Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A belügyminiszter több, a Budapest VI. kerület, Andrássy úton található ingatlant helyezett műemléki védelem alá, illetve összesen 33 ingatlant, ingatlanegyüttest nyilvánított műemlékké. A műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánították a Fiumei úti sírkertet is. A rendelet sajnos több épület esetében megszüntette a műemléki védettséget, mivel az adott műemlék időközben megsemmisült.

A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó egyes rendelkezéseit is.

A vallási közösségek jogállásával és működésével kapcsolatos törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet számtalan jogszabályt módosított. Egyebek mellett a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az OTÉK is módosult.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) egyes rendelkezései módosultak 2013. augusztus 1. napjától. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben (a Szakmagyakorlási rendelet) található változtatások a településképi véleményezési eljárást és a hatósági bizonyítvány kiállítását érintették, továbbá pontosították az építési és a bontási engedélyezési eljárás során a hatóság által vizsgálandó körülményeket.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) módosításai érintették az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet is.

Az Építési törvény kiegészítése adott felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletbe (a Szakmagyakorlási rendelet) építve találhatjuk meg a Duna-parti építési szabályzat bevezetése miatti jogszabálymódosításokat.

A jogalkotó a tervezési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.), a Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) és az Építési törvényben (1997. évi LXXVIII. törvény, Étv.) rögzítette. 2013. augusztus 1-jétől a tervezési szerződés tartalmára vonatkozóan már az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) is tartalmaz előírásokat. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy minek kell szerepelnie a tervezési programban, és hogy mit kell tartalmaznia a tervezési díjnak.

A tervezési szerződésre vonatkozó fontosabb előírásokat a Polgári Törvénykönyv – a vállalkozási szerződés szabályai között és a tervezési szerződés külön is nevesítve –, a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet), és az Építési törvény határozza meg. A tervezői feladatokat és felelősséget meghatározó új jogszabály az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet), amelyet a tervezőknek már 2013. augusztus 1. napjától alkalmazni kell.

A Magyar Közlöny 119. számában hirdették ki az építésügy szereplői által nagy izgalommal várt új szakmagyakorlási rendeletet. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet mindenkit érint, aki a tervezés vagy kivitelezés során részt vesz az építmények létrehozásában.

Az új Építési termék rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) tartalmaz egy oda nem illő rendelkezést is: hatályon kívül helyezi a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló rendeletet.

Az uniós CPR rendelet (305/2011/EU rendelet) és az új Építési termék rendelet (275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet) átalakította az építési termék beépítésének szabályait. Az új rendelkezéseknek megfelelően módosult az építési termék ehhez kapcsolódó szabálytalan tevékenység megnevezése. A jogalkotó pontosította a bírság kiszabása előtti figyelmeztetés szabályait is.

Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2013. július 1-jei hatálybalépése miatt szükségessé vált a tűzoltó-technikai termékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülékek, gépek, berendezések forgalomba hozatalára, forgalmazására, beépítésére vonatkozó előírások pontosítása.

Magyar Közlöny: 2013. évi 108. szám Érintett jogszabály: 1993. évi LXXVIII. törvény Módosította: 2013. évi CXIX. törvény Hatályos: 2013. június 28.

Az építési termékek beépítési feltételeiben - az uniós előírásoknak megfelelően - több lépcsőben következett be változás. Az első lépcső a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jei hatályon kívül helyezése volt, amelyet 2013. július 19-i hatállyal az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait rögzítő új kormányrendelet követett. Jelenleg tehát az uniós jogszabály, az Építési törvény és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet rögzíti az építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat.