A beruházáslebonyolító mint szakmagyakorlási tevékenység megszüntetésének következő lépése, hogy 2014. január 1-jétől az építésfelügyeleti bírságot nem lehet a beruházáslebonyolítóval szemben kiszabni. A jogszabály már meghatározza, hogy mennyi bírság szabható ki a beruházási információs tábla hiánya miatt.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet egyik szakasza pontosította az Építési termék rendeletet.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építési műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők által el nem végezhető tevékenységek szabályai jelentősen módosultak is. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.

A 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet módosította azon foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységek listáját, amelyeket csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet.

A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásához kapcsolódóan több jogszabályban is találhatunk rendelkezéseket. A 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosította, egyebek mellett az e-közmű bevezetése érdekében. Több fontos fogalom – például a közmű meghatározása – 2014. január 1-jei hatállyal jelenik meg az Építési törvényben (ha megjelenik), részben sajnos az OTÉK szabályaitól eltérően. A nyomvonal jellegű építményre viszont maga az Étv. tartalmaz két egymástól eltérő fogalmat. Jelenleg azonban az sem biztos, hogy egyáltalán léteznek az Építési törvényben ezek a fogalmak. Egy olvasónk valószínűleg megfejtette az Étv. rejtélyét.

A sajókápolnai helyi építési szabályzat módosítása kapcsán vizsgálta a Kúria, hogy mi a következménye annak, ha az önkormányzat a véleményezési eljárásban a jogszabályban felsoroltak közül nem minden érintettet keresett meg. A Kúria arról is állást foglalt, hogy az önkormányzati rendelet a megalkotásakor, vagy az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján vizsgálható.

A hatóságok gyakorlatban bizonytalanok abban, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet kötelesek-e teljesíteni, de jogszabályi hivatkozás hiányában a jogszabály értelmezésére vagy határozattal elbírálható kérdésekre is kiadták a hatósági bizonyítványt. A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetőséget ad arra a hatóságoknak, hogy a kétséges esetekben már megtagadhassák a kérelmet.

A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.

A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései az önkormányzati rendelet alapján kiszabott bírságokra is új előírásokat vezettek be. A jogszabály meghatározza a megállapítható bírság felső határát, továbbá egyértelművé teszi, hogy milyen esetekben és hogyan lehet a bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezni.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit négy különböző törvény, de azonos hatállyal módosította. A 2014. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban egyebek mellett már rövidebb lett az ügyintézési határidő, bekerültek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezések, valamint pontosították a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályait.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből létrejött, vízügyi hatásköröket ellátó hatóságok a vízügyi hatóságok. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségből ez alapján jött létre a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelölését, feladatkörét és illetékességét a 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet határozza meg. A vízügyi igazgatási szervek irányítása a belügyminiszter hatáskörébe került.

A Nemzeti Környezetügyi Intézet vízvédelmi igazgatási szervként jár el. A NeKI egyebek mellett működteti a zajvédelmi adatbázist, vezeti a hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről szóló nyilvántartást, és ellátja az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos feladatokat is.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekből két különálló hatóság jött létre. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi hatósági feladatokat döntően a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek látják el, de az önkormányzati környezetvédelmi hatóságoknak is van feladatuk. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség új feladatkörét már egy héttel a jogszabály elfogadását követően kiegészítették. A vízügyi igazgatási szervek a belügyminiszter felügyelet alá kerültek, míg a környezetvédelmi és természetvédelmi szervek a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt maradtak.

Az Országos Területrendezési Tervet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeit, az időközben elkészült országos szintű tervek és koncepciók, valamint ágazati stratégiák hatását, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény egyes változásait tükrözik az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) megjelenő módosítások.

A 2013. évi CCXVI. törvény egyéb módosítások mellett rögzítette az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.), hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki területfejlesztési tervet készíthet. A Tftv. módosítása érintette az állami főépítész feladatkörét, valamint a területfelhasználási engedélyhez kötött tevékenységek körét.

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására. Egyebek mellett jelentősen módosult a területi szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is. A 2013. évi CCXVI. törvénnyel a Balaton Fejlesztési Tanács és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek is új feladatokat kaptak.

Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) hatályát kiterjesztette a területi önkormányzatok vidékfejlesztési és koordinációs feladatainak ellátására, és új alapfogalmak bevezetésére is sor került. Egyebek mellett jelentősen módosult a központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre, továbbá a szervezetek közötti kapcsolattartás tartalma, formája is.

A Duna-parti építési szabályzat mellett jelenleg már a Városligetre is egyedi, az országos és a helyi építésügyi előírásoktól független építési szabályzat alkotható. A Városligeti építési szabályzatban – amelynek hatályba lépése 2014. júniusában várható – egyebek mellett Zugló Önkormányzata által elfogadott településrendezési eszközöket sem szükséges majd figyelembe venni. A Városliget beépítése során a jelenlegi építésügyi előírásokat nem, kizárólag a Városliget építési szabályzatát kell majd betartani. A 2013. évi CCXLII. törvény a vagyonkezelőre, és a közbeszédben gyakran előkerülő zöldfelületre is tartalmaz előírásokat. A jogszabály a Liget Budapest projekt (a Múzeum-negyed) kialakításának feltételei kívánja megteremteni. Érdemes tudni, hogy egy független szakértői csoport alternatív koncepciót dolgozott ki.