4120 Lakó- és nem lakóépület építése: ezen tevékenységi kör is szerepel a NAV elnökének listájában, mint 2015. évi ellenőrizendő terület. Azon vállalkozások, melyek építési hatósági engedély-köteles ingatlan létrehozásában, illetve átalakításában érdekeltek, időről-időre adóhatósági vizsgálatok alanyává válhatnak. Tapasztalatom alapján a legnagyobb hibafaktort esetükben a tevékenységükkel kapcsolatos szolgáltatások áfa tartalmának helytelen megállapítása jelenti.

Az EU-n belüli harmonizált áfa-szabályok értelmezésében kiemelkedő jelentősége van az Európai Bíróságnak (EB). A harmonizáció miatt más tagállamok ügyeiben hozott döntéseket is érdemes követni: az alábbiakban egy régebbi román ügyben hozott, bontással és az áfa levonással kapcsolatos döntést ismertetünk. Jó, ha tudjuk, hogy a magyar adóhatóság sem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a döntéseket!

A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet határozza meg, hogy milyen tűzvédelmi képesítésű személy készítheti el a tűzvédelmi szabályzatot, ki oktathatja az abban foglaltakat, valamint mennyi időben kell ezt a személyt kötelezően foglakoztatni. Az alábbi tájékoztató a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolódó egyéb jogszabályi rendelkezéseket is ismerteti.

2015. márciusában az örökségvédelmi jogszabályváltozásokkal fontos módosítások léptek hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben is (Kivitelezési kódex). Főként a szervízkönyv és a jókarbantartási kötelezettség új előírásait kell megismerniük a műemlék építmények tulajdonosainak.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet – egyéb építésügyi jogszabályok mellett – érintette a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7) Korm. rendeletet is. A jogszabály a tervtanácsok működésében jelentős változásokat fog eredményezni.

Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletet is érintették a kulturális örökség védelmével összefüggő 2015. márciusi módosítások.

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) is több változás történt, így például új bizonyíték lett a Forster Központ szakértői véleménye. Az eltérő értelmezés kizárása érdekében a Kormány pontosította a rendezett telek fogalmának alkalmazását is.

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi VI. törvény indokolása szerint a Kormány területi feladatai ellátása hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében került sor a fővárosi és megyei kormányhivatalok belső integrációjára. A kormányhivatalokban a szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása megszűnt. A belső integráció mellett az egyes területi államigazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalokba olvadtak be 2015. április 1-jével. Fontos tudni, hogy a kormányrendelet a témát nem érintő építésügyi változásokat is tartalmaz, így például az Eljárási kódexet (a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet) érintően.

A közkereseti társaságok és a betéti társaságok létesítő okiratát 2015. március 15-ig kellett volna összhangba hozni az új Ptk. rendelkezéseivel, vagyis szükség szerint módosítani kellett azt. A 2015. évi II. törvény megszüntette a mulasztáshoz kapcsolódó automatikus bírságolás lehetőségét, így a bt-k, kkt-k is további időt kaptak arra, hogy a módosításokat átvezessék a társasági szerződéseikben.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás) 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor 2015. március 5-ét követően is alkalmazható a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet, illetve egyes előírások kötelezően csak hónapokkal később lépnek hatályba.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) hatálybalépésével összefüggően több kormányrendelet módosításra került a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelettel, többek között az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is. Az Eljárási kódexben változott az engedély nélkül építhető építményeket felsoroló melléklet és a tűzvédelmi szakhatósági dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások is.

Az országos tűzvédelmi szabályzatról kiadott 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet – a sokak által csak OTSZ-nek hívott szabályozás – 2015. március 5-ével hatályát veszti és helyébe az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet lép (új OTSZ). Az új OTSZ hatálybalépéséhez kapcsolódóan a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság létrehozásának, összetételének, feladatkörének és működésének részletes szabályairól szóló jogszabályt is alkalmazni kell. Az alábbi tájékoztatóból az is kiderül, hogy a tűzvédelmi műszaki irányelvektől el lehet-e térni.

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, amelyet a szakemberek OTSZ 5.0 elnevezéssel ismerhetnek) hatálybalépésével összefüggően kormányrendeleti szinten is szükségessé váltak módosítások. Az új OTSZ fogalmait, meghatározásait a 300/2014. (XII. 5.) Korm. rendelet emelte át a vonatkozó jogszabályokba. Egyebek mellett a tűzvédelmi dokumentáció tartalma is átalakul az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet).

Tervezők, építtetők sok történetet mesélnek arról, hogy milyen horror eseteik voltak a hatóságokkal. Az ő hangjuk aztán időnként megalapoz egy-egy újabb reformrohamot, mely általában tovább ront az ügyintézés minőségén. De mi lehet az igazság? Mi történik valójában a hatóságoknál? Ezt szeretnénk kideríteni összevethető adatokkal. A hatósági kollégák már válaszoltak, most az ügyfeleket kérdezzük.

A Szerző 2015 januárjában az építésügyi hatóságok ügyintézőinek bevonásával végzett felmérést. A kérdőív kitöltését az Építésijog.hu is kérte az érintettektől, és most a felmérés alapján készült tanulmányt is közzétesszük.

Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán röviden azt is felvetjük, hogy az Építésijog.hu szerzői milyen változásokat, intézkedéseket javasolnak.

A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” a 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények csak akkor kaphatnak építési engedélyt, ha a beruházó egy speciális szakhatóság állásfoglalását, vagy előzetes szakhatósági hozzájárulását is beszerzi. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője a szakhatósági döntését egy miniszterek által delegált bizottság véleményének mérlegelésével állapítja meg. Az egyszerűség kedvéért ezt a testületet Plázastop Bizottságnak neveztem el.

A 400 m2 alapterület feletti kereskedelmi építmények esetében egy speciális szakhatóság véleményt kell beadni az építési engedély kiadásához. A 2015. február 1. napjától hatályos új „Plázastop-törvény” – amely az Építési törvény egyik fejezete, vagyis nem külön jogszabály – a szakhatósági eljárás részletes szabályait nem tartalmazza. A törvényi felhatalmazás alapján az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet rögzíti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása kiadásának előírásait.

Az emberi erőforrások minisztere a Kormány sportpolitikáért felelős tagja. A nemzeti fejlesztési miniszter az állami vagyon felügyelete és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása keretében egyes sportlétesítmények üzemeltetése, fejlesztése kapcsán is ellát feladatokat, ezért szükségessé vált a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosítása.

A belügyminiszter döntése értelmében 2013. május 3. napjától a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara látta el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának elsőfokú közigazgatási feladatait. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. január 31-i hatállyal megszüntette a kijelölést.