A Kormány az árvízi helyzetre tekintettel a Duna több szakaszát érintő megyékre, településekre és budapesti kerületekre veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet kihirdetése következtében alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket és a kapcsolódó speciális építésügyi hatósági rendelkezéseket próbáltuk meg összefoglalni. Kérdéses az is, hogy melyik építésügyi hatóság jár el ezekben az ügyekben. A Kormány a veszélyhelyzet időtartamát és területét is módosította.

A Belügyminisztérium 2013. május 28-án tette közzé az építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló új jogszabály tervezetét.

Magyar Közlöny: 2013. évi 84. szám Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5010/2013/4. határozata A Kúria egy olyan szabályozást vizsgált, amelyben az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzati Tanácsa vizsgálatának tárgya Fertőrákos Község Önkormányzatának a telekadóról szóló - a 14/2009. (XII. 23.) rendelettel módosított - 15/2003. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének 2010. január 1. napjától hatályos 3. § (1) bekezdés a) pontjának és 3. § (2) bekezdésének vizsgálata volt. Az eljárást kezdeményező indítványozó előadta, hogy az alapul szolgáló perben érintett ingatlanokra 2008. január 1. és 2009. december 31. között a helyi szabályozás kötelező telekalakítást írt elő útszélesítés céljából, de azokat nem valósították meg, így az ingatlanok nem voltak az építési szabályoknak megfelelően kialakítottak, nem voltak beépíthetők, ezáltal mentesek voltak a telekadó alól. Fertőrákos Község Önkormányzata 2010. január 1-jétől úgy módosította a telekadó mentesség szabályait, hogy a mentesség nem vonatkozik arra a telekre, amely csak azért nem tekinthető az építési szabályoknak megfelelően kialakítottnak, mert a vele szomszédos közterület szabályozási terv szerinti kialakításához a telek egy részének átcsatolására lenne szükség. E rendelkezések alapján a perben szereplő ingatlanok 2010-ben már telekadó-fizetési kötelezettség alá estek. Az indítványozó szerint ez a változástatás jogszabályba ütközött. A Kúria eