Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az új „Plázastop-törvény” 2015. február 1. napjától hatályos

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény III/A. fejezetét nevezi a sajtó „Plázastop-törvénynek”. Az Országgyűlés úgy helyezte hatályon kívül a korábbi előírásokat, hogy egyidejűleg ismételten korlátozta a nagyobb kereskedelmi építmények építését. A 2015. február 1. napjától hatályos jogszabály a tiltott alapterületet ugyan szűkített, azonban ezek engedélyezésére egy teljesen egyedi eljárást vezetett be. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez.

Magyar Közlöny: 2014. évi 186. szám
Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény
Módosító jogszabály: 2014. évi CXIII. törvény
Hatályos: 2015. február 1.

1.
A Plázastop-törvény hatályát vesztette: 2015. január 1. napján

A 2011. évi CLXVI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) III/A fejezetét az egyes kereskedelmi építmények létesítéséről. A törvényhely megtiltotta a 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény (üzlet, bevásárló központ, pláza) létesítését, átalakítását, vagy ezt meghaladó méretre bővítését. A tiltás alól az egyes minisztériumok képviselőiből e célra megalakított Bizottság véleménye alapján a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhatott.

A Plázastop-törvény rendelkezése szerint a nemzetgazdasági miniszter felmentése nélkül
a) a 300 m²-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy
b) a 2012. január 1. napján már fennálló és 300 m²-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem bővíthető.

A 2013. évi CLXXXIII. törvény a Plázastop-törvény hatály alá tartozó harmadik esetet is bevezetett. 2014. januárjától a miniszter hozzájárulása a 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény kialakítása érdekében az építményen végzendő engedélyköteles átalakítási munkálatokra vonatkozóan is be kellett szerezni.

Az Országgyűlés a korlátozást 2014. év végéig tervezte fenntartani, ezért a Plázastop-törvény a 2011. évi törvénynek megfelelően 2015. január 1-jén hatályát vesztette [2011. évi CLXVI. tv. 82. § (11) bek., 8. § (5) bek.].

2.
Az új Plázastop-törvény hatályba lépésének napja: 2015. február 1.

Az Étv. 2015. február 1. napjától a IV/A. fejezettel egészült ki, vagyis Plázastop-törvény 2. változata is az Építési törvény része lett.

A jogalkotó törvényi szinten rendelte el, hogy a jövőben a plázák építési engedély iránti kérelmének elbírálásában olyan szakhatóság működjön közre, mely képes a megvalósítani tervezett kereskedelmi építménynek a létesítés helye szerinti településre és vonzáskörzetére gyakorolt környezeti, közlekedési és településrendezési hatásaival összefüggő szakkérdésben állást foglalni [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (4) bek.].

Vagyis a korábbi előírásokkal ellentétben nem egy testületi vélemény alapján kiadott miniszteri felmentést kell beszerezni, hanem egy speciális szakhatóság véleményét kell beadni az építési engedély kiadásához. A szakhatóság tevékenységében egy miniszterek által delegált tagokból álló bizottság is részt vesz.

3.
300 m² helyett 400 m² alapterület alatti kereskedelmi építmények építhetők a különleges eljárás nélkül

Az építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel megvalósuló, 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény építésének, átalakításának, valamint a 400 m²-t meghaladó bruttó alapterületre való bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában vesz részt a különleges szakhatóság. Ez azt is jelenti, hogy a 399 és a 400 m² bruttó alapterületű épülethez még nem kell beszerezni a szakhatóság állásfoglalását.

Az új Plázastop-törvényben országos illetékességgel a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el szakhatóságként [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (2) bek.]. Az olyan építési engedélyezési eljárásokban, amelyekben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakhatóságként működött közre, a másodfokú építésügyi hatósági hatáskört a Heves Megyei Kormányhivatal látja el [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (5) bek.].

Az építtető kérheti előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását is a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjétől, ami egy éven belül használható fel. A kérelemnek tartalmaznia kell legalább a kereskedelmi építmény és a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények látványtervét, főbb adatainak, tervezett méreteinek és várható forgalmának leírását. A szakhatósági állásfoglalást hatvan napon belül kell kiadni [1997. évi LXXVIII. tv. 57/C. § (3) bek.].

4.
Mi minősül kereskedelmi építménynek?

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjét a kereskedelmi építmények építési engedélyezési eljárásába kell szakhatóságként bevonni. A kereskedelmi építmény fogalmát a kereskedelmi törvényben találhatjuk meg, ahol az üzlet és a bevásárlóközpont gyűjtőfogalmaként találhatjuk meg. Ebből is látható, hogy a Plázastop-törvény elnevezés nem pontos, hiszen nem kizárólag a 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű bevásárlóközpontokra terjed ki a hatálya.

A kereskedelmi építmény fogalmát az Építésijog.hu előfizetője itt megtekintheti.

5.
A „Plázastop bizottság”

A szakhatóság állásfoglalásának kialakítása előtt beszerzi és figyelembe veszi egy minisztériumi képviselők részvételével működő bizottság véleményét. Az új Plázastop-törvény mellett az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet tartalmazza részletesen a „Plázastop Bizottság” tagjaira, eljárására vonatkozó előírásokat. A Bizottságról szóló részletes tájékoztatót itt elolvashatja.

6.
A szakhatósági döntés alapja: a bizottsági döntés és mérlegelés

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének a törvény alapján a szakhatósági állásfoglalás kiadása során csak mérlegelnie kell a Bizottságtól beszerzett véleményt, azonban a bizottsági döntéstől eltérő állásfoglalást is hozhat (elméletileg) [1997. évi LXXVIII. tv. 57/D. § (1) bek.].

A szakhatóság az építési engedély megadásához akkor járul hozzá, ha mérlegelési jogkörében meggyőződik arról, hogy a kereskedelmi létesítmény nem okoz olyan hátrányos következményeket, amelyek aránytalanul meghaladják a kereskedelmi építmény létesítésétől várható előnyöket [1997. évi LXXVIII. tv. 57/D. § (3) bek.]. A mérlegelés szempontjára jelenleg még objektív feltételek nincsenek rögzítve a jogszabályban (például arra, hogy mit kell hátrányos következmény alatt érteni, és ezeknek milyen mértékben kell meghaladniuk az előnyöket).

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének eljárására vonatkozó részletes tájékoztatót itt megismerheti.

7.
Átmeneti rendelkezés a kereskedelmi építmények engedélyezési eljárására

Tekintettel arra, hogy a Plázastop-törvény 2014. december 31. napján hatályát vesztette, és az új törvény csak 2015. február 1. napján lép hatályba, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) általános eljárási szabálya szerint a 2015. január 1. és 2015. január 31. napja között benyújtott kérelemre az építési engedély a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági közreműködése nélkül kiadható lenne.

A szakhatóság nélküli átmeneti időszakra az Étv. kiegészítéséről rendelkező 2014. évi CXIII. törvény kimondja, hogy a 2015. év januárjában benyújtott, 400 m²-nél nagyobb üzlet vagy bevásárlóközpont építésére vonatkozó kérelmeket már az új Plázastop-törvény (vagyis az Étv. új IV/A. fejezete) alapján kell elbírálni. Ezekben a hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 2015. február 1. napján kezdődik, a kérelmek elbírálását ezen a napon kell elkezdeni [1997. évi LXXVIII. tv. 60/C. §; 2014. évi CXIII. tv. 3. §]. Vagyis hibába adja be valaki az építési engedély iránti kérelmet 2015. januárjában, az engedélyező hatóság a szakhatósági állásfoglalás nélkül nem adja ki az engedélyt.

8.
A részletszabályokat külön kormányrendelet tartalmazza

Az új Plázastop-törvény előírásait – a törvény felhatalmazása alapján – a 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre vonatkozó előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelem tartalmi követelményeinek, az eljárásban közreműködő Bizottság működésének egyes szabályairól szóló 5/2015. (I. 29.) Korm. rendelet egészítette ki [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1c) bek.; 2014. évi CXIII. tv. 4. §]. Az egyszerűség kedvéért az 5/2015. (I. 29.) Korm. rendeletet „Plázastop-rendelet” elnevezéssel használjuk.

A közeljövőben még várható egy kormányrendelet – akár az OTÉK kiegészítése –, amely a 400 m²-nél nagyobb üzletekre vagy bevásárlóközpontokra vonatkozó különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési követelményeket, az azoktól való eltérés feltételeit határozza meg.