Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Magyar Közlöny: 2013. évi 79. szám, 2013. évi 93. szám Érintett jogszabály: 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet Módosította: 36/2013. (V. 22.) VM rendelet, 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet Hatályos: 2013. május 23., 2013. május 29., 2013. május 31., 2013. június 11., 2013. június 13., 2013. június 14., 2013. június 17., 2013. június 25., 2013. június 28. A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult, egyebek mellett változott a Budakörnyéki Földhivatalhoz tartozó települések jegyzéke. Május elején Feldebrő, Lócs, Iklanberény, Karancsság és Ságújfalu települések ingatlan-nyilvántartási ügyeit a korábbitól eltérő földhivatalok intézik (lásd: Földhivatalok illetékességének változásai). Második lépcsőben a 36/2013. (V. 22.) VM rendelet újabb járási földhivatalok illetékességét módosította. A Pest-, a Szabolcs-Szatmár-Bereg- és a Tolna Megyei Kormányhivatalok Földhivatalainak járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben módosítani kellett a járási földhivatalok illetékességi területet is, ezt a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelettel rendezte a jogalkotó. Fontos, hogy valamennyi érintett település tekintetében a folyamatban lévő eljárásokat is már az új földhivatal fejezi be. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában mutatjuk be a változásokat. A táblázat innen letölthető. Érdekesség, hogy Balatonvilágos település 2013. május 29. és 2013. május 31. közötti időszakban egyszerre két földhivatalhoz is tartozott. Ezt a hibát is korrigálta a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet, és erre tekintettel ebben a három napban is a Siófoki Járási Földhivatal járhat el Balatonvilágos településhez tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben [49/2013. (VI. 10.) VM rend. 8. §, 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 15. §].

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám Érintett jogszabály: 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet, 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet Módosította: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet Hatályos: 2013. május 30., 2013.szeptember 1. A 20/2013. (V. 28.) BM rendelet tartalmazza a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A rendelet rögzíti egyebek mellett az építési műszaki ellenőr, a felvonóellenőr, a kéményseprő, a mozgólépcső ellenőr, a tűzvédelmi előadó és a tűzvédelmi főelőadó szakmai és vizsgakövetelményeit.

Magyar Közlöny: 2013. évi 91. szám Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény Módosította: 2013. évi LXXIV. törvény Hatályos: 2013. június 8. Az Építési törvény kiegészítése ad felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot.

A 2012. évi CXC. törvény alapján a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013. július 1. napjával a Fővárosi Önkormányzat használatába kerülnek. Az Országgyűlés ezt a törvényt – még a használatba adás előtt – módosította, egyrészt bővítette az átadásra kerülő ingatlanok körét, másrészt a használatra vonatkozó előírásokat is pontosította.

Magyar Közlöny: 2013. évi 88. szám Érintett jogszabály: 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. június 4. 12 órától A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdet ki. A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel fontosnak tartottuk, hogy az ehhez kapcsolódó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket közreadjuk egy soronkívüli hírlevél formájában. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, milyen következménnyel járhat a lakosok részére, és melyik építésügyi hatóság jár el ezekben a szükséges hatósági ügyekben. A részletekről itt olvashat.

A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest. A kivitelezésre néhány körülmény vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettől eltérő szabályok alkalmazandók.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses az is, hogy melyik építésügyi hatóság jár el ezekben az ügyekben. A Kormány a veszélyhelyzet időtartamát és területét is módosította.

A Belügyminisztérium 2013. május 28-án tette közzé az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló új jogszabály tervezetét.

