A 2006. évi LIII. törvény hatályba lépése és 2013. december 11-e között összesen 73 kiemelt jelentőségű ügyet kijelölő kormányrendelet született. A tendenciát jól jelzi, hogy míg az első évben (2006-ban) négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2012-ben már tizenegy beruházáshoz kapcsolódó jogszabályt fogadtak el, és egyedül a 2013. évi Magyar Közlöny 201. számában négy kiemelt jelentőségű ügyről szóló kormányrendeletet találhatunk. A kormányrendeletekből az is kiderül például, hogy mi a hasonlóság a Nemzeti Lovarda és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) székhelyének megvalósításában.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében a kormány kiegészítette az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet és az Eljárási kódexet is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 53/F. § rendelkezése (amelyet a gyakorlatban „Plázastop-törvénynek” neveznek) a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. 2014 januárjától a miniszteri felmentést már az engedélyköteles átalakítások esetében is meg kell kérni.

2013. december 15-én részben hatályba lépett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.). A Fétv. egyebek mellett az előhaszonbérletre jogosultakra és a haszonbérleti szerződésekre tartalmaz rendelkezéseket.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforg. tv.) rendelkezései szakaszosan lépnek hatályba. 2013. december 15-én hatályba léptek az előhaszonbérleti jogosultságra vonatkozó szabályok, míg 2014. január 1. napjával kell alkalmazni például a föld használatára, hasznosítására vonatkozó teljes szabályanyagot és a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére és a kényszerhasznosításra vonatkozó szabályok is.

A 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása összehangolta az eljárási szabályokat a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendeletben meghatározott anyagi jogszabályokkal. A jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy a közszolgáltatónak mely esetekben kell soron kívül értesítenie a tűzvédelmi hatóságot és a földgázelosztót a veszélyes kéményekről.

Normál szintre esett vissza a cégmegszűnések száma az építőiparban a harmadik negyedévben. A szeptemberrel záruló három hónapban 1283 céget törölt a cégbíróság – ez lényegesen kevesebb mint az előző negyedévi 1645, és nem haladja meg számottevően az évek óta megszokott szintet. Az adatokat közzétevő Opten szerint az építőiparban aligha javulnak tovább a cégstatisztikai mutatók.

Ez év áprilisában hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatán belül működő Fiatal Mérnökök Csoportja. Az eltelt félévben megtapasztaltuk, hogy az építés-kivitelezésben dolgozó fiatal mérnökök összefogására, tudásbázisuknak szükségszerű fejlesztésére, egy összefogó mérnöki közösség kiépítésére nagy szükség lenne, de amint erre időt kellene szánni, azonnal eltűnik a lelkesedés – korosztálytól függetlenül. Bemutatkozó cikkünkben a csoport tevékenységére kívánjuk ismételten felhívni a figyelmet.

Mindenki, aki 2013. december 20-ig megrendeli és befizeti az Építésijog.hu Figyelő szolgáltatás díját, 2014. évre szóló szaklap-előfizetést kap ajándékba: választhat a vezető hazai építész-folyóirat, a Metszet, valamint a tematikus lapszámokkal megjelenő Építési Megoldások lap közül. Az ajándék részleteit itt ismerheti meg.

A felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet a nevéhez semmiben nem kapcsolódó tartalmakat is rejt magában. Az Eljárási kódexben a hatósági bizonyítvány kiadására vonatkozó rendelkezésből hiányzó mondatrészt is a hivatkozott kormányrendeletben találhatjuk meg.

A 2013. év március 1-jén hatályba lépett, vízközmű törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) a korábbi szabályozástól eltérően határozott meg néhány, a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó alapfogalmat, köztük a szolgáltatási pont fogalmát. Jelen módosítással a jogalkotó pontosította az ehhez kapcsolódó szolgáltatói és felhasználói feladatokat, illetve átmeneti szabályokat határozott meg az új szabályok alkalmazására.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 53/F. § rendelkezése (a „Plázastop-törvény”) 2012. január 1. napjától a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) – e törvényi rendelkezés szelleméhez igazodva, de ettől részben eltérve – 2014. január 13. napjától megszünteti a 4. számú mellékletben a 100 m2 feletti árusító terület fölötti (minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után) kedvezményt.

Régi hiányosságot pótolt, bizonytalanságot szüntetett meg a Kormány az elektronikus közműnyilvántartásról szóló (e-közmű) 324/2012. (VIII. 29.) Korm. rendelet elfogadásával. A közművek egységes nyilvántartását korábban az önkormányzatok és jogelődjei végezték, mely szervezeteknek nem volt eszközük sem a beruházók, sem a szolgáltatók felé a közművek adatainak megfelelő határidőben történő átadásának kikényszerítésére. Az új Kormányrendelet a nyilvántartást állami szervezethez, a kényszerítő eszközt közigazgatási hatóságok hatáskörébe telepíti. A közművek adatait nyilvántartó tájékoztató rendszer használata 2014. január 1. napjától a felhasználók számára ingyenes lesz.

A 2013. évi XCIII. törvény alapján egyes építményekbe kötelező a CO-érzékelő felszerelése, és a kéményseprő-ipari közszolgáltató köteles ellenőrzi a szén-monoxid érzékelő berendezés meglétét.

Szeretné, ha az október 1-től bevezetett kötelező elektronikus építési naplóvezetés hasznot is hozna Önnek? Az e-ÉpítésiNapló programcsalád az október elsejétől indult építkezéseknél a hatályos jogszabály alapján kötelezően használandó állami rendszerrel szemben egy olyan szakmai alapokon íródott szabadon választható program, mely teljes mértékben figyelembe veszi a mindennapi munka során előforduló helyzeteket, figyeli a napló vezetés helyességét a jogszabályi megfelelés érdekében (ha szükséges figyelmezteti a felhasználót), illetve részletes kimutatások készíthetők (pl. létszám, anyag, hulladék), vagy egyszerűen előállíthatók a kötelező nyilatkozatok (felelős műszaki vezetői nyilatkozat, hulladék nyilatkozat, stb.). Az e-ÉpítésiNapló programcsaládról részleteket itt olvashat. NetAid Informatikai Kft.2030 Érd, Ágoston u. 6.Tel: 06 23 360 107Web: www.netaid.hu

Az még kérdéses, hogy az építésfelügyeleti hatóságok hogyan fognak értesülni azon építkezések megkezdéséről, ahol nem vezetnek e-naplót.

Az elektronikus építési napló (e-napló) bevezetésével kapcsolatos honlapok és előadás

Az elektronikus építési napló bevezetése mellett természetesen a szabálytalan naplóvezetés szankciórendszerét is át kellett alakítani. Az e-naplóhoz kapcsolódó építésfelügyeleti bírságok alkalmazása szempontjából érdemes megvizsgálni a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait.

A kivitelezés megkezdésének engedélyezéséhez (a korábbi előzetes bejelentéshez) kapcsolódó jogszabályi előírások 2013. október 1. napjától megszűntek, ezért a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok is átalakultak. Jelenleg már a korábbinál szűkebb körben kell csak kihelyezni a beruházás információs tábláját.