Ez év áprilisában hivatalosan is megalakult a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozatán belül működő Fiatal Mérnökök Csoportja. Az eltelt félévben megtapasztaltuk, hogy az építés-kivitelezésben dolgozó fiatal mérnökök összefogására, tudásbázisuknak szükségszerű fejlesztésére, egy összefogó mérnöki közösség kiépítésére nagy szükség lenne, de amint erre időt kellene szánni, azonnal eltűnik a lelkesedés – korosztálytól függetlenül. Bemutatkozó cikkünkben a csoport tevékenységére kívánjuk ismételten felhívni a figyelmet.

A 65/2013. (XII. 4.) BM rendelet alapján a Csongrád Megyei Építész Kamara közigazgatási feladatainak ellátására eljáró Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara kijelölése megszűnt, és a Csongrád megyében tevékenykedők első fokú ügyeiket ismételten a CsMÉK titkárságán intézhetik (Szeged, Arany János utca 7.).

A kormány döntése értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ az örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenysége körében ellátja – egyéb feladatai mellett – a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos tervpályázati eljárások lebonyolítását.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalának járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben ebben a megyében is több járási földhivatal illetékességi területét módosították.

2013. december 31. napjától a műemléki érték és a régészeti lelőhely védetté nyilvánításának kezdeményezését külön eljárásban, más-más hatóságnál lehet elindítani. A 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet tartalmazni fogja a műemléki védettség megszüntetésének szabályait is. Egy adatlap kitöltésével lehet kezdeményezni a műemlékké nyilvánítást, és a polgármester véleményét is ki kell kérni az eljárásban.

A belügyminiszter országszerte harminc ingatlant, építményt helyezett műemléki védelem alá. A műemlékek között találhatók lakóházak, víztorony és egy váci vasrácsos barokk kapuzat is. A rendelet második része felsorolt több, már elpusztult épületet, amelyek vonatkozásában a műemléki védettség megszüntetésére került sor, illetve eltörölték a Ganz Villamossági Gyár és az Óbudai Gázgyár egyes épületeinek műemléki védettségét is.

A 2013. évi CCXVII. törvény több ponton módosította a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) rendelkezéseit.

A régészeti szolgáltatást végző múzeumoknak 2013. január 1-jével egy jelentősen átalakult, a feltárásra jogosult intézményekre általában hátrányos szabályrendszerrel kellett megismerkedniük. A beruházások gyorsítását – és ezáltal a régészeti munkára fordítható idő és költség csökkentését – célzó szabályok új elemét tartalmazza a 2013. évi CCXVII. törvény. A jogszabály a nagyberuházásokra vonatkozó szabályokat is érintette.

A belügyminiszter néhány hónappal ezelőtt a műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánította a Fiumei úti sírkertet. A2013. évi CCXVII. törvény 2014. január 12-étől a Fiumei úti sírkertet és a pannonhalmi Bencés Főapátság is nemzeti emlékhellyé nyilvánította.

A muzeális intézmények működésének alapjait, illetve a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint a kulturális javak körének pontosabb meghatározását, új kategóriák bevezetését (nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény, közérdekű kulturális érték) célzó 2013. évi CCXVII. törvény érintette a régészeti szerződéseket és a műemlékek hasznosításának szabályait is. Az új törvény létrehozott egy, az Országgyűlés elnöke által vezetett testületet: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságát.

A 1952. évi III. törvény (Pp.) 130. § (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül köteles elutasítani. Ha a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja a keresetlevelet, azt – a hiányosságok, feltételek pótlását követően – újra be lehet nyújtani. Az újbóli benyújtási lehetőség nem változik, azonban a Pp. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján már biztosan anyagi következményei is vannak a hibás keresetlevélnek.

A 2013. évi XCIII. törvény alapján egyes építményekbe kötelező a CO-érzékelő felszerelése, és a kéményseprő-ipari közszolgáltató köteles ellenőrzi a szénmonoxid-érzékelő berendezés meglétét. A 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet határozza meg a szénmonoxid-érzékelő berendezések műszaki követelményeit.

Az elektronikus hírközlési építmények közül az építési engedélyhez kötöttek meghatározására, az engedélyezési eljárásra, a szabálytalan építési tevékenységek szankcióira több jogszabályt is át kell tanulmányozni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke által megalkotott 14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet ezeket a szabályokat már egységesen tartalmazza, ezért például az Eljárási kódexből is kikerültek az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó rendelkezések.

A kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára kormánymegbízottat jelölt ki. A kiemelt üggyé nyilvánításról szóló 126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 2013. december 5-étől ismét módosult. A 464/2013. (XII. 4.) Korm. rendelet kiegészítette a kormányablakok létrehozásáról szóló jogszabályt is.

A 2006. évi LIII. törvény hatályba lépése és 2013. december 11-e között összesen 73 kiemelt jelentőségű ügyet kijelölő kormányrendelet született. A tendenciát jól jelzi, hogy míg az első évben (2006-ban) négy esetben döntött a kormány kiemelt jelentőségű ügyről, addig 2012-ben már tizenegy beruházáshoz kapcsolódó jogszabályt fogadtak el, és egyedül a 2013. évi Magyar Közlöny 201. számában négy kiemelt jelentőségű ügyről szóló kormányrendeletet találhatunk. A kormányrendeletekből az is kiderül például, hogy mi a hasonlóság a Nemzeti Lovarda és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) székhelyének megvalósításában.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében a kormány kiegészítette az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet és az Eljárási kódexet is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 53/F. § rendelkezése (amelyet a gyakorlatban „Plázastop-törvénynek” neveznek) a kereskedelemért felelős miniszter felmentéséhez köti a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését. 2014 januárjától a miniszteri felmentést már az engedélyköteles átalakítások esetében is meg kell kérni.

2013. december 15-én részben hatályba lépett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.). A Fétv. egyebek mellett az előhaszonbérletre jogosultakra és a haszonbérleti szerződésekre tartalmaz rendelkezéseket.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforg. tv.) rendelkezései szakaszosan lépnek hatályba. 2013. december 15-én hatályba léptek az előhaszonbérleti jogosultságra vonatkozó szabályok, míg 2014. január 1. napjával kell alkalmazni például a föld használatára, hasznosítására vonatkozó teljes szabályanyagot és a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésére és a kényszerhasznosításra vonatkozó szabályok is.

A 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása összehangolta az eljárási szabályokat a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendeletben meghatározott anyagi jogszabályokkal. A jogszabály módosítás egyértelművé tette, hogy a közszolgáltatónak mely esetekben kell soron kívül értesítenie a tűzvédelmi hatóságot és a földgázelosztót a veszélyes kéményekről.