

Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.

A 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet rögzítette az építésügyi- és az építésfelügyeleti bírság megfizetésének új számlaszámát, amelyet az e-epites.hu portál már szeptemberben közzétett.

A Kormány 2014. novemberi döntésével fél éves haladékot adott az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők részére a kötelező építésügyi vizsga teljesítésére, sőt, az öregségi nyugdíj előtt állók vizsgakötelezettsége meg is szűnt. A 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet módosított az Építésügyi Vizsgabizottság összeállításának szabályain és a tanúsítvány tartalmán is.

A Kormány 2014. novemberi döntésével az MTK sporttelep, stadion és környezete fejlesztésére irányuló beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A jogszabály az eljáró hatóságok kijelölése mellett csak néhány speciális előírást tartalmaz a beruházásra. A Kormány egy határozatában a Beruházás forrásáról is gondoskodott.

Miután a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy, azóta várható, hogy a vonatkozó jogszabályok rendszerében is jelentős változások lesznek. Konkrét módosító javaslatok még nem ismertek, de a Kormány két 2014. novemberi döntése jelzi, hogy a jogalkotó milyen célokat kíván elérni.

Voltak már kirívóan rossz negyedévei a magyar építőipari vállalkozásoknak, de még sosem szűnt meg 1700 cég egyetlen negyedév alatt, ahogyan arra sem volt korábban példa, hogy a törölt cégek száma négy egymást követő negyedévben is meghaladja az 1500-at. „Az ágazat nagyon várja már a szociálpolitikai támogatás kiterjesztését, mert ez lökést adhat az ingatlanpiacnak és rajta keresztül az építőipari megrendeléseknek is” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.  

A Kormány döntése értelmében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezetében működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, az Országos Vízügyi Hatóság (OVH) 2014. szeptember 10. napján megszűnt. Az OVH jogutódjaként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez került a vízügyi hatósági és szakhatósági, továbbá a vízvédelmi hatósági és szakhatósági jogkör.