Az még kérdéses, hogy az építésfelügyeleti hatóságok hogyan fognak értesülni azon építkezések megkezdéséről, ahol nem vezetnek e-naplót.

Az elektronikus építési napló (e-napló) bevezetésével kapcsolatos honlapok és előadás

Az elektronikus építési napló bevezetése mellett természetesen a szabálytalan naplóvezetés szankciórendszerét is át kellett alakítani. Az e-naplóhoz kapcsolódó építésfelügyeleti bírságok alkalmazása szempontjából érdemes megvizsgálni a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet előírásait.

A kivitelezés megkezdésének engedélyezéséhez (a korábbi előzetes bejelentéshez) kapcsolódó jogszabályi előírások 2013. október 1. napjától megszűntek, ezért a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályok is átalakultak. Jelenleg már a korábbinál szűkebb körben kell csak kihelyezni a beruházás információs tábláját.

Az elektronikus építési napló bevezetési határidejének és egyéb kapcsolódó rendelkezések módosítása mellett a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet a munkaterület átadásának részletszabályaira és a munkaterületen tartandó tervdokumentációkra vonatkozó előírásokat is módosította.

A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. § (2) bek.]. Az elektronikus építési naplóhoz kapcsolódóan 2013. október 1-jétől a műszaki átadás-átvételre is új szabályokat kell alkalmazni.

Az e-napló bevezetésének egyidejűleg a Kivitelezési kódex kötelezővé tette az e-teljesítésigazolás kiállítását, azonban – mivel ez az e-napló melléklete – az építésügyi résztvevői a papír alapon vezetett napló esetében ilyet még nem tudnak kiállítani. A Kivitelezési kódex 31. §-ában találhatjuk meg az elektronikus teljesítésigazolás előírásait, amelyek a műszaki ellenőrnek és a felelős műszaki vezetőnek is megváltozott feladatokat adnak.

Az elektronikus építési napló vezetésének szabályaiban is történt módosítás a Kormány 2013. szeptemberi döntése értelmében. A 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet az e-napló tartalmának és vezetésének egyes szabályait kiegészítette, módosította. Azok, akik 2013. szeptembere előtt tájékozódtak az e-napló szabályairól, vagy vettek részt ezzel kapcsolatos előadásokon, azoknak fontos megismerniük, hogy a ténylegesen alkalmazásra kerülő szabályokban milyen változások történtek.

Az elektronikus építési napló 2013. október 1-jei bevezetését még pár nappal az új rendszer bevezetése előtt is több jogszabályváltozás előzte meg. A Kormány a 336/2013. (IX. 20.) Korm. rendeletben érintette az építési szerződést, az építtető és a vállalkozó kivitelezők e-naplóval kapcsolatos kötelezettségét, és a hatóságok jogosultságait is. Ez a jogszabály rögzítette egyebek mellett az e-építési napló készenlétbe helyezésének részletes rendelkezéseit is.

Az elektronikus építési napló 2013. július 1-jei bevezetését egy áprilisi módosítás tolta ki 2013. október 1-jére. A Kormány néhány nappal az új bevezetési időpont előtt az e-napló vezetési kötelezettség alól jelentős beruházási kört mentesített.

Az egy éve teljesen átalakított munkajogi kódexet (Mt.) már idény nyáron toldozni kellett, több helyen pontosított vagy vitás értelmezést tisztázott a jogalkotó, de azért vannak újdonságok is. A változások – két jelzett kivétellel – augusztus 1. napjától élnek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint augusztus 12-étől működik a tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv.

A tavalyi második félév után ismét negatív rekordot döntött az idei első félévben a megszűnő építőipari cégek száma – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb jelentéséből. A romlás üteme ugyanakkor lassult, az ágazat megrendelés-állománya és az alapítások száma pedig azt jelzi, hogy az építőipar túl van a nehezén.

Egyre több esetben merül fel ez a kérdés, azonban egyértelmű válasz álláspontom szerint jelenleg még nem adható a kérdésre.

A Jász-Nagykun-Szolnok és a Zala Megyei Kormányhivatalok Földhivatalainak járási földhivatalai illetékességi területeinek változásával összefüggésben több járási földhivatal illetékességi területét is módosítani kellett.

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet tartalmazza a földrészletek haszonbérbe adásra irányuló pályázati szabályait is. 2013. augusztus 2. napjától a pályázati felhívás és a szerződéskötési előírások is változtak.

A 44/2013. (VIII. 9.) BM rendelet hét ingatlanegyüttest helyezett kiemelten védett, illetve fokozottan régészeti lelőhelyként védelem alá.

A belügyminiszter több, a Budapest VI. kerület, Andrássy úton található ingatlant helyezett műemléki védelem alá, illetve összesen 33 ingatlant, ingatlanegyüttest nyilvánított műemlékké. A műemlékvédelem sajátos tárgyaként műemlékké nyilvánították a Fiumei úti sírkertet is. A rendelet sajnos több épület esetében megszüntette a műemléki védettséget, mivel az adott műemlék időközben megsemmisült.

A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben a 281/2013. (VII. 24.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) szakhatóságokra vonatkozó egyes rendelkezéseit is.