Idén az első negyedévben 1562 cég szűnt meg az építőiparban Magyarországon, ez 33 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A megszűnések mögött legnagyobb számban még mindig a felszámolások állnak, de jellemző adat, hogy az első negyedévben már 1114 kényszertörlést indítottak a hatóságok, szemben az egy évvel korábbi 168-cal.

Az építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött és a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv. (Kbt.) hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kellett vezetni. A Kivitelezési kódex 2014. március 15-én hatályba lépett módosítása a naplóvezetés, a készenlétbe helyezés és annak megszüntetése tekintetében változásokat tartalmaz.

A Kivitelezési kódex előírása alapján egyes építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhetőek. Kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az épület, építmény meghaladja a 300 m2 szintterület, három építményszinttel rendelkező, vagy 1000 m3 bruttó térfogatú. Ezen túlmenően tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt is kell készíteni a Kivitelezési kódexben meghatározott feltételek esetén. 2014. március 15-i hatállyal történő jogszabály módosítással ezek a feltételek megváltoztak.

2014. március 15-étől módosultak módosultak a vállalkozói kivitelezői tevékenységre nem jogosultak, de megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyek által folytatott kivitelezés szabályai.

A kivitelező és az építtető között örök vita, hogy az építtető ellenőrzési jogát mikor gyakorolhatja, és az építtető a már eltakart (beépített) munkarészeket, anyagokat megvizsgálhatja-e. Mivel az utólagos vizsgálat általában bontási munkákkal is jár, kérdés – ha az eltakart részeket egyáltalán ellenőrizheti az építtető –, hogy ennek költségeit ki viseli. A jogalkotó az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) 2014. március 15-i hatállyal történő kiegészítésével ezekre a kérdésekre próbál választ adni. Egyben összhangot teremt a Kivitelezési kódex és a módosuló a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet 2015. március 15-én hatályba lépett változásai között.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési kódex) szövegében is jelentős módosítások következtek be 2014. március 15-i hatállyal. Az új Ptk. bevezetése miatti pontosítások mellett az e-építési naplóval kapcsolatosa rendelkezések változtak.

2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). A Ptk. a polgári jog szinte valamennyi területét, így az ingatlan-nyilvántartást is szabályozza. Jelen cikk csak az ingatlan-nyilvántartást érintő jogintézmények nagyobb horderejű módosításainak figyelemfelhívására tesz kísérletet.

Februárban 608 cég szűnt meg Magyarországon az építőiparban, ami alátámasztja az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató idei prognózisát. A jogszabályok szigorodása ellenére továbbra is sokan próbálnak visszaélni a jogi kiskapukkal, így a beinduló építőiparban újra tömegessé váltak a felszámolások és a cégalapítások is.

Csökkent a polgármester jogköre azon tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tekintetében, melyek vonatozásában településképi bejelentési eljárást folytathat le.

A Kormány a 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szabályai közül pontosította az örökségvédelmi bírságra megállapíthatóságára vonatkozó előírásokat.

A Kormány 2014. március 15-étől kiegészítette a főépítészi vizsga követelményeit, továbbá új feladatot is adott az országos főépítész részére. Az országos főépítész munkáját a jövőben a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is segíti.

2014. március 15. napjától az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban Szmgyr.) is jelentős módosításokon esett át. A műemlékekre vonatkozó tervezési program mellett például a szakmai gyakorlati idő meghatározása, a településrendezési tervezési jogosultság megállapításának feltételei és a tervezési díj kötelező tartalma is változott. Szigorúbb szankcióval jár a továbbképzés teljesítésének elmulasztása.

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ Lakatlan programja keresi azokat a tulajdonosokat, akik üresen álló ingatlanjukat közösségi kezdeményezések számára ajánlanák fel kedvezményes használatra.

A turisták és vadászok érdekében az OTÉK módosítása enyhített a védelmi erdőre vonatkozó beépítési szabályokon.

A 62/2014. (III.6.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti hatóság eljárásának több előírását is. Módosult a hatóság tájékoztatási kötelezettsége, és a Kormány az építésrendészeti eljárás kapcsán is bevezetett egy pontosítást.

A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében az Eljárási kódex minden pontján módosult annak az igazolása, hogy a munkaterületet az építtető részére visszaadták. A 2014. március 15. napjától hatályos másik rendelkezés szerint az építtető kérelmére a használatbavétel tudomásulvételről írásban is tudomást szerezhet.

2014. március 15-i hatállyal az építészeti-műszaki dokumentációt érintő több szabályt is pontosították. A Kormány döntésével egyebek mellett az Eljárási kódexnek egy valószínűleg téves - de a gyakorlatban helyesen alkalmazott - OTÉK hivatkozását pontosította, egyértelművé tette az építészeti műszaki leírás kötelező elemeinek meghatározását, valamint a tűzvédelmi dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket. Jelentősen szigorodtak az ideiglenes építmények létesítésének szabályai is.

A Kormány 62/2014. (III.6.) Korm. rendeletével számos építésügyi jogszabályt módosított 2014. március 15-i hatállyal. Az Eljárási kódex több előírását is érintették a változások, amelyek közül jelen leírásban az ÉTDR használatához kapcsolódó módosításokat mutatjuk be.

A földhivatal eljárásában szakhatóságként megjelenő területi vízügyi hatóság feladatköre már 2014. januárjában megjelent a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben, azonban nem pontosan. A Kormány a jelenlegi előírásokat 2014. február 25-i hatállyal léptette életbe.

A Kormány pontosította a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek hatáskörét a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a vízvédelem és a természet- és tájvédelem szakterületeken. A földhivatal eljárásában szakhatóságként megjelenő területi vízügyi hatóság feladatköre is módosult.