Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám Érintett jogszabály: 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet Módosította: 40/2013. (V. 24.) VM rendelet Hatályos: 2013. június 1. A 40/2013. (V. 24.) VM rendelet több környezetvédelmi és vízügyi miniszteri (KvVM) és vidékfejlesztési miniszteri (VM) rendeletet módosított a hulladékról szóló törvényre tekintettel. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba, és a törvény több hulladékgazdálkodási fogalmat módosított. Az új törvényi fogalmak és rendelkezések teljeskörű átvezetése még nem történt meg valamennyi miniszteri rendeletben. A 40/2013. (V. 24.) VM rendelet nyolc darab miniszteri rendeletet pontosított elsődlegesen azzal a céllal, hogy a érintett jogszabályok teljes összhangba kerüljenek a hulladékról szóló törvénnyel. Valamennyi miniszteri rendeletre nem, csak az építésügyet is érintő módosításokra térünk ki. A használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendeletben módosításra került a közcsatornába bocsátás helyének fogalma. A közcsatornába bocsátás helye: a) használt- vagy szennyvizek esetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti szennyvízelvezetési szolgáltatási pont [58/2013. (II. 27.) Korm. rend. 1. § 37. pont b) alpont], b) nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja [27/2005. (XII. 6.) KvVM rend. 2. § g) pont]. A miniszter a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben, illetve a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben kijavította a települési folyékony hulladék elnevezést a hatályos nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elnevezésre [30/2008. (XII. 31.) KvVM rend. 16. § (2), (4) bek.; 28/2004. (XII. 25.) KvVM rend. 1. számú melléklet I. rész B) pont (2) bekezdés b) alpont]. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendeletben még 2013. január 1-je előtt hatályos, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényre hivatkozott a szöveg. A vidékfejlesztési miniszter beemelte a hatályos, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényre történő utalást [19/2009. (XII. 22.) KvVM rend. 1. § b) pont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 80. szám Érintett jogszabály: 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet Módosította: 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 25., 2013. július 1. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet egyszerűsíti a kisajátítási terv elkészítésének, felülvizsgálatának és záradékolásának szabályait. A 2012. évi CLXXXIV. törvény 2013. január 1-jei hatállyal módosította a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt és egyes kapcsolódó törvényeket. A módosítások célja a kisajátítási eljárások gyorsítása, egyszerűsítése, ügyfélbarátabbá tétele, olcsóbb lefolytathatóságának elősegítése. A 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet a törvénymódosításhoz igazodva rögzít egyszerűsítéseket a kisajátítási tervre vonatkozó szabályokban. Az változások a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet szinte valamennyi szakaszát érintik. a) A kisajátítást kérő fogalma A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendeletben rögzítették a kisajátítást kérő fogalmát: a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási törvény) 24. § (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személy [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 1. §]. Kisajátítást kérő egyébként lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a Kisajátítási törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez [2007. évi CXXIII. tv. 1. § (2) bek.]. A kisajátítási kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. Kisajátítást kérő harmadik személyként – a Kisajátítási törvényben meghatározott esetekben – a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevékenységre jogosult, illetve az állam javára - törvényi rendelkezés alapján - saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kijelölt személy járhat el. Ezeket a személyeket nevezik a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személyeknek [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (2) bek.]. b) A jogosultak listája A kisajátítási tervek új eleme lett a jogosultak listája. A kisajátítással érintett ingatlannal kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazó dokumentum a jogosultak listája: ca) a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme - az ingatlan- nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve -, cb) az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez - jogszabály alapján - a tulajdonosi joggyakorló egyidejű bejegyzése is szükséges [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1) bek.]. c) A kisajátítási tervek részei 2013. július 1-je előtt a kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből állt, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érintette, akkor kisajátítási változási vázrajzot és a hozzájuk tartozó területkimutatásokat kellett készíteni. A jelenlegi előírások megkülönböztetik az ingatlan-nyilvántartási térképen változást és változást nem eredményező kisajátítás esetét, és a változást nem eredményező kisajátításnál további két aleset is lehetséges, attól függően, hogy építmény létesítése érdekében kerül-e sor a kisajátításra. A kisajátítási terv elemei [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (1)-(3) bek., 6. § (2) bek.] Kisajátítás típusa Kötelező mellékletek Záradékolás esetei Térkép tartalmában változást eredményező (egy ingatlant érint) Kisajátítási változási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás -     Jogosultak listája Kettős záradékolás: földhivatali és építésügyi záradék Térkép tartalmában változást eredményező (több ingatlant érint) Kisajátítási átnézeti térkép Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (egy ingatlant érint)   - Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép Egyszeri záradékolás: építésügyi záradék Ha a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély van akkor egyszeri záradékolás sem kell Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére irányuló (több ingatlant érint)   - Kisajátítási átnézeti térkép Nem kell záradékoltatni Térkép tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó +  építmény létesítésére nem irányuló   - Hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép A kisajátítási vázrajzot a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti tartalommal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján (www.fomi.hu) közzétett formában kell elkészíteni. A kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a vázrajztól elkülönülten, a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 5. § (2) bek., 2. számú melléklet, 3. számú melléklet]. d) Eljárási szabályok változása A kormányrendelet szerinti 2013. július 1-jétől egyértelművé tette, hogy a kisajátítási hatóság köteles hivatalból beszerezni a kisajátítási tervhez kapcsolódó térképet, ha azt a kérelmező nem nyújtotta be [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 3. § (4) bek.]. Ez egyébként nem számít új szabálynak a kisajátítási eljárásban, mivel a Kisajátítási törvény alapján a kisajátítási hatóság az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat hivatalból köteles beszerezni [2007. évi CXXIII. tv. 24. § (7) bek.]. A kisajátítási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás elkészítésére, valamint földhivatali vizsgálatára és záradékolására 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendben foglalt eltérésekkel az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók. A 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet már nem ismétli meg a földmérési előírásokat, így már nem tartalmaz a földmérési jogszabályokkal párhuzamosan előírásokat. Kettős záradékolás esetén a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet a záradékolási kérelemmel együtt - mely kérelem egyidejűleg az építésügyi hatóság számára címzett záradékolás iránti kérelemnek is minősül - a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. A kérelmező az építésügyi záradékolás illetékét a földhivatalnál tudja megfizetni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (4) bek.]. A benyújtásra kerülő terv példányszáma is csökkent. A korábbi hat példány helyett kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri záradékolást igénylő kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 6. § (3) bek.]. e) Építésügyi hatósági eljárás szabályainak változása Az építésügyi hatóságnak változatlanul feladata, hogy ellenőrizze, hogy a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra, valamint a kisajátítás és a csereingatlan megosztása során keletkező új telkek megfelelnek-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek. 2013. május 25-étől változást jelent, hogy részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagyságára vonatkozó előírás teljesülését az építésügyi hatóság már nem vizsgálja, ha a) az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy b) beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 7. § (3) bek.]. A részleges kisajátításra vonatkozó új szabályt a 2013. május 25-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 16. §]. A rendelet módosította az építésügyi hatóság által vizsgálandó szempontrendszert és az ügyintézési határidőt is. f) Az átmeneti rendelkezések alapján a július 1-je előtti tervek még felhasználhatók A részleges kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályokat kivéve a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet változásait a 2013. július 1-jén és azt követően a kisajátítási hatóság részére benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervre kell alkalmazni. A 2014. január 1-jéig benyújtott kisajátítási kérelemhez a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv is csatolható. Ha még a korábbi szabályok szerinti tervet nyújtják be záradékolására, akkor a záradékolást is még a 2013. június 30-án hatályos szabályok alapján kell lefolytatni, és a kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére öt példányban kell benyújtani [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (1)-(2) bek.]. Ha 2013. július 1-jét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság 2013. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint készített kisajátítási tervet küld meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra szintén a korábbi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti, b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet - a kisajátítást kérő értesítése mellett - a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni [178/2008. (VII. 3.) Korm. rend. 17. § (3) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám Érintett jogszabály: 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet, 12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet Módosította: 41/2013. (V. 28.) VM rendelet Hatályos: 2013. május 29., 2013.szeptember 1. A 41/2013. (V. 28.) VM rendeletben található meg egyebek mellett a földmérő, a földügyi és térinformatikai technikus, a földügyi térinformatikai szaktechnikus, az ingatlan-nyilvántartási ügyintéző, a környezetvédelmi-mérés szaktechnikus, a környezetvédelmi ügyintéző, a környezetvédelmi technikus, a települési környezetvédelmi szaktechnikus, a természetvédelmi szaktechnikus. A vidékfejlesztési miniszter a hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 41/2013. (V. 28.) VM rendeletben hirdette ki. A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítési rendelet (8/2008. (I. 23.) FVM rendelet), valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítési rendelet (12/2008. (IV. 30.) KvVM rendelet) 2013. szeptember 1-jei hatályát veszti hatályát. A 41/2013. (V. 28.) VM rendeletet innen letöltheti.

