A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetrendszer átalakítására 2014. január 1-jével került sor. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok lettek. Az átalakítások miatt több jogszabály pontosítása vált szükségessé. A módosítások egy részét a 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelet tartalmazza, amely majdnem két tucat kormányrendeletet érint. Talán a legfontosabb változás az Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet ) történt, de egy másik tájékoztatónkban megemlítjük a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a földhivatalok eljárásáról szóló jogszabály (338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) módosítását is.

A 19/2014. (III. 4.) BM rendelet alapján a Békés Megyei Építész Kamara közigazgatási feladatainak ellátására eljáró Hajdú-Bihar Építész Kamara kijelölése megszűnt, és a Békés megyében tevékenykedő szakmagyakorlók első fokú ügyeiket ismételten Békéscsabán intézhetik.

Az építőiparban továbbra is rendkívül magas a felszámolások aránya, és ezzel a kifizetetlen számlák továbbra is fertőzik a szektort. Hogyan lehet ilyen feltételek között a piacon maradni és még nyereségesen is működni? A megoldás egyszerű: naprakész céginformációs tájékozódás az ajánlattételtől a számlázásig.

A Kúria közigazgatási-munkaügyi jogegységi tanácsa a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának Vezetője által kezdeményezett jogegységi eljárásban azt vizsgálta, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit milyen hatósági ellenőrzések során kell alkalmazni, vagyis hogy mikor kell bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni. Főként az építésfelügyeleti hatóságok részére javaslom, hogy ismerjék meg a 2/2013. KMJE jogegységi határozatot.

A Kormány döntése értelmében 2014. február 20. napját követően megkezdett tervpályázatokhoz az egyes pályaművek akár elektronikusan is benyújthatók. A tervpályázat elektronikus eljárásainak szabályait a 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet kiegészítésében találhatjuk meg.

A Kormány a tervpályázati eljárás szabályait is jelentősen módosította, azonban az új eljárási szabályok – amelyek közül kiemelést érdemel a szakmai titkár tisztségének megszüntetése és a bírálóbizottsági tagok létszámának új meghatározása – csak 2014. február 20-át követően hatályosak. A tervpályázaton résztvevők mindenképpen tanulmányozzák át a változásokat, mivel szinte nincs az eljárásnak olyan része, amely ne módosult volna. Az új előírásokat a 2014. február 20-át követően megkezdett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni [305/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 27/A. § (2) bek.; 36/2014. (II. 19.) Korm. rend. 9. §]. Az Építésijog.hu Előfizetői által elérhető tanulmányunk 14 alpontban foglalja össze az új vagy módosított rendelkezéseket, illetve a 15. alpontban jelezzük az új Ptk. bevezetése miatti pontosításokat is.

A tervpályázati bírálóbizottság tagjainak kijelölésére vonatkozó szabályok 2014. január 19-ét követően változtak. A műemléket (is) érintő eljárások során a bírálóbizottságban a központi építészeti-műszaki tervtanács delegáltjának is részt kell vennie.

A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a szakértőkre vonatkozó előírások mellett számos más, a régészeti tevékenységet érintő jogszabályt is módosított. A régészeti bontómunka végzésének szabályai és az előzetes régészeti dokumentációhoz kötött beruházások listája is módosult. A Kormány módosította az örökségvédelmi engedély alapján végezhető tevékenységek meghatározását is, így például már állvány létesítéséhez is szükséges a hatóság engedélye.

A jogalkotó pontosította, hogy az utak építésének engedélyezése kapcsán a kulturális örökségvédelmi szempontok figyelembe vételéhez mit szükséges az építtetőnek becsatolnia az engedély iránti kérelemhez.

A 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenység, és a régészeti tevékenységet érintő jogszabályok mellett (393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet) az ideiglenes védelem alatt álló védett értékekkel kapcsolatos örökségvédelmi bírság előírását is módosította, és magasabb bírsággal sújtható az, aki nyilvántartott régészeti lelőhelyekben okoz kárt.

A Magyar Közlöny 34. számában jelent meg az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet. A jogszabály jelentős változásokat eredményez az építésügyi előírásokban, mivel összesen 16 darab építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendelet esik át kisebb-nagyobb módosításokon.

Az esetleges kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük!

Az 1/2014. (II. 6.) NMHH rendelet pontosította az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatára vonatkozó megállapodásának bejelentéséhez és nyilvántartásához kapcsolódó előírásokat.

A Kormány még 2011-ben szigorította a közutak közvetlen környezetében elhelyezhető reklámok szabályait. A 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 2014. január 18-i hatályú módosításával pontosították a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések fogalmát, egyebek mellett a tilalmat kiterjesztették a választási plakátokra is. A fogalom azért érdekes, mivel azon eszközökre, berendezésekre lehet csak a jogszabályt alkalmazni, vagyis azokat nem lehet az utak mellett elhelyezni, amelyekre igaz az új meghatározás.

A Kormány döntése értelmében módosult a Várkert Bazár rekonstrukciójának véghatárideje. A vonatkozó kormányhatározatok a Várbazár elnevezést használják.

A tavalyi évben több alkalommal is változott, hogy a felelős műszaki vezető milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét. A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől a korábbiaktól eltérő módon szabályozza a kérdést: más feladatköre van a megbízási szerződéssel és más a tagként vagy munkaviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki ellenőröknek. Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatal vezetője fogalmazta meg ezt úgy egy előadásában, hogy kialakult az elsőrangú és a másodrangú felelős műszaki vezetők köre.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől már a felelős műszaki vezetői szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Korábban kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amelyektől el lehet térni. A Szakmagyakorlási rendelet kötelező, tehát az itt felsorolt elemeket mindenképpen tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető megbízási szerződésének. A tájékoztató táblázatos formában összefoglalja a felelős műszaki vezető lehetséges jogviszonyait, és a kötelező foglalkoztatási formát is a hatályos előírásoknak megfelelően.

A műszaki ellenőri tevékenységre az építtető és az építési műszaki ellenőr megbízási szerződést köt egymással. A megbízási szerződésre 2013. december 31-ig csak a Kivitelezési kódex írt elő kötelező elemeket, de jelenleg már a Szakmagyakorlási rendeletben is találhatunk olyan elemeket, amelyek az érvényes megbízási szerződés megkötéséhez szükségek. A Kivitelezési kódex kiegészítése meghatározza azt is, hogy milyen időtartamra vonatkozzon a műszaki ellenőr megbízása (véleményem szerint pontatlanul).

A 522/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet egyidejűleg enyhített a szakmagyakorlók továbbképzési terhein, és szigorított a cégek működési feltételein.

Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.