Magyar Közlöny: 2013. évi 108. szám Érintett jogszabály: 1993. évi LXXVIII. törvény Módosította: 2013. évi CXIX. törvény Hatályos: 2013. június 28.

Az építési termékek beépítési feltételeiben - az uniós előírásoknak megfelelően - több lépcsőben következett be változás. Az első lépcső a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jei hatályon kívül helyezése volt, amelyet 2013. július 19-i hatállyal az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait rögzítő új kormányrendelet követett. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.

Magyar Közlöny: 2013. évi 57. szám Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény; 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. július 1.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2009. évi XXXVII. törvény Hatályos: 2013. szeptember 30. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet állapított meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek az erdők forgalomképtelenségét megállapító rendelkezésével kapcsolatosan.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Hatályos: 2013. május 9. Budapest Környéki Törvényszék bírájának kezdeményezése alapján Vác Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában döntött a Kúria Önkormányzati Tanácsa. A Kúria lényegében az önkormányzati törzsvagyonból történő kivonás feltételeit, és azt vizsgálta, hogy utólag lehetséges-e egy érvénytelen szerződést önkormányzati rendelettel érvényessé tenni. 1. Egy ingatlan törzsvagyonból történő kivonása 1.1. Tényállás Vácott a Duna partján zárt sorú beépítéssel egymás mellett található három ingatlant vendéglőként használják a tulajdonosai ingatlanok. A három ingatlan előtt található a perben érintett ingatlan, amely 1991-ben került az önkormányzat tulajdonába, közterület rendeltetéssel, a vendéglők az ingatlanok előtti közterületet is használták kerthelyiségként. Vác Önkormányzata 1999. évben a perbeli ingatlan tulajdonában eladta. Az adásvétel előtt az önkormányzat határozattal kivonta a törzsvagyon köréből az ingatlan, de a településrendezési önkormányzati rendeleteken a változást nem vezették át. A földhivatal a tulajdonos személyében bekövetkező változást átvezette az ingatlan-nyilvántartásban. Vác Önkormányzata az 1999-ben elmulasztott jogalkotói aktusokat 2003-ban pótolta, és a 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete 1. §-ával az ingatlant kivonta a törzsvagyon köréből és a vállalkozói vagyonba sorolta, illetve a képviselő-testület e rendeletben annak korábbi értékesítését is tudomásul vette.Az átsorolt ingatlanra vonatkozó 1999. évi adásvételi szerződés érvénytelensége iránt per van folyamatban. Elsőfokon a bíróság ugyan megállapította a szerződés érvénytelenségét (mivel az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozóan forgalomképtelennek minősült az ingatlan az adásvételi szerződés időpontjában) , de a 2003. évi önkormányzati döntésre tekintettel az érvénytelen szerződést megkötésére visszaható hatállyal érvényessé nyilvánította. Az ügyben másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla döntésében utalt a Kúriához fordulás lehetőségére a kérdéses önkormányzati rendeletek utólagos normakontroll kezdeményezése tárgyában. Az új elsőfokú eljárásban eljáró bíró nyújtotta be a Kúriához az önkormányzati rendelettel kapcsolatos indítványt, hiszen a perben jelentőséggel bír az, hogy az utólagos érvényességet megalapozó önkormányzati rendelet egyáltalán jogszerű-e. A Kúria felhívására az önkormányzat kifejtette, hogy a törzsvagyonból kivont ingatlan a helyi szabályozás szerint egyébként sem beépíthető, csak a vendéglátást szolgáló kerthelyiség céljára használható. 1.2. Vizsgálandó szempontok 1.2.1. Az ingatlan átsorolásának feltételei Mivel az átsorolt terület közterület volt, ezért a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az Önkormányzat törvényben meghatározott településpolitikai vagy település fejlesztési cél érdekében hajtotta-e végre az átsorolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint a közterület rendeltetése – egyebek mellett – a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének biztosítása (az ingatlan az átsorolás előtt ezt a célt szolgálta). Az Étv. 6. § (1) bekezdés alapján a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében - jogszabályi keretek között - településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése (Étv. 7. § (1) bekezdése). A Kúria álláspontja szerint az átsorolást utólag megállapító rendelet kapcsán nem mutatható ki olyan törvényben meghatározott településpolitikai vagy település fejlesztési cél, amely indokolná az ingatlan átsorolását. Az átsorolt ingatlannak – az Önkormányzat nyilatkozatának is megfelelően – jelenleg is a közterületeknek megfelelő rendeltetése van. 1.2.2. Jogügylet utólagos jóváhagyása Az önkormányzati rendeletalkotás célja az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyi közügyek önálló vitele. A Kúrai felhívta arra a figyelmet, hogy „nem lehet az önkormányzati rendeletalkotás tárgya egy korábbi jogellenes helyzet jogszerűségének visszamenőleges megállapítása.” 