A belügyminiszter döntése értelmében 2013. május 3-ától a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara látja el a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájának elsőfokú közigazgatási feladatait.

Magyar Közlöny: 2013. évi 78. szám Érintett jogszabály: 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet Módosította: 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 18. A 2013. évi LVI. törvény kiegészítette az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adhat ki térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §] – lásd: Gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is adható területfelhasználási engedély Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása miatt szükségessé vált a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet kiegészítése is. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet alapján az országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha a gyorsforgalmi út és a főút a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló kormányhatározatban szerepel [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (4) bek.]. A 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat itt elérhető. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén – ha az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban szerepel – az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi és főutak beillesztése során a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala szakhatóságként egy új szakkérdést is megvizsgál. Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelemhez kapcsolódóan a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés a közlekedési hálózat egységességének biztosíthatósága, a közlekedésfejlesztési érdekek érvényesíthetősége [76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. § (2) bek., 2. számú melléklet 2a. sor]. A 151/2013. (V. 17.) Korm. rendelet pontosította azon esetek körét is, amikor az Alkotmányvédelmi Hivatal szakhatóságkénti bevonására van szükség.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LVI. törvény Módosította: 2013. évi XLVII. törvény Hatályos: 2013. május 10. A győri elkerülő út mielőbbi megvalósítása érdekében módosították az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt. A 2013. évi LVI. törvény indokolásában olvasható, hogy „Győr város átmenő forgalmának csökkentése, belső úthálózatának tehermentesítése, a város keleti részén létesült logisztikai park, valamint a 2014-2020 európai uniós programozás időszak fejlesztései érdekében szükséges a Győr város északkeleti részén tervezett ún. „nagy elkerülő út” megvalósítása.” Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény nem tartalmazta a tervezett elkerülő főutat. A módosítás célja, hogy az országos főutak területrendezési hatósági eljárás során bekerülhessenek az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe. A jogszabály a 2003. évi XXVI. törvény 9/B. § (1) bekezdését egészítette kell azzal, hogy az állami főépítész a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezésére is ad térségi területfelhasználási engedélyt [2003. évi XXVI. tv. 9/B. §]. A módosítást megelőzően az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezetékek elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezésére adhatott az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélyt.

Magyar Közlöny: 2013. évi 76. szám Érintett jogszabály: 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 22. A Kormány - a múlt példáinak, a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása, a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében és az egységes nemzet, a nemzeti egység megteremtésében betöltő kiemelt jelentőségé fontosságára tekintettel, az ezzel kapcsolatos egyes állami feladatok ellátására – hozta létre a Nemzeti Örökség Intézetét [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 1. §]. A Nemzeti Örökség Intézete látja el egyebek mellett a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság működésének operatív és adminisztratív feladatait. A Nemzeti Örökség Intézetének feladata, hogy vezesse és folyamatosan közzétegye a nemzet számára maradandót alkotó személyek nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyeinek jegyzékét, továbbá a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában gyakorolja a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot (ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is) [144/2013. (V. 14.) Korm. rend. 4. § (1) bek. aa)-ac) pont]. A 1999. évi XLIII. törvény szerinti rendelkezési jog magában foglalja a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározását, síremlék és sírjel állítását és mindezek gondozását [1999. évi XLIII. tv. 22. § (2) bek.]. A nemzeti sírkertekben tehát a Nemzeti Örökség Intézete dönthet a síremlék, sírjelek felállításáról is. A nemzeti sírkert (nemzeti panteon) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége [1999. évi XLIII. tv. 3. § e) pont]. Temető területén egyébként építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. melléklet 10. pont]. A fentiek bontása a bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek közé tartoznak [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 2. melléklet 9. pont] Az építésügyi jogszabályokban és a Nemzeti Örökség Intézetének létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendeletben található fogalmak (a sírbolt, a sírjel, a síremlék, stb.) meghatározását, illetve ezek létesítésének szabályai a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben találhatók meg.

Magyar Közlöny: 2013. évi 79. szám, 2013. évi 93. szám Érintett jogszabály: 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet Módosította: 36/2013. (V. 22.) VM rendelet, 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet Hatályos: 2013. május 23., 2013. május 29., 2013. május 31., 2013. június 11., 2013. június 13., 2013. június 14., 2013. június 17., 2013. június 25., 2013. június 28. A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult, egyebek mellett változott a Budakörnyéki Földhivatalhoz tartozó települések jegyzéke. Május elején Feldebrő, Lócs, Iklanberény, Karancsság és Ságújfalu települések ingatlan-nyilvántartási ügyeit a korábbitól eltérő földhivatalok intézik (lásd: Földhivatalok illetékességének változásai). Második lépcsőben a 36/2013. (V. 22.) VM rendelet újabb járási földhivatalok illetékességét módosította. A Pest-, a Szabolcs-Szatmár-Bereg- és a Tolna Megyei Kormányhivatalok Földhivatalainak járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben módosítani kellett a járási földhivatalok illetékességi területet is, ezt a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelettel rendezte a jogalkotó. Fontos, hogy valamennyi érintett település tekintetében a folyamatban lévő eljárásokat is már az új földhivatal fejezi be. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában mutatjuk be a változásokat. A táblázat innen letölthető. Érdekesség, hogy Balatonvilágos település 2013. május 29. és 2013. május 31. közötti időszakban egyszerre két földhivatalhoz is tartozott. Ezt a hibát is korrigálta a 49/2013. (VI. 10.) VM rendelet, és erre tekintettel ebben a három napban is a Siófoki Járási Földhivatal járhat el Balatonvilágos településhez tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben [49/2013. (VI. 10.) VM rend. 8. §, 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 15. §].

Magyar Közlöny: 2013. évi 82. szám Érintett jogszabály: 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet, 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet, 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet Módosította: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet Hatályos: 2013. május 30., 2013.szeptember 1. A 20/2013. (V. 28.) BM rendelet tartalmazza a belügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A rendelet rögzíti egyebek mellett az építési műszaki ellenőr, a felvonóellenőr, a kéményseprő, a mozgólépcső ellenőr, a tűzvédelmi előadó és a tűzvédelmi főelőadó szakmai és vizsgakövetelményeit.

Magyar Közlöny: 2013. évi 91. szám Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. törvény Módosította: 2013. évi LXXIV. törvény Hatályos: 2013. június 8. Az Építési törvény kiegészítése ad felhatalmazást arra fővárosi önkormányzat képviselő-testületének, hogy elfogadja Duna-parti építési szabályzatot.

A 2012. évi CXC. törvény alapján a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra, valamint a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra 2013. július 1. napjával a Fővárosi Önkormányzat használatába kerülnek. Az Országgyűlés ezt a törvényt – még a használatba adás előtt – módosította, egyrészt bővítette az átadásra kerülő ingatlanok körét, másrészt a használatra vonatkozó előírásokat is pontosította.