Magyar Közlöny: 2013. évi 84. szám Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5010/2013/4. határozata A Kúria egy olyan szabályozást vizsgált, amelyben az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzati Tanácsa vizsgálatának tárgya Fertőrákos Község Önkormányzatának a telekadóról szóló - a 14/2009. (XII. 23.) rendelettel módosított - 15/2003. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2010. január 1. napjától hatályos 3. § (1) bekezdés a) pontjának és 3. § (2) bekezdésének vizsgálata volt. Az eljárást kezdeményező indítványozó előadta, hogy az alapul szolgáló perben érintett ingatlanokra 2008. január 1. és 2009. december 31. között a helyi szabályozás kötelező telekalakítást írt elő útszélesítés céljából, de azokat nem valósították meg, így az ingatlanok nem voltak az építési szabályoknak megfelelően kialakítottak, nem voltak beépíthetők, ezáltal mentesek voltak a telekadó alól. Fertőrákos Község Önkormányzata 2010. január 1-jétől úgy módosította a telekadó mentesség szabályait, hogy a mentesség nem vonatkozik arra a telekre, amely csak azért nem tekinthető az építési szabályoknak megfelelően kialakítottnak, mert a vele szomszédos közterület szabályozási terv szerinti kialakításához a telek egy részének átcsatolására lenne szükség. E rendelkezések alapján a perben szereplő ingatlanok 2010-ben már telekadó-fizetési kötelezettség alá estek. Az indítványozó szerint ez a változástatás jogszabályba ütközött. A Kúria eljárásában az Önkormányzat kifejtette, hogy a 2010. évi módosítással a képviselő-testület azt a célt kívánta elősegíteni, hogy a hatályos szabályozási terv szerinti területek minél előbb kialakuljanak, azok tényleges kialakulását egy-egy, a közterülettel határos ingatlantulajdonos ne akadályozza. Röviden az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzat Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat által rögzített adófizetési kötelezettség nem töltheti be a helyi adókról szóló törvényben (1990. évi C. törvény) funkcióját, ha annak célja, hogy közút kialakítása végett az ingatlantulajdonost telke ingyenes átadására ösztönözze. Az önkormányzati rendeletben meghatározott adófizetési kötelezettséggel az Önkormányzat az érintett ingatlan tulajdonosait quasi szankcióval sújtja, ha térítésmentesen nem mondanak le ingatlantulajdonuk meghatározott földrészletéről. A bíróság megállapítása szerint ez a megoldás ellentétben áll a helyi adókról szóló törvényben meghatározott telekadó kivetésének alapelvi rendelkezéseivel, az adó szabályozási funkciójával. A Kúria szerint az önkormányzati rendelettel elérni kívánt cél elérésére nem az adóztatás, hanem az Építési törvényben szabályozott út céljára történő lejegyzés jogintézménye szolgál, természetesen garanciális rendelkezéseinek betartásával együtt. Az önkormányzati rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét is sértette, mivel tévesen hivatkozott az Építési törvény egy már nem létező pontjára. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette az önkormányzati rendelet mindkét vizsgált pontját, és kimondta, hogy a törvénysértő rendelkezéseket a törvénysértés megállapításának időpontjában bármilyen bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben sem lehet alkalmazni.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LIV. törvény Módosította: 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. évi XL. törvény, 2005. évi XVIII. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 2012. évi CLXXXV. törvény Hatályos: 2013. május 10. A Kormány által meghirdetett rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény preambuluma szerint „az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak”. Az Országgyűlés a fenti cél érdekében kiegészítette a közműszolgáltatásokat is szabályozó törvényeket, de nem térünk ki részletes minden területre. A víziközmű-szolgáltatás tekintetében például a törvény előírja, hogy a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jétkövető időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át [2013. évi LIV. tv. 4. § (1) bek.]. Az előírás kizárólag a lakossági felhasználókra vonatkozik, és lényegében 10 százalékos díjcsökkenést eredményezhet 2013. július 1-jét követően. A szemétszállítási díj szintén 2013. július 1-jétől fog csökkenni, míg a villamos energia, a távhőszolgáltatás és a földgáz díja már 2013. január 1-jétől módosult. A villamos energia szolgáltató (az ún. egyetemes szolgáltató), a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben foglalt előírásokat teljesítette [2013. évi LIV. tv. 5. §]. Ha bármelyik szolgáltató megsérti a rezsicsökkentéssel kapcsolatos valamilyen kötelezettségét, a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezheti a szolgáltatót arra, hogy minden érintett lakossági fogyasztó számlájára fizessen 10.000 forint kötbért [2013. évi LIV. tv. 7. § (2) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 2., 2013. május 7., 2013. május 10. A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult. A Füzesabonyi Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett 2013. május 2-tól Feldebrő település ingatlan-nyilvántartási ügyeit az Egri Járási Hivatal Járási Földhivatalban lehet intézni [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 8. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 10.1. és 10.2. alpont]. Lócs és Iklanberény községek ingatlan-nyilvántartási ügyei tekintetében – a Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett – a Szombathelyi Járási Hivatal Járási Földhivatala lett az illetékes. A változás 2013. május 7-étől hatályos [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 9. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 18.3. és 18.4. alpont]. A kormányrendelet alapján 2013. május 10. napjától Karancsság és Ságújfalu települések ügyei a Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Földhivatalhoz tartoznak. Korábban ezek a települések Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala illetékességi területéhez tartoztak [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 10. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 13.1. és 13.4. alpont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett kiegészült a társulási tanács ülésének összehívására és a törvényességi felügyeleti bírság megállapítására vonatkozó egyes szabályokkal. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét [Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bekezdés]. A 2012. január 1-jétől bevezetett törvényességi felügyeleti eljárás célja a helyi önkormányzatok jogszerű működésének biztosítása. Az eljárás nem a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján folyik le, az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmazza. Az Országgyűlés a 2012. évben felmerült eljárási tapasztalatok alapján, 2013. május 1-jei hatállyal módosította a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásának előírásait (lásd: 2013. évi XIV. törvény).  Az új szabályok egyike, hogy megteremtették a társulási tanács ülésének összehívására vonatkozó részletszabályokat, továbbá a törvény pontosítja, hogy a kormányhivatal mikor javasolhatja a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A 2013. évi XIV. törvény alapján kiegészült a törvényességi felügyeleti bírság alkalmazhatóságának esetköre is, és meghatározták a felügyeleti bírság egyes eljárási szabályait is. A fenti törvénymódosítások miatt indokolttá vált a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet pontosítása. Az új törvényi előírások részletes elemeit a 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet építette be az alapjogszabályba. Így például a miniszter köteles tájékoztatni az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára javaslatot tevő fővárosi és megyei kormányhivatalt és az önkormányzati rendeletet megalkotó önkormányzatot, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezése iránti javaslatával nem ért egyet, és ezért nem kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását [119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 77. szám Érintett jogszabály: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. rendelet, 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet Módosította: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 17. A bírságok teljesítésének számlaszáma bekerült az építésügyi és az építésfelügyeleti bírságról szóló rendeletekbe. A Kormány 2013. május 17-én hatályon kívül helyezte az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendeletet, amely egyebek mellett tartalmazta az építésügyi célelőirányzat számlaszámát is. Mivel az építésügyi célelőirányzat számlaszámára érkeznek meg a bírságok befizetései is, ezért ezt a számlaszámot (a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01220122-50003008 számú célelszámolási számla) az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletben és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben külön rögzíteni kellett. Korábban ez a számlaszám egyik jogszabályban sem szerepelt. Az új bekezdések rögzítik, hogy a fenti számlaszámra készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül lehet megfizetni a jogerősen kiszabott bírságokat [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (8)-(9) bek.; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 77. szám Érintett jogszabály: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 17. A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Budapest Belváros-Lipótváros közterületeinek rekonstrukciójára irányuló beruházást. A beruházás keretében szilárdburkolatú területek és zöldfelületek, valamint azok berendezési tárgyainak felújítása, átépítése, közterületi szobor bontása és felállítása, a park kiszolgáló építményeinek – porta, kölcsönző és elsősegélynyújtó hely, fedett információs, kiállító és pihenő tér, valamint illemhely – építése történik meg. A 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 1. mellékletben találhatjuk meg, hogy a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyekben mely hatóságok fognak eljárni. A kijelölt hatóságok által hozott döntések – a Ket. általános szabályaitól eltérően – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók [149/2013. (V. 16.) Korm. rend. 1. § (1)-(2) bek., 3. § (1) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 74. szám Érintett jogszabály: 126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet, 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet Módosította: 137/2013. (V. 10.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 11. A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára kormánymegbízottat jelölt ki. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (kiemelt jelentőségű ügy) intézését kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott kíséri figyelemmel. A kormánymegbízott egyebek mellett kapcsolatot tart a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével és ezen szervtől tájékoztatást kérhet. Amennyiben a kijelölt kormánymegbízott szükségesnek tartja akár eseti egyeztetést is kezdeményezhet, és intézkedést javaslatot is tehet. A kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezni, sőt, akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhet [288/2010. (XII. 21.) Korm. rend. 8/A. §]. A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat (dr. Pesti Imrét) jelölte ki [173/2012. (VII. 26.) Korm. rend. 3/A. §; 126/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 3/A. §].

