Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám Érintett jogszabály: 1991. évi IL. törvény Módosította: 2013. évi XLVI. törvény Hatályos: 2013. április 20. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek történő minősítés határidejét módosította a 2013. évi XLVI. törvény. A Csődtörvény (1991. évi IL. törvény) 65. §-a alapján a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat gazdálkodó szervezeteket, a) amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy b) amelyek esetében - ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg - kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek.]. Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, a) amelynek működése nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, energiaellátási, iparbiztonsági, katasztrófavédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, közműszolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési, kulturális örökségvédelmi, tömegtájékoztatási, hírközlési, közlekedési, közlekedésbiztonsági, kutatásfejlesztési, népegészségügyi indokból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal, alapvető élelmiszerekkel való ellátása szempontjából országos jelentőségűnek, valamint bel- és külgazdasági, foglalkoztatáspolitikai szempontból, vagy a lakosság távhőszolgáltatással vagy más közműszolgáltatással való ellátása szempontjából kiemelt vállalkozásnak tekinthető, b) amely nemzetgazdasági szempontból jelentős projekteket valósít meg, c) amely törvény által meghatározott országos közfeladatot lát el, d) amely nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban, hitelgaranciában, kezességvállalásban vagy exporthitel biztosításban részesült vagy koncesszióköteles tevékenységet folytat, és az említettekkel összefüggésben az állammal vagy állami szervvel (ideértve az említett feladatok ellátására létrehozott állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket is) jogviszonya áll fenn, vagy e) amely az a)-d) pontban nem említett, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat [1991. évi IL. tv. 65. § (3) bek.]. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek történő minősítés határidejét módosította a 2013. évi XLVI. törvény. Felszámolási eljárás esetén a korábbi 30 nap helyett már a felszámolás kezdő időpontjától [27. § (1) bekezdés, 28. § (1) bekezdés] számított 365 napon belül hozhatja meg a Kormány a döntését. Csődeljárás esetén változatlanul legkésőbb a csődeljárás kezdő időpontjától [10. § (1) bekezdés] számított 15 napon belül születhet meg a döntést [1991. évi IL. tv. 65. § (2) bek.].A kormányrendelet kihirdetésének hosszabb határidejére vonatkozó rendelkezéseket a 2013. április 20-án már elrendelt csődeljárások és jogerősen elrendelt felszámolások esetében is alkalmazni kell, ha a kormányrendelet kiadására vonatkozó 15 és korábbi 30 napos határidő letelt, de még nem került sor csődeljárásban az egyezségi tárgyalás lezárására, felszámolási eljárásban pedig egyezségkötésre vagy a felszámolási zárómérleg bírósághoz történő benyújtására. Ha a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté történő kijelölésre már folyamatban lévő csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kerül sor, a bíróságnak a rendelet hatályba lépését követő 3 munkanapon belül fel kell mentenie a korábbi felszámolót [1991. évi IL. tv. 83. § (2) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám Érintett jogszabály: 1991. évi IL. törvény Módosította: 2013. évi XLVI. törvény Hatályos: 2013. április 20. A 2013. évi XLVI. törvény bővítette az állami felszámoló tevékenységi körét. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, az ún. állami felszámoló jár el [1991. évi IL. tv. 66. § (1) bek.]. Korábban az állami felszámoló a Csődtörvényben (1991. évi IL. törvény) meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhetett. A 2013. évi XLVI. törvény bővíti az állami felszámoló tevékenységi körét azzal, hogy a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, továbbá az említett gazdálkodó szervezetek tekintetében a Ctv. szerinti végelszámolói, vagyonrendezői tevékenységet végezhet. Az állami felszámolónak a végelszámoló személyére vonatkozó, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) szerinti általános követelményeket teljesítenie kell. Az állami felszámoló másik új tevékenységi lehetősége, hogy a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti pénzügyi gondnoki tevékenységet is végezhet [1991. évi IL. tv. 66. § (5) bek.; 2006. évi V. tv. 99. §].

Magyar Közlöny: 2013. évi 67. szám Érintett jogszabály: 1978. évi IV. törvény Módosította: 2013. évi XLV. törvény Hatályos: 2013. április 20. A márciusi hóviharok idején elkövetett kábellopások hatására az Országgyűlés döntött a közveszély színhelyén elkövetett lopások súlyosabb büntetési tételeiről. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 316. §-a határozza meg a lopás bűncselekmény tényállási elemeit és az ehhez kapcsolódó büntetési tételeket. A Btk. korábbi rendelkezése szerint a közveszély helyszínén történő elkövetés csak a szabálysértési értékre elkövetett lopás esetében számított minősített esetnek. A 2013. évi XLV. törvény a minősítő körülmények közé emelte a közveszély helyszínén történő elkövetést. Az elkövető büntetése bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követi el [1978. évi IV. 316. § (4) bek. c) pont]. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a nagyobb értékre elkövetett lopást közveszély színhelyén követik el, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet a jelentős értéket elérő, míg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet a cselekmény következménye, ha közveszély színhelyén különösen nagy értéket elérő dolgot tulajdonítanak el [1978. évi IV. 316. § (5) bek. b) pont, 316. § (6) bek. b) pont, 316. § (7) bek. b) pont]. A 2013. július 1-jétől hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (az új Btk.) 370. §-a már hasonló tartalommal fogja tartalmazni a lopás bűncselekményének szankcióit.

Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait új miniszteri rendelet határozza meg.

A szabálytalan tevékenységek esetei: a jogosulatlan, a szakszerűtlen és a jogszerűtlen tevékenységek. A 2013. évi XXXIV. törvény a jogosulatlan tevékenységek körét bővítette.

Számtalan esetben merül fel kérdésként, hogy ki és milyen tevékenységet végezhet akkor, ha az adott személynek a szakmai hozzáértése megvan, de nincs vállalkozása vagy éppen a vállalkozása nem jogosult kivitelezési tevékenység végzésére.

A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében mind a villamos energiáról, mind a földgázellátásról szóló törvény végrehajtási rendelete érdemben kiegészült. A 119/2013. (IV.23.) Korm. rendelet egyebek mellett érintette mérőórák leolvasásának és közműszolgáltatás kikapcsolásának feltételeit.

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. március 16. A jogalkotó viszonylag gyorsan észlelte, hogy a telekalakítási eljárásokhoz 2013. január 1-jétől kialakított szakhatósági rendszer nem fed le minden engedélyezési eljárást, és előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a telekalakítási engedély az érintett település helyi építési szabályzatának figyelembe vétele nélkül alakul ki. A telekalakítási eljárásokat – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú ingatlanok kivételével – első fokon a járási földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok járnak el [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 6. §]. 2013. január 1-jéig a szakhatóság az illetékes építésügyi hatóság volt, és a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, ezek hiányában az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. Az vonatkozó rendelet szerint 2013. január 1-jétől az építési tevékenység helye szerinti jegyzőt kellett megkeresni szakhatóságként. Ez azért nem volt megfelelő kijelölés, mert telekalakításnál nincs építési tevékenység (lásd: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bek. és 2. sz. melléklet). A szakkérdés is pontatlan volt, mivel a szakhatóság állásfoglalásában arra térhetett ki, hogy az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ez a megfogalmazás azért nem volt pontos, mert olyan telekalakítási eljárás is létezik, amelynek lefolytatása nem érint meglévő építményeket, de ettől függően a telekalakítás során az építésügyi előírásoknak is érvényt kell szerezni. A földhivatal építmények nélküli telkek esetében nem volt köteles megkeresni a jegyzőt. A hiba felismerését követően a jogalkotó a 70/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a és 1. számú melléklete már úgy módosította a szakhatóságokat kijelölő rendelkezéseket, hogy a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője adhat ki szakhatósági állásfoglalást. A szakkérdés meghatározása is pontosításra került, mivel a jegyzői szakhatósági állásfoglalást abban a kérdésben kell megkérni, hogy a telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén is be kell kérni a jegyző szakhatósági állásfoglalását, csak az az eset a kivétel, ha termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását kérelmezik, legfeljebb 50 hektárig (a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől) [338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 17/C. § (1) bek., 4. számú melléklet 1. pont].

Érintett jogszabály: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet Módosította: 7/2013. (I. 18.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. február 2. 2013. február 2-ától új szabály rendelkezik arról, hogy melyik hatóság jár el a felvonók (liftek) létesítése, felújítás, átalakítása esetében, de ez még nem jelenti azt, hogy egyértelmű lenne a hatáskörök elosztása.

Érintett jogszabály: 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 404/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. január 1. Telekalakítási engedélyezési eljárásokban a járási földhivatal (korábbi elnevezése: körzeti földhivatal) az engedélyező hatóság. 2013. január 1-jéig a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja alapján a telekalakítási engedélyezési eljárásokban az illetékes építésügyi hatóság volt szakhatóság, és a helyi és az országos építésügyi előírásokban foglalt feltételeknek való megfelelés körében kellett szakhatósági állásfoglalást kiadniuk. A telekalakítási eljárásokba három lényeges változást vezetett be az új jogszabály.

A 2013. évben életbe lépő módosítások az építkezőket építőiparban dolgozókat nem csak az építésügyi jogszabályok változása kapcsán érinti, hanem a munkajogi jogszabályok változása kapcsán is. Az új Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése már 2012. júliusában hatályba lépett, egy további része 2013. január 1. napjával lép hatályba. Jelen cikkben röviden össze kívánjuk foglalni a 2013-ban életbe lépő módosításokat, azok kihatásait az építőiparban dolgozókra.

A 2013. év sem hagyja változások nélkül az építésjogi jogszabályokat. Ezek közül számos változás  érinti a kivitelezést és számos változás érinti az építésügyi eljárást. Elsőként vegyük sorra a fontosabb változásokat hozó jogszabályokat, majd azok hatásait.

Érintett jogszabály: 1997. évi LXXVIII. tv.;2006. évi LIII. tv.;2004. évi CXL. tv.;1990. évi XCIII. tv.;1995. évi LIII. tv.; Módosította: 2010. évi XC. törvény Hatályos: 2010-08-14., 2010-08-28. Kihirdetve: Magyar Közlöny 132. (letölthető), 2010-08-13 A kormányzat a beruházások ügyintézésének egyszerűsítése és gyorsítása érdekében újabb rendelkezéseket vezetett be. A változások több ponton lényegesen módosították az Építési törvényt (pl. egyes eljárások gyorsítása, a kötelező elvi engedély eltörlése, a keresetindítási határidő csökkentése), és az Illetéktörvény építésügyi hatósági eljárási illetékeit felsoroló mellékletét is.

Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény Módosította: 2010. évi XC. törvény Hatályos: 2010-09-14 (speciális kivételekkel) Magyar Közlöny: 2010-08-13, MK 132. (letölthető)

  Magyar Közlöny: 2010-08-12, MK 131.   Módosult: 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Hatályát veszti: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet,113/2010. (IV. 13.) Korm. rendelet, Hatályos: 2010-07-10, 2010-07-25, 2010-09-15 Érintett jogszabály: 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet

Érintett jogszabály: 2010. évi LXXXVIII. törvény Magyar Közlöny: 2010-08-12, MK 131. Módosult: 2003. évi CXXIX. törvény Hatályos: 2010-09-15 (kivételekkel)

Érintett jogszabály: 1959. évi IV. tv., 1997. évi CXLI. tv., 1960. évi 11. tvr. Módosította: 2010. évi XC. törvény Hatályos: 2010-08-14 Magyar Közlöny: 2010-08-13, MK 132. (letölthető)

Érintett: 35/2010. (III. 31.) AB határozat Magyar Közlöny: 2010-03-31, MK 47. Módosította: 1959. évi IV. tv. Hatályos: 2010-03-31

Érintett jogszabály: 2007. évi LXXVIII. törvény Magyar Közlöny: 2007-06-29, MK 83. Módosította: 1959. évi IV. tv. Hatályos: 2007-07-07