Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Magyar Közlöny: 2013. évi 57. szám Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény; 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Módosította: 2013. évi XXXIV. törvény; 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. július 1.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2009. évi XXXVII. törvény Hatályos: 2013. szeptember 30. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet állapított meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek az erdők forgalomképtelenségét megállapító rendelkezésével kapcsolatosan.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Hatályos: 2013. május 9. Budapest Környéki Törvényszék bírájának kezdeményezése alapján Vác Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete és az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában döntött a Kúria Önkormányzati Tanácsa. A Kúria lényegében az önkormányzati törzsvagyonból történő kivonás feltételeit, és azt vizsgálta, hogy utólag lehetséges-e egy érvénytelen szerződést önkormányzati rendelettel érvényessé tenni. 1. Egy ingatlan törzsvagyonból történő kivonása 1.1. Tényállás Vácott a Duna partján zárt sorú beépítéssel egymás mellett található három ingatlant vendéglőként használják a tulajdonosai ingatlanok. A három ingatlan előtt található a perben érintett ingatlan, amely 1991-ben került az önkormányzat tulajdonába, közterület rendeltetéssel, a vendéglők az ingatlanok előtti közterületet is használták kerthelyiségként. Vác Önkormányzata 1999. évben a perbeli ingatlan tulajdonában eladta. Az adásvétel előtt az önkormányzat határozattal kivonta a törzsvagyon köréből az ingatlan, de a településrendezési önkormányzati rendeleteken a változást nem vezették át. A földhivatal a tulajdonos személyében bekövetkező változást átvezette az ingatlan-nyilvántartásban. Vác Önkormányzata az 1999-ben elmulasztott jogalkotói aktusokat 2003-ban pótolta, és a 16/2003. (IV. 29.) számú rendelete 1. §-ával az ingatlant kivonta a törzsvagyon köréből és a vállalkozói vagyonba sorolta, illetve a képviselő-testület e rendeletben annak korábbi értékesítését is tudomásul vette.Az átsorolt ingatlanra vonatkozó 1999. évi adásvételi szerződés érvénytelensége iránt per van folyamatban. Elsőfokon a bíróság ugyan megállapította a szerződés érvénytelenségét (mivel az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozóan forgalomképtelennek minősült az ingatlan az adásvételi szerződés időpontjában) , de a 2003. évi önkormányzati döntésre tekintettel az érvénytelen szerződést megkötésére visszaható hatállyal érvényessé nyilvánította. Az ügyben másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla döntésében utalt a Kúriához fordulás lehetőségére a kérdéses önkormányzati rendeletek utólagos normakontroll kezdeményezése tárgyában. Az új elsőfokú eljárásban eljáró bíró nyújtotta be a Kúriához az önkormányzati rendelettel kapcsolatos indítványt, hiszen a perben jelentőséggel bír az, hogy az utólagos érvényességet megalapozó önkormányzati rendelet egyáltalán jogszerű-e. A Kúria felhívására az önkormányzat kifejtette, hogy a törzsvagyonból kivont ingatlan a helyi szabályozás szerint egyébként sem beépíthető, csak a vendéglátást szolgáló kerthelyiség céljára használható. 1.2. Vizsgálandó szempontok 1.2.1. Az ingatlan átsorolásának feltételei Mivel az átsorolt terület közterület volt, ezért a Kúriának azt kellett megvizsgálnia, hogy az Önkormányzat törvényben meghatározott településpolitikai vagy település fejlesztési cél érdekében hajtotta-e végre az átsorolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint a közterület rendeltetése – egyebek mellett – a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének biztosítása (az ingatlan az átsorolás előtt ezt a célt szolgálta). Az Étv. 6. § (1) bekezdés alapján a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében - jogszabályi keretek között - településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése (Étv. 7. § (1) bekezdése). A Kúria álláspontja szerint az átsorolást utólag megállapító rendelet kapcsán nem mutatható ki olyan törvényben meghatározott településpolitikai vagy település fejlesztési cél, amely indokolná az ingatlan átsorolását. Az átsorolt ingatlannak – az Önkormányzat nyilatkozatának is megfelelően – jelenleg is a közterületeknek megfelelő rendeltetése van. 1.2.2. Jogügylet utólagos jóváhagyása Az önkormányzati rendeletalkotás célja az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyi közügyek önálló vitele. A Kúrai felhívta arra a figyelmet, hogy „nem lehet az önkormányzati rendeletalkotás tárgya egy korábbi jogellenes helyzet jogszerűségének visszamenőleges megállapítása.” 1.3. A Kúria döntése A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy Vác Város Önkormányzatának az önkormányzati tulajdonú ingatlanok törzsvagyonból történő kivonásáról és vállalkozói vagyonba történő átsorolásáról szóló 16/2003. (IV. 29.) számú rendelet 1. §-a törvénysértő, ezért azt kihirdetésére visszamenő – 2003. április 29-ei – hatállyal megsemmisítette. A megsemmisített jogszabályt a folyamatban lévő perben nem lehet alkalmazni, és egyébként ha van még másik folyamatban lévő egyéb peres eljárás is, akkor azokban sem vehető figyelembe. Az önkormányzati rendeletek helyben szokásos kihirdetési módjának megfelelően Vác Város Önkormányzatának 2013. május 17-éig a Kúria döntését is ki kellett hirdetnie. A kihirdetésről a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon a jegyzőnek kell gondoskodnia. 2. Helyi Szabályozás Terv és Építési Szabályzat preambulumának vizsgálata 2.1. Tényállás. A vitatott preambulum szövege Vác Helyi Szabályozási Terv és Építési Szabályzat elfogadásáról szóló 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete preambuluma a következőket tartalmazza: "A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi- és lelki egészséghez. Az Alkotmány ezt a jogot - egyebek között - az épített és a természetes környezet vélemények előírásával biztosítja. Az épített környezet alakításáról és védelméről megalkotott 1997. évi LXXVIII. törvény rögzíti, hogy ezt a védelmet a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel kell megvalósítani. Ennek keretében biztosítani kell az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, és értékeinek védelmét. Vác Város Önkormányzata e jogszabályokra is tekintettel saját elhatározásából a Helyi Építési Szabályzatmegalkotásával kívánja szolgálni polgárait, az itt élőket és az ide látogatókat - a jelent és egyben a jövendőt. Ennek keretében fokozott gondot fordít a város meglévő értékeinek védelmére, a valaha megvolt, de elpusztult,vagy előnytelenül megváltozott értékeinek visszateremtésére. A Szabályzat célja, hogy az értékmegőrzés és a még lehetséges érték-visszateremtés mellett erősítse és támogassa azokat a folyamatokat, amellyel a város egyedi jellege és karaktere tovább erősödik, valamint széles körűen biztosítsa a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődést és a mindenkori haladó igényekhez igazodó korszerűsödést. A Szabályzat rendelkezései az érintett polgárok érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg." 2.2. Vizsgálandó szempontok Az indítványozó az Étv. és az OTÉK több passzusának megsértését is kérte megállapítani a preambulummal kapcsolatosan. Ki kell emelnem, hogy az indítványozó a 15/2003. (IV. 29.) számú rendelet perbeli ingatlanra vonatkozó részének a megsemmisítését is kérte, azonban nem jelölte meg, hogy az adott jogszabályhely álláspontja szerint milyen jogszabályt sért. A Kúria éppen ezért nem is vizsgálta az erre irányuló indítványt, mivel az indítvány így nem minősülhetett a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény által megkövetelt határozott kérelemnek. Fontos tudni, hogy nem elegendő annyit kérni a Kúriától, hogy állapítsa meg egy önkormányzati rendelet jogszabály-ellenességét, konkrétan meg kell jelölni a megsemmisítésnek alapot adó jogszabályhelyet is. 2.3. A Kúria döntése A Kúria megállapította, hogy „a preambulum a helyi építési szabályzat és szabályozási terv általános, célokat megfogalmazó felvezető szövege, így az OTÉK konkrét építésjogi előírásaival (telek gépkocsival való megközelíthetősége, nyílászárók elhelyezkedése,vagy éppen az elő-, oldal és hátsókert fogalmával) való ellentéte kizárt”. Ennek megfelelően a Kúria Önkormányzati Tanácsa a 15/2003. (IV. 29.) számú rendelete preambulumának törvényellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasította. A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5007/2013/4. számú  határozatának szövegét itt olvashatja el.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Hatályos: 2013. május 9. A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa 2/2013. számú határozatában arról a kérdésről foglalt állást, hogy mire fordítható a végrehajtás során befolyó összeg, ha még a végrehajtási költségek teljes összegét sem fedezi.

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet Módosította: 147/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 15. A Kormány a jövőben már nem csak a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket nyilváníthatja szabad vállalkozási zónává. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg a szabad vállalkozási zóna fogalmát és alapvető szabályait. A szabad vállalkozási zóna a Kormány által a területfejlesztési célok érdekében kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat. A kijelölés a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít [1996. évi XXI. tv. 5. § j) pont, 22. § (1) bek.]. A Kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelettel a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánította. A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet az 1. melléklet tartalmazza [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. §, 1. melléklet]. A szabad vállalkozási zóna kijelölés 5 évig áll fenn, de a Kormány azt akár meg is hosszabbíthatja [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.]. Jelenősége, hogy az itt létesülő munkahelyek megteremtéséhez többlettámogatást igényelhető, továbbá a zónához tartozó településen területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani . A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások egyéb, fejlesztési és foglalkozatási célú támogatási igényeiket a számukra kiajánlott pályázati úton érvényesíthetik [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 2. §; 1996. évi XXI. tv. 22. § (2) bek.]. Például a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe [1996. évi LXXXI. tv. 22/B. § k) pont]. A 147/2013. (V. 14.) Korm. rendelet alapján terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további hátrányos helyzetű települések nyilváníthatók szabad vállalkozási zónává. A Kormány döntése alapján idesorolt települések listáját a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet új 2. számú melléklet tartalmazza. A korábbi 903 település mellett így további 177 településen nyílik meg a lehetőség a többletforrások igénybevételére (a listán megtalálható például Alsótold, Bélapátfalva, Egyházaskozár, Jobbágyi, Kelebia, Komló, Mezőtúr, Sátoraljaújhely, Szilvásvárad, Tompa és Záhony) [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 1. §, 1. melléklet, 2. melléklet]. Szintén változás, hogy a Kormány a megyei önkormányzat feladataként jelölte ki a megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseinek összehangolását és koordinálását. A feladat ellátása során a megyei önkormányzatnak együttműködésre kell törekednie a megye gazdasági szereplőivel [27/2013. (II. 12.) Korm. rend. 3. § (3) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 146/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 22. A három új településen található már történelmi emlékhely, egy helyszínen a történelmi emlékhely kiterjedése bővült, illetve Budapesten is találhatunk új emlékhelyet. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Örökségvédelmi törvény) határozza meg a történelmi emlékhely fogalmát, valamint a nemzeti emlékhelyeket és a kiemelt nemzeti emlékhelyeket is külön szabályozza. A törvény szerint történelmi emlékhelynek minősül a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró olyan helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít [2001. évi LXIV. tv. 7. § 27. pont]. Az Örökségvédelmi törvény alapján történelmi emlékhellyé az az épített környezet vagy természeti helyszín nyilvánítható, amely alkalmas megemlékezések tartására, és ahol a nemzet kulturális életében társadalmunk műveltségi szintjét, hazánk nemzetközi elismertségét jobbító, az ország, a nemzet függetlenségének védelmében a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy az ország politikai életében irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg [2001. évi LXIV. tv. 61/F. § (1) bek.]. A történelmi emlékhelyek listája a 146/2013. (V. 14.) Korm. rendelettel az alábbi négy új helyszínnel bővült: Budapest VII. kerület, Wesselényi utcai Hősök temploma és az ehhez tartozó sírkert (Budapest, Dohány utca 2–4.), a pécsi székesegyház a püspöki palotával és a középkori egyetemmel, a sólyi református templom, valamint a tihanyi bencés apátság. Az ötödik új történelmi emlékhely Szécsényben található, ahol a kastély mellett a ferences kolostor is felkerült a történelmi emlékhelyek listájára [303/2011. (XII. 23.) Korm. rend. 1. melléklet].

Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám Érintett jogszabály: 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet Módosította: 40/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: 2013. június 1. A 40/2013. (V. 24.) VM rendelet több környezetvédelmi és vízügyi miniszteri (KvVM) és vidékfejlesztési miniszteri (VM) rendeletet módosított a hulladékról szóló törvényre tekintettel. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba, és a törvény több hulladékgazdálkodási fogalmat módosított. Az új törvényi fogalmak és rendelkezések teljeskörű átvezetése még nem történt meg valamennyi miniszteri rendeletben. A 40/2013. (V. 24.) VM rendelet nyolc darab miniszteri rendeletet pontosított elsődlegesen azzal a céllal, hogy a érintett jogszabályok teljes összhangba kerüljenek a hulladékról szóló törvénnyel. Valamennyi miniszteri rendeletre nem, csak az építésügyet is érintő módosításokra térünk ki. A használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben módosításra került a közcsatornába bocsátás helyének fogalma. A közcsatornába bocsátás helye: a) használt- vagy szennyvizek esetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti szennyvízelvezetési szolgáltatási pont [58/2013. (II. 27.) Korm. rend. 1. § 37. pont b) alpont], b) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja [27/2005. (XII. 6.) KvVM rend. 2. § g) pont]. A miniszter a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben, illetve a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben kijavította a települési folyékony hulladék elnevezést a hatályos nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elnevezésre [30/2008. (XII. 31.) KvVM rend. 16. § (2), (4) bek.; 28/2004. (XII. 25.) KvVM rend. 1. számú melléklet I. rész B) pont (2) bekezdés b) alpont]. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendeletben még 2013. január 1-je előtt hatályos, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényre hivatkozott a szöveg. A vidékfejlesztési miniszter beemelte a hatályos, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényre történő utalást [19/2009. (XII. 22.) KvVM rend. 1. § b) pont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám Érintett jogszabály: 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet Módosította: 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 25., 2013. július 1. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet egyszerűsíti a kisajátítási terv elkészítésének, felülvizsgálatának és záradékolásának szabályait. A 2012. évi CLXXXIV. törvény 2013. január 1-jei hatállyal módosította a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt és egyes kapcsolódó törvényeket. A módosítások célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet a törvénymódosításhoz igazodva rögzít egyszerűsítéseket a kisajátítási tervre vonatkozó szabályokban. Az változások a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet szinte valamennyi szakaszát érintik. a) A kisajátítást kérő fogalma A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendeletben rögzítették a kisajátítást kérő fogalmát: a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási törvény) 24. § (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személy [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 1. §]. Kisajátítást kérő egyébként lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez [2007. évi CXXIII. tv. 1. § (2) bek.]. A kisajátítási kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. Kisajátítást kérő harmadik személyként – a Kisajátítási törvényben meghatározott esetekben – a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevékenységre jogosult, illetve az állam javára - törvényi rendelkezés alapján - saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kijelölt személy járhat el. Ezeket a személyeket nevezik a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személyeknek [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (2) bek.]. b) A jogosultak listája A kisajátítási tervek új eleme lett a jogosultak listája. A kisajátítással érintett ingatlannal kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazó dokumentum a jogosultak listája: ca) a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme - az ingatlan- nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve -, cb) az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez - jogszabály alapján - a tulajdonosi joggyakorló egyidejű bejegyzése is szükséges [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. c) A kisajátítási tervek részei 2013. július 1-je előtt a kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből állt, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érintette, akkor kisajátítási változási vázrajzot és a hozzájuk tartozó területkimutatásokat kellett készíteni. A jelenlegi előírások megkülönböztetik az ingatlan-nyilvántartási térképen változást és változást nem eredményező kisajátítás esetét, és a változást nem eredményező kisajátításnál további két aleset is lehetséges, attól függően, hogy építmény létesítése érdekében kerül-e sor a kisajátításra. A kisajátítási terv elemei [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek., 6. § (2) bek.] Kisajátítás típusa Kötelező mellékletek Záradékolás esetei Térkép tartalmában változást eredményező (egy ingatlant érint) Kisajátítási változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás -     Jogosultak listája Kettős záradékolás: földhivatali és építésügyi záradék Térkép tartalmában változást eredményező (több ingatlant érint) Kisajátítási átnézeti térkép Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (egy ingatlant érint)   - Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép Egyszeri záradékolás: építésügyi záradék Ha