Magyar Közlöny: 2013. évi 70. szám Érintett jogszabály: 126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1.

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletHatályos: 2013. július 1. A közbeszerzési eljárásokban 2013. július 1-jétől új szabályok alapján kell vizsgálni a minimális rezsióradíjat.

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. július 1. 2013. július 1-jétől jelentős változás fog bekövetkezni az építési termékek beépítési előírásaiban, ennek egyik lépése a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezése. Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet valamennyi előírása feltétel nélkül alkalmazandó Magyarországon is 2013. július 1-étől (az EU rendelet innen letölthető). Az új szabályozás célja, hogy a tervező által elvárt terméktulajdonságok összhangban legyenek az építőanyag-gyártók nyilatkozatával, és ezért az egyes termékcsoportok jellemző felhasználási módjai tekintetében határozzák meg a lényeges terméktulajdonságokat. Az építési termékek megfelelőségét a tervezett felhasználás szempontjából állapítják meg, hiszen a gyártó nem tudhatja pontosan, hogy a terméket mire fogják használni. Lényeges terméktulajdonság fogalma: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembe vétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen. Az építési termékek felhasználására vonatkozó jelenlegi jogszabályi előírásokat az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. Mivel ez a rendelet a megfelelőség igazolás meglétéhez köti a beépíthetőséget és ezzel ütközne a kötelező uniós rendelettel, ezért a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jével hatályát veszti [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 7. § (2) bek.]. Az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait egy hamarosan elfogadásra kerülő új jogszabály fogja rendezni, amely várhatóan szintén július 1-jétől lesz hatályos.

A 2012. évi LXXV. törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmazott, ezt az ellentmondást oldotta fel a módosítás.