1.3. A Kúria döntése A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet 1. §-a törvénysértő, ezért azt kihirdetésére visszamenő – 2003. április 29-ei – hatállyal megsemmisítette. A megsemmisített jogszabályt a folyamatban lévő perben nem lehet alkalmazni, és egyébként ha van még másik folyamatban lévő egyéb peres eljárás is, akkor azokban sem vehető figyelembe. Az önkormányzati rendeletek helyben szokásos kihirdetési módjának megfelelően Vác Város Önkormányzatának 2013. május 17-éig a Kúria döntését is ki kellett hirdetnie. A kihirdetésről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyzőnek kell gondoskodnia. 2. Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat preambulumának vizsgálata 2.1. Tényállás. A vitatott preambulum szövege Vác Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete preambuluma a következőket tartalmazza: "A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi- és lelki egészséghez. Az Alkotmány ezt a jogot - egyebek között - az épített és a természetes környezet vélemények előírásával biztosítja. Az épített környezet alakításáról és védelméről megalkotott 1997. évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy ezt a védelmet a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel kell megvalósítani. Ennek keretében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, és értékeinek védelmét. Vác Város Önkormányzata e jogszabályokra is tekintettel saját elhatározásából a Helyi Építési Szabályzatmegalkotásával kívánja szolgálni polgárait, az itt élőket és az ide látogatókat - a jelent és egyben a jövendőt. Ennek keretében fokozott gondot fordít a város meglévő értékeinek védelmére, a valaha megvolt, de elpusztult,vagy előnytelenül megváltozott értékeinek visszateremtésére. A Szabályzat célja, hogy az értékmegőrzés és a még lehetséges érték-visszateremtés mellett erősítse és támogassa azokat a folyamatokat, amellyel a város egyedi jellege és karaktere tovább erősödik, valamint széles körűen biztosítsa a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést és a mindenkori haladó igényekhez igazodó korszerűsödést. A Szabályzat rendelkezései az érintett polgárok érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg." 2.2. Vizsgálandó szempontok Az indítványozó az Étv. és az OTÉK több passzusának megsértését is kérte megállapítani a preambulummal kapcsolatosan. Ki kell emelnem, hogy az indítványozó a 15/2003. (IV. 29.) számú rendelet perbeli ingatlanra vonatkozó részének a megsemmisítését is kérte, azonban nem jelölte meg, hogy az adott jogszabályhely álláspontja szerint milyen jogszabályt sért. A Kúria éppen ezért nem is vizsgálta az erre irányuló indítványt, mivel az indítvány így nem minősülhetett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény által megkövetelt határozott kérelemnek. Fontos tudni, hogy nem elegendő annyit kérni a Kúriától, hogy állapítsa meg egy önkormányzati rendelet jogszabály-ellenességét, konkrétan meg kell jelölni a megsemmisítésnek alapot adó jogszabályhelyet is. 2.3. A Kúria döntése A Kúria megállapította, hogy „a preambulum a helyi építési szabályzat és szabályozási terv általános, célokat megfogalmazó felvezető szövege, így az OTÉK konkrét építésjogi előírásaival (telek gépkocsival való megközelíthetősége, nyílászárók elhelyezkedése,vagy éppen az elő-, oldal és hátsókert fogalmával) való ellentéte kizárt”. Ennek megfelelően a Kúria Önkormányzati Tanácsa a 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete preambulumának törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította. A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5007/2013/4. számú  határozatának szövegét itt olvashatja el.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Hatályos: 2013. május 9. A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa 2/2013. számú határozatában arról a kérdésről foglalt állást, hogy mire fordítható a végrehajtás során befolyó összeg, ha még a végrehajtási költségek teljes összegét sem fedezi.