Magyar Közlöny: 2013. évi 88. szám Érintett jogszabály: 177/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. június 4. 12 órától A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdet ki. A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel fontosnak tartottuk, hogy az ehhez kapcsolódó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket közreadjuk egy soronkívüli hírlevél formájában. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, milyen következménnyel járhat a lakosok részére, és melyik építésügyi hatóság jár el ezekben a szükséges hatósági ügyekben. A részletekről itt olvashat.

A kihirdetett veszélyhelyzet esetében a kivitelezési szabályok is eltérők az általánosan alkalmazandó rendelkezésekhez képest. A kivitelezésre néhány körülmény vonatkozásában az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelettől eltérő szabályok alkalmazandók.

A kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával, építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának megszüntetésével, megelőzésével összefüggő kivételes építési követelményeket, engedélyezési, tudomásulvételi és kötelezési eljárási szabályokat, a tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivételes tervellenőrzési, tervpályázati és tervtanácsi szabályokat, továbbá az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályait a kormány külön rendeletben határozza meg [1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (1) bek. 10. pont].

A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses az is, hogy melyik építésügyi hatóság jár el ezekben az ügyekben. A Kormány a veszélyhelyzet időtartamát és területét is módosította.

A Belügyminisztérium 2013. május 28-án tette közzé az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló új jogszabály tervezetét.

Magyar Közlöny: 2013. évi 84. szám Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5010/2013/4. határozata A Kúria egy olyan szabályozást vizsgált, amelyben az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzati Tanácsa vizsgálatának tárgya Fertőrákos Község Önkormányzatának a telekadóról szóló - a 14/2009. (XII. 23.) rendelettel módosított - 15/2003. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2010. január 1. napjától hatályos 3. § (1) bekezdés a) pontjának és 3. § (2) bekezdésének vizsgálata volt. Az eljárást kezdeményező indítványozó előadta, hogy az alapul szolgáló perben érintett ingatlanokra 2008. január 1. és 2009. december 31. között a helyi szabályozás kötelező telekalakítást írt elő útszélesítés céljából, de azokat nem valósították meg, így az ingatlanok nem voltak az építési szabályoknak megfelelően kialakítottak, nem voltak beépíthetők, ezáltal mentesek voltak a telekadó alól. Fertőrákos Község Önkormányzata 2010. január 1-jétől úgy módosította a telekadó mentesség szabályait, hogy a mentesség nem vonatkozik arra a telekre, amely csak azért nem tekinthető az építési szabályoknak megfelelően kialakítottnak, mert a vele szomszédos közterület szabályozási terv szerinti kialakításához a telek egy részének átcsatolására lenne szükség. E rendelkezések alapján a perben szereplő ingatlanok 2010-ben már telekadó-fizetési kötelezettség alá estek. Az indítványozó szerint ez a változástatás jogszabályba ütközött. A Kúria eljárásában az Önkormányzat kifejtette, hogy a 2010. évi módosítással a képviselő-testület azt a célt kívánta elősegíteni, hogy a hatályos szabályozási terv szerinti területek minél előbb kialakuljanak, azok tényleges kialakulását egy-egy, a közterülettel határos ingatlantulajdonos ne akadályozza. Röviden az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzat Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat által rögzített adófizetési kötelezettség nem töltheti be a helyi adókról szóló törvényben (1990. évi C. törvény) funkcióját, ha annak célja, hogy közút kialakítása végett az ingatlantulajdonost telke ingyenes átadására ösztönözze. Az önkormányzati rendeletben meghatározott adófizetési kötelezettséggel az Önkormányzat az érintett ingatlan tulajdonosait quasi szankcióval sújtja, ha térítésmentesen nem mondanak le ingatlantulajdonuk meghatározott földrészletéről. A bíróság megállapítása szerint ez a megoldás ellentétben áll a helyi adókról szóló törvényben meghatározott telekadó kivetésének alapelvi rendelkezéseivel, az adó szabályozási funkciójával. A Kúria szerint az önkormányzati rendelettel elérni kívánt cél elérésére nem az adóztatás, hanem az Építési törvényben szabályozott út céljára történő lejegyzés jogintézménye szolgál, természetesen garanciális rendelkezéseinek betartásával együtt. Az önkormányzati rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét is sértette, mivel tévesen hivatkozott az Építési törvény egy már nem létező pontjára. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette az önkormányzati rendelet mindkét vizsgált pontját, és kimondta, hogy a törvénysértő rendelkezéseket a törvénysértés megállapításának időpontjában bármilyen bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben sem lehet alkalmazni.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LIV. törvény Módosította: 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. évi XL. törvény, 2005. évi XVIII. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 2012. évi CLXXXV. törvény Hatályos: 2013. május 10. A Kormány által meghirdetett rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény preambuluma szerint „az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak”. Az Országgyűlés a fenti cél érdekében kiegészítette a közműszolgáltatásokat is szabályozó törvényeket, de nem térünk ki részletes minden területre. A víziközmű-szolgáltatás tekintetében például a törvény előírja, hogy a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jétkövető időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át [2013. évi LIV. tv. 4. § (1) bek.]. Az előírás kizárólag a lakossági felhasználókra vonatkozik, és lényegében 10 százalékos díjcsökkenést eredményezhet 2013. július 1-jét követően. A szemétszállítási díj szintén 2013. július 1-jétől fog csökkenni, míg a villamos energia, a távhőszolgáltatás és a földgáz díja már 2013. január 1-jétől módosult. A villamos energia szolgáltató (az ún. egyetemes szolgáltató), a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben foglalt előírásokat teljesítette [2013. évi LIV. tv. 5. §]. Ha bármelyik szolgáltató megsérti a rezsicsökkentéssel kapcsolatos valamilyen kötelezettségét, a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezheti a szolgáltatót arra, hogy minden érintett lakossági fogyasztó számlájára fizessen 10.000 forint kötbért [2013. évi LIV. tv. 7. § (2) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 2., 2013. május 7., 2013. május 10. A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult. A Füzesabonyi Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett 2013. május 2-tól Feldebrő település ingatlan-nyilvántartási ügyeit az Egri Járási Hivatal Járási Földhivatalban lehet intézni [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 8. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 10.1. és 10.2. alpont]. Lócs és Iklanberény községek ingatlan-nyilvántartási ügyei tekintetében – a Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett – a Szombathelyi Járási Hivatal Járási Földhivatala lett az illetékes. A változás 2013. május 7-étől hatályos [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 9. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 18.3. és 18.4. alpont]. A kormányrendelet alapján 2013. május 10. napjától Karancsság és Ságújfalu települések ügyei a Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Földhivatalhoz tartoznak. Korábban ezek a települések Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala illetékességi területéhez tartoztak [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 10. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 13.1. és 13.4. alpont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett kiegészült a társulási tanács ülésének összehívására és a törvényességi felügyeleti bírság megállapítására vonatkozó egyes szabályokkal. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét [Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bekezdés]. A 2012. január 1-jétől bevezetett törvényességi felügyeleti eljárás célja a helyi önkormányzatok jogszerű működésének biztosítása. Az eljárás nem a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján folyik le, az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmazza. Az Országgyűlés a 2012. évben felmerült eljárási tapasztalatok alapján, 2013. május 1-jei hatállyal módosította a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásának előírásait (lásd: 2013. évi XIV. törvény).  Az új szabályok egyike, hogy megteremtették a társulási tanács ülésének összehívására vonatkozó részletszabályokat, továbbá a törvény pontosítja, hogy a kormányhivatal mikor javasolhatja a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A 2013. évi XIV. törvény alapján kiegészült a törvényességi felügyeleti bírság alkalmazhatóságának esetköre is, és meghatározták a felügyeleti bírság egyes eljárási szabályait is. A fenti törvénymódosítások miatt indokolttá vált a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet pontosítása. Az új törvényi előírások részletes elemeit a 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet építette be az alapjogszabályba. Így például a miniszter köteles tájékoztatni az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára javaslatot tevő fővárosi és megyei kormányhivatalt és az önkormányzati rendeletet megalkotó önkormányzatot, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezése iránti javaslatával nem ért egyet, és ezért nem kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását [119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].