Az építésügyi hatóságok működési körülményeiről és az egységes jogalkalmazás állapotáról végzünk felmérést. Néhány egyszerű kérdés, kitöltése nem több, mint pár perc, de a válaszok sokat segítenek azoknak, akik az építésügyi kollégák munkakörülményeinek fejlesztéséért küzdenek.

Ha valaki lakást, lakóházat vásárol illetékkedvezményt tud igénybe venni akkor, ha egy éven belül el is adott lakástulajdont, az is lehet, hogy illetéket egyáltalán nem kell fizetnie. Az ún. cserepótló kedvezmény szabályai 2015. január 1. napjától a vásárlóra nézve kedvezőbbé váltak, de egyben nagyobb terhet is jelenthetnek.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletből (Eljárási Kódex) 2014. december 31-i hatállyal törölték azokat a rendelkezéseket, amelyek az 1997. évi LXXVIII. törvény III/A. fejezetéhez (vagyis az ún. Plázastop-törvényhez) kapcsolódtak.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény III/A. fejezetét nevezi a sajtó „Plázastop-törvénynek”. Az Országgyűlés úgy helyezte hatályon kívül a korábbi előírásokat, hogy egyidejűleg ismételten korlátozta a nagyobb kereskedelmi építmények építését. A 2015. február 1. napjától hatályos jogszabály a tiltott alapterületet ugyan szűkített, azonban ezek engedélyezésére egy teljesen egyedi eljárást vezetett be. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.

Az Illetéktörvény (Itv.) 2015. január 1. napjától hatályos módosításai több ponton érintik az építésügyi hatósági eljárások illetékfizetési kötelezettségét. Egyrészt az illeték teljesítésének módja, másrészt a hatóság hiánypótlási felhívására vonatkozó rendelkezései is módosult.  

Az ingatlan-nyilvántartási törvény mellett 2015. január 1. napjától a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet lett az földhivatalok „alapjogszabálya”. A 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet felváltó jogszabály módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó részét is. Módosult a bányafelügyeleti szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció tartalma.

A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény (BATrT.) rendelkezései alapján a fővárosnak 2014. június 30-ig, a fővárosi kerületeknek és az egyéb, az agglomerációba tartozó településeknek 2015 . december 31-ig kötelező a településrendezési eszközök törvényi megfelelőségéről gondoskodni. A Fővárosi Közgyűlés még nem fogadta el a szükséges önkormányzati rendeletet, ezért ezt a határidőt az Országgyűlés módosította. A határidő meghosszabbítása mellett a 2014. évi XCVIII. törvény több településrendezési eszközre vonatkozó előírást is pontosított, így például Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések kötelezettségét is.

Az Építési törvény 2014. december 26. napjától hatályos pontosítása érinti az építésügyi bírság kiszabására vonatkozó előírásokat is.

A 2014. évi XCVIII. törvény az Építési törvény pontosításai mellett több helyen érintette az építésfelügyeleti eljárás rendelkezéseit is. Egyebek mellett az építésfelügyeleti hatóság is jogosultságot kapott a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontás, átalakítás elrendelése esetében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kérelmezésére.

Az Építési törvény 2014. december 26. napjától hatályos szövege főként olyan pontosításokat tartalmaz, amelyeket a jogalkotónak már hosszú ideje el kellett volna fogadnia. Mind az építtető felelőssége, mind a beruházáslebonyolító szabályai vonatkozásában egyéb jogszabályok szövege már nem volt összhangban az Étv. rendelkezéseivel.

Az újesztendő apróbb változtatásokat hozott a munkáltatói adómentes vissza nem térítendő támogatás szabályozásában is. Az építőipari cégek munkavállalóinak is érdemes ismernie ezt a lehetőséget, illetve a munkáltatóknak azt, hogy milyen feltételek mellett nyújtható a támogatás.

A 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet rögzítette az építésügyi- és az építésfelügyeleti bírság megfizetésének új számlaszámát, amelyet az e-epites.hu portál már szeptemberben közzétett.

A Kormány 2014. novemberi döntésével fél éves haladékot adott az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők részére a kötelező építésügyi vizsga teljesítésére, sőt, az öregségi nyugdíj előtt állók vizsgakötelezettsége meg is szűnt. A 280/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet módosított az Építésügyi Vizsgabizottság összeállításának szabályain és a tanúsítvány tartalmán is.

A Kormány 2014. novemberi döntésével az MTK sporttelep, stadion és környezete fejlesztésére irányuló beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. A jogszabály az eljáró hatóságok kijelölése mellett csak néhány speciális előírást tartalmaz a beruházásra. A Kormány egy határozatában a Beruházás forrásáról is gondoskodott.

Miután a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy, azóta várható, hogy a vonatkozó jogszabályok rendszerében is jelentős változások lesznek. Konkrét módosító javaslatok még nem ismertek, de a Kormány két 2014. novemberi döntése jelzi, hogy a jogalkotó milyen célokat kíván elérni.

Voltak már kirívóan rossz negyedévei a magyar építőipari vállalkozásoknak, de még sosem szűnt meg 1700 cég egyetlen negyedév alatt, ahogyan arra sem volt korábban példa, hogy a törölt cégek száma négy egymást követő negyedévben is meghaladja az 1500-at. „Az ágazat nagyon várja már a szociálpolitikai támogatás kiterjesztését, mert ez lökést adhat az ingatlanpiacnak és rajta keresztül az építőipari megrendeléseknek is” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.  

A Kormány döntése értelmében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezetében működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, az Országos Vízügyi Hatóság (OVH) 2014. szeptember 10. napján megszűnt. Az OVH jogutódjaként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez került a vízügyi hatósági és szakhatósági, továbbá a vízvédelmi hatósági és szakhatósági jogkör.

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet a tartós fogyasztási cikkek vonatkozó jótállási kötelezettséget szabályozza. A 2014. évi változásokból ez a jogszabály sem maradt ki, ráadásul két lépcsőben lépnek hatályba a módosítások: a jótállás gyakorlására vonatkozó előírások 2014. április 9-i változtak meg, míg a jótállással értett termékek felsorolását szeptember 15-i hatállyal egészítették ki.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Fogyasztói szerződés rendelet) részletesen tartalmazza egyebek mellett a fogyasztói szerződés esetében a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat. A kivitelezési szerződések esetében 2014. június 13. napjától kötelező tartalmi elem lett a 14 napon belüli munkakezdés kikötése, ellenkező esetben a kivitelezőnek várnia kell két hetet a munka megkezdésével. Az alábbi tájékoztatóban azt járom körül, hogy milyen kivitelezési szerződéseknél és milyen feltételek mellett érvényesül a 14 napon belüli elállás szabálya.

A lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatásokat végző cégek részére fontos előírásokat tartalmaz a módosított 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet, illetve a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet. A kötelező jótállás és a szigorúbb szerződési követelmények is csak akkor érvényesülnek, ha a céggel szerződő fél fogyasztónak minősül. Jelen tájékoztatóban a 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet 2014. április 9. napjától hatályos változásait mutatom be.