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet Módosította: 147/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 15. A Kormány a jövőben már nem csak a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket nyilváníthatja szabad vállalkozási zónává. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg a szabad vállalkozási zóna fogalmát és alapvető szabályait. A szabad vállalkozási zóna a Kormány által a területfejlesztési célok érdekében kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat. A kijelölés a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít [1996. évi XXI. tv. 5. § j) pont, 22. § (1) bek.]. A Kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelettel a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánította. A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet az 1. melléklet tartalmazza [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. §, 1. melléklet]. A szabad vállalkozási zóna kijelölés 5 évig áll fenn, de a Kormány azt akár meg is hosszabbíthatja [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.]. Jelenősége, hogy az itt létesülő munkahelyek megteremtéséhez többlettámogatást igényelhető, továbbá a zónához tartozó településen területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani . A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások egyéb, fejlesztési és foglalkozatási célú támogatási igényeiket a számukra kiajánlott pályázati úton érvényesíthetik [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 2. §; 1996. évi XXI. tv. 22. § (2) bek.]. Például a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe [1996. évi LXXXI. tv. 22/B. § k) pont]. A 147/2013. (V. 14.) Korm. rendelet alapján terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további hátrányos helyzetű települések nyilváníthatók szabad vállalkozási zónává. A Kormány döntése alapján idesorolt települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet új 2. számú melléklet tartalmazza. A korábbi 903 település mellett így további 177 településen nyílik meg a lehetőség a többletforrások igénybevételére (a listán megtalálható például Alsótold, Bélapátfalva, Egyházaskozár, Jobbágyi, Kelebia, Komló, Mezőtúr, Sátoraljaújhely, Szilvásvárad, Tompa és Záhony) [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. §, 1. melléklet, 2. melléklet]. Szintén változás, hogy a Kormány a megyei önkormányzat feladataként jelölte ki a megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseinek összehangolását és koordinálását. A feladat ellátása során a megyei önkormányzatnak együttműködésre kell törekednie a megye gazdasági szereplőivel [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 146/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 22. A három új településen található már történelmi emlékhely, egy helyszínen a történelmi emlékhely kiterjedése bővült, illetve Budapesten is találhatunk új emlékhelyet. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Örökségvédelmi törvény) határozza meg a történelmi emlékhely fogalmát, valamint a nemzeti emlékhelyeket és a kiemelt nemzeti emlékhelyeket is külön szabályozza. A törvény szerint történelmi emlékhelynek minősül a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró olyan helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít [2001. évi LXIV. tv. 7. § 27. pont]. Az Örökségvédelmi törvény alapján történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg [2001. évi LXIV. tv. 61/F. § (1) bek.]. A történelmi emlékhelyek listája a 146/2013. (V. 14.) Korm. rendelettel az alábbi négy új helyszínnel bővült: Budapest VII. kerület, Wesselényi utcai Hősök temploma és az ehhez tartozó sírkert (Budapest, Dohány utca 2–4.), a pécsi székesegyház a püspöki palotával és a középkori egyetemmel, a sólyi református templom, valamint a tihanyi bencés apátság. Az ötödik új történelmi emlékhely Szécsényben található, ahol a kastély mellett a ferences kolostor is felkerült a történelmi emlékhelyek listájára [303/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet].