A Kormány átalakításának kezdő lépései két jogszabályban találhatók meg. Először az Országgyűlés a 2014. május 26-i ülésnapján elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt, amely csak a minisztériumok elnevezését tartalmazza. Ezt követően a Magyar Közlöny 79. számában jelent meg az a kormányrendelet, amely az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét határozza meg. A jogszabályok szerint a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lett a felelős.

Az építőipar szereplői számára is lényeges jogszabály a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet, hiszen meghatározza, hogy egy termék megvásárlása esetében az igényérvényesítésre milyen kötelező előírásokat kell betartania az eladónak. Fontos, hogy ezek az előírások is csak a fogyasztó és a vállalkozó közötti szerződések tekintetében alkalmazandók. A jogszabályt tehát az építőipari cég vásárlása során nem, de a magánszemély megrendelő és az üzlet közötti szerződések esetében érvényesül.

Megjelent a Magyar Közlöny 79. számában az a kormányrendelet, amely alapján a belügyminisztertől a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy felügyelete. Egyebek mellett a kulturális örökség védelméért, valamint a településfejlesztésért és településrendezésért is a Lázár János által vezetett tárca lesz a felelős.

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet részletesen meghatározza azokat a szempontokat, amelyekért a tervezőt teszi felelősség. Fontos kiemelni, hogy a 2014. június 4-éig hatályos 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet műszaki biztonsági követelmények betartására a tervezők tekintetében semmilyen tételes követelményt nem tartalmazott.

A felvonókkal kapcsolatosan a 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet rendezte a korábban nem teljesen egyértelmű hatásköröket is. Ennek megfelelően változott például az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 8. és 9. melléklete az építésügyi engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóság és a szakhatósági dokumentáció tekintetében. A felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák tekintetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – attól függően, hogy hol létesítik a berendezést – az építésügyi engedélyezési hatósági feladatokat és szakhatósági feladatokat is ellát.

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet az engedélyezési eljárás mellett módosította az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat is. Egyebek mellett a liftek üzemeltetőjének fontosabb kötelezettségeit, a karbantartásra vonatkozó előírásokat és a gépkönyv vezetésének szabályait is ez a 2014. június 5. napjától hatályos jogszabály tartalmazza. Az új jogszabály bevezeti a húszévenkénti szabványossági felülvizsgálatot is.

A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet teljes körűen újraszabályozza a felvonók, a mozgólépcsők és mozgójárdák engedélyezését, felügyeletét, nyilvántartását, ellenőrzését, üzemeltetését, és a műszaki-biztonsági követelményeket. Az ellenőri jogosultság megszerzése és a felvonók létesítését, felülvizsgálatát végző cégek működési feltételei is módosultak. Az új jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg (2014.06.05.) több kormányrendeletben érdemi változás történt.

A 1158/2013. (III. 28.) Korm. határozat tizenkilenc pécsi ingatlant nyilvánított beruházási célterületté. Az ingatlanok listája 2014-ben további egy ingatlannal bővült.

Harmadik hónapja magas szinten áll, de legalább nem emelkedik a megszűnések száma az építőiparban. Jó hír, hogy ezen belül visszaesett azoknak a törléseknek a száma, amelyeket felszámolási eljárás eredményeként rendelt el a cégbíróság. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint tartós tendenciáról még korántsem beszélhetünk.

A 2014. évi új összetételű Országgyűlés első törvényével meghosszabbította a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot. A kilakoltatási moratórium időtartama még nem ismert, mivel ez addig tart, ameddig nem fogadják el a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényt. Fontos tudni, hogy nem minden kilakoltatást akadályoz meg a parlament döntése, illetve hogy a pénzügyi lízingszerződés adósának sem kell tartania a lakás kiüríttetésétől.

Az Alkotmánybíróság az Étv. 30. § (1) bekezdése szerinti korlátozási kártalanítás szabályait vizsgálta egy pénzügyi lízing szerződés kapcsán. A lízingbe vevő azzal kapcsolatosan kérte a taláros testület döntését, hogy a lízingbe vevő jogosult lehet-e ugyanolyan kártalanításra, mint a tulajdonos vagy a haszonélvező. Az alkotmányjogi panasz kapcsán az Alkotmánybíróság meghatározta azt a személyi kört – a tulajdonoson és a haszonélvezőn túl –, akik (amelyek) kártalanítást kérhetnek a helyi építésügyi előírások módosítása esetében.

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv környezeti célkitűzéseinek teljes körű átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 100/2014. (III. 25.) Korm. rendelet tartalmaz a témához nem kapcsolódó fontos előírást is. Az elektronikus hírközlési építmények nem érintik a vízpolitikát, de mégis ebben a kormányrendeletben pontosították ezen építményekre vonatkozó építési napló vezetésének előírásait.

Idén az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon, ez 33 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első negyedévben már 1114 kényszertörlést indítottak a hatóságok, szemben az egy évvel korábbi 168-cal.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (Kbt.) hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kellett vezetni. A Kivitelezési kódex 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása a naplóvezetés, a készenlétbe helyezés és annak megszüntetése tekintetében változásokat tartalmaz.

A Kivitelezési kódex előírása alapján egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhetőek. Kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az épület, építmény meghaladja a 300 m2 szintterület, három építményszinttel rendelkező, vagy 1000 m3 bruttó térfogatú. Ezen túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt is kell készíteni a Kivitelezési kódexben meghatározott feltételek esetén. 2014. március 15-i hatállyal történő jogszabály módosítással ezek a feltételek megváltoztak.

2014. március 15-étől módosultak módosultak a vállalkozói kivitelezői tevékenységre nem jogosultak, de megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek által folytatott kivitelezés szabályai.

A kivitelező és az építtető között örök vita, hogy az építtető ellenőrzési jogát mikor gyakorolhatja, és az építtető a már eltakart (beépített) munkarészeket, anyagokat megvizsgálhatja-e. Mivel az utólagos vizsgálat általában bontási munkákkal is jár, kérdés – ha az eltakart részeket egyáltalán ellenőrizheti az építtető –, hogy ennek költségeit ki viseli. A jogalkotó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) 2014. március 15-i hatállyal történő kiegészítésével ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Egyben összhangot teremt a Kivitelezési kódex és a módosuló a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2015. március 15-én hatályba lépett változásai között.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) szövegében is jelentős módosítások következtek be 2014. március 15-i hatállyal. Az új Ptk. bevezetése miatti pontosítások mellett az e-építési naplóval kapcsolatosa rendelkezések változtak.

2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). A Ptk. a polgári jog szinte valamennyi területét, így az ingatlan-nyilvántartást is szabályozza. Jelen cikk csak az ingatlan-nyilvántartást érintő jogintézmények nagyobb horderejű módosításainak figyelemfelhívására tesz kísérletet.