a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély van akkor egyszeri záradékolás sem kell Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (több ingatlant érint)   - Kisajátítási átnézeti térkép Nem kell záradékoltatni Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére nem irányuló   - Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép A kisajátítási vázrajzot a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti tartalommal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján (www.fomi.hu) közzétett formában kell elkészíteni. A kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a vázrajztól elkülönülten, a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 5. § (2) bek., 2. számú melléklet, 3. számú melléklet]. d) Eljárási szabályok változása A kormányrendelet szerinti 2013. július 1-jétől egyértelművé tette, hogy a kisajátítási hatóság köteles hivatalból beszerezni a kisajátítási tervhez kapcsolódó térképet, ha azt a kérelmező nem nyújtotta be [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]. Ez egyébként nem számít új szabálynak a kisajátítási eljárásban, mivel a Kisajátítási törvény alapján a kisajátítási hatóság az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat hivatalból köteles beszerezni [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (7) bek.]. A kisajátítási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás elkészítésére, valamint földhivatali vizsgálatára és záradékolására 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendben foglalt eltérésekkel az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók. A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet már nem ismétli meg a földmérési előírásokat, így már nem tartalmaz a földmérési jogszabályokkal párhuzamosan előírásokat. Kettős záradékolás esetén a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet a záradékolási kérelemmel együtt - mely kérelem egyidejűleg az építésügyi hatóság számára címzett záradékolás iránti kérelemnek is minősül - a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. A kérelmező az építésügyi záradékolás illetékét a földhivatalnál tudja megfizetni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (4) bek.]. A benyújtásra kerülő terv példányszáma is csökkent. A korábbi hat példány helyett kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri záradékolást igénylő kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (3) bek.]. e) Építésügyi hatósági eljárás szabályainak változása Az építésügyi hatóságnak változatlanul feladata, hogy ellenőrizze, hogy a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra, valamint a kisajátítás és a csereingatlan megosztása során keletkező új telkek megfelelnek-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek. 2013. május 25-étől változást jelent, hogy részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagyságára vonatkozó előírás teljesülését az építésügyi hatóság már nem vizsgálja, ha a) az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy b) beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 7. § (3) bek.]. A részleges kisajátításra vonatkozó új szabályt a 2013. május 25-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 16. §]. A rendelet módosította az építésügyi hatóság által vizsgálandó szempontrendszert és az ügyintézési határidőt is. f) Az átmeneti rendelkezések alapján a július 1-je előtti tervek még felhasználhatók A részleges kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kivéve a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet változásait a 2013. július 1-jén és azt követően a kisajátítási hatóság részére benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervre kell alkalmazni. A 2014. január 1-jéig benyújtott kisajátítási kérelemhez a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv is csatolható. Ha még a korábbi szabályok szerinti tervet nyújtják be záradékolására, akkor a záradékolást is még a 2013. június 30-án hatályos szabályok alapján kell lefolytatni, és a kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére öt példányban kell benyújtani [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (1)-(2) bek.]. Ha 2013. július 1-jét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság 2013. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint készített kisajátítási tervet küld meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra szintén a korábbi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti, b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet - a kisajátítást kérő értesítése mellett - a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (3) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám Érintett jogszabály: 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet, 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet Módosította: 41/2013. (V. 28.) VM rendelet Hatályos: 2013. május 29., 2013.szeptember 1. A 41/2013. (V. 28.) VM rendeletben található meg egyebek mellett a földmérő, a földügyi és térinformatikai technikus, a földügyi térinformatikai szaktechnikus, az ingatlan-nyilvántartási ügyintéző, a környezetvédelmi-mérés szaktechnikus, a környezetvédelmi ügyintéző, a környezetvédelmi technikus, a települési környezetvédelmi szaktechnikus, a természetvédelmi szaktechnikus. A vidékfejlesztési miniszter a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 41/2013. (V. 28.) VM rendeletben hirdette ki. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítési rendelet (8/2008. (I. 23.) FVM rendelet), valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítési rendelet (12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet) 2013. szeptember 1-jei hatályát veszti hatályát. A 41/2013. (V. 28.) VM rendeletet innen letöltheti.

A belügyminiszter döntése értelmében 2013. május 3-ától a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara látja el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának elsőfokú közigazgatási feladatait.

Magyar Közlöny: 2013. évi 78. szám Érintett jogszabály: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet Módosította: 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 18. A 2013. évi LVI. törvény kiegészítette az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adhat ki térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §] – lásd: Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adható területfelhasználási engedély Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása miatt szükségessé vált a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet kiegészítése is. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet alapján az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat itt elérhető. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén – ha az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban szerepel – az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi és főutak beillesztése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala szakhatóságként egy új szakkérdést is megvizsgál. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelemhez kapcsolódóan a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (2) bek., 2. számú melléklet 2a. sor]. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet pontosította azon esetek körét is, amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságkénti bevonására van szükség.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LVI. törvény Módosította: 2013. évi XLVII. törvény Hatályos: 2013. május 10. A győri elkerülő út mielőbbi megvalósítása érdekében módosították az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt. A 2013. évi LVI. törvény indokolásában olvasható, hogy „Győr város átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014-2020 európai uniós programozás időszak fejlesztései érdekében szükséges a Győr város északkeleti részén tervezett ún. „nagy elkerülő út” megvalósítása.” Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény nem tartalmazta a tervezett elkerülő főutat. A módosítás célja, hogy az országos főutak területrendezési hatósági eljárás során bekerülhessenek az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe. A jogszabály a 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdését egészítette kell azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is ad térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §]. A módosítást megelőzően az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére adhatott az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt.

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 22. A Kormány - a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében és az egységes nemzet, a nemzeti egység megteremtésében betöltő kiemelt jelentőségé fontosságára tekintettel, az ezzel kapcsolatos egyes állami feladatok ellátására – hozta létre a Nemzeti Örökség Intézetét [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 1. §]. A Nemzeti Örökség Intézete látja el egyebek mellett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait. A Nemzeti Örökség Intézetének feladata, hogy vezesse és folyamatosan közzétegye a nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét, továbbá a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában gyakorolja a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot (ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is) [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 4. § (1) bek. aa)-ac) pont]. A 1999. évi XLIII. törvény szerinti rendelkezési jog magában foglalja a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározását, síremlék és sírjel állítását és mindezek gondozását [1999. évi XLIII. tv. 22. § (2) bek.]. A nemzeti sírkertekben tehát a Nemzeti Örökség Intézete dönthet a síremlék, sírjelek felállításáról is. A nemzeti sírkert (nemzeti panteon) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége [1999. évi XLIII. tv. 3. § e) pont]. Temető területén egyébként építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 10. pont]. A fentiek bontása a bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek közé tartoznak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. melléklet 9. pont] Az építésügyi jogszabályokban és a Nemzeti Örökség Intézetének létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendeletben található fogalmak (a sírbolt, a sírjel, a síremlék, stb.) meghatározását, illetve ezek létesítésének szabályai a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben találhatók meg.