Az elektronikus építési napló bevezetési határidejének és egyéb kapcsolódó rendelkezések módosítása mellett a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet a munkaterület átadásának részletszabályaira és a munkaterületen tartandó tervdokumentációkra vonatkozó előírásokat is módosította.

A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (2) bek.]. Az elektronikus építési naplóhoz kapcsolódóan 2013. október 1-jétől a műszaki átadás-átvételre is új szabályokat kell alkalmazni.

Az e-napló bevezetésének egyidejűleg a Kivitelezési kódex kötelezővé tette az e-teljesítésigazolás kiállítását, azonban – mivel ez az e-napló melléklete – az építésügyi résztvevői a papír alapon vezetett napló esetében ilyet még nem tudnak kiállítani. A Kivitelezési kódex 31. §-ában találhatjuk meg az elektronikus teljesítésigazolás előírásait, amelyek a műszaki ellenőrnek és a felelős műszaki vezetőnek is megváltozott feladatokat adnak.

Az elektronikus építési napló vezetésének szabályaiban is történt módosítás a Kormány 2013. szeptemberi döntése értelmében. A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet az e-napló tartalmának és vezetésének egyes szabályait kiegészítette, módosította. Azok, akik 2013. szeptembere előtt tájékozódtak az e-napló szabályairól, vagy vettek részt ezzel kapcsolatos előadásokon, azoknak fontos megismerniük, hogy a ténylegesen alkalmazásra kerülő szabályokban milyen változások történtek.

Az elektronikus építési napló 2013. október 1-jei bevezetését még pár nappal az új rendszer bevezetése előtt is több jogszabályváltozás előzte meg. A Kormány a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendeletben érintette az építési szerződést, az építtető és a vállalkozó kivitelezők e-naplóval kapcsolatos kötelezettségét, és a hatóságok jogosultságait is. Ez a jogszabály rögzítette egyebek mellett az e-építési napló készenlétbe helyezésének részletes rendelkezéseit is.

Az elektronikus építési napló 2013. július 1-jei bevezetését egy áprilisi módosítás tolta ki 2013. október 1-jére. A Kormány néhány nappal az új bevezetési időpont előtt az e-napló vezetési kötelezettség alól jelentős beruházási kört mentesített.

Az egy éve teljesen átalakított munkajogi kódexet (Mt.) már idény nyáron toldozni kellett, több helyen pontosított vagy vitás értelmezést tisztázott a jogalkotó, de azért vannak újdonságok is. A változások – két jelzett kivétellel – augusztus 1. napjától élnek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint augusztus 12-étől működik a tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.

A tavalyi második félév után ismét negatív rekordot döntött az idei első félévben a megszűnő építőipari cégek száma – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb jelentéséből. A romlás üteme ugyanakkor lassult, az ágazat megrendelés-állománya és az alapítások száma pedig azt jelzi, hogy az építőipar túl van a nehezén.

Egyre több esetben merül fel ez a kérdés, azonban egyértelmű válasz álláspontom szerint jelenleg még nem adható a kérdésre.

A Jász-Nagykun-Szolnok és a Zala Megyei Kormányhivatalok Földhivatalainak járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben több járási földhivatal illetékességi területét is módosítani kellett.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet tartalmazza a földrészletek haszonbérbe adásra irányuló pályázati szabályait is. 2013. augusztus 2. napjától a pályázati felhívás és a szerződéskötési előírások is változtak.

A 44/2013. (VIII. 9.) BM rendelet hét ingatlanegyüttest helyezett kiemelten védett, illetve fokozottan régészeti lelőhelyként védelem alá.

A belügyminiszter több, a Budapest VI. kerület, Andrássy úton található ingatlant helyezett műemléki védelem alá, illetve összesen 33 ingatlant, ingatlanegyüttest nyilvánított műemlékké. A műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánították a Fiumei úti sírkertet is. A rendelet sajnos több épület esetében megszüntette a műemléki védettséget, mivel az adott műemlék időközben megsemmisült.

A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó egyes rendelkezéseit is.

A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet számtalan jogszabályt módosított. Egyebek mellett a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az OTÉK is módosult.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) módosításai érintették az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet is.

Az Építési törvény kiegészítése adott felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletbe (a Szakmagyakorlási rendelet) építve találhatjuk meg a Duna-parti építési szabályzat bevezetése miatti jogszabálymódosításokat.

A jogalkotó a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), a Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) rögzítette. 2013. augusztus 1-jétől a tervezési szerződés tartalmára vonatkozóan már az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) is tartalmaz előírásokat. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy minek kell szerepelnie a tervezési programban, és hogy mit kell tartalmaznia a tervezési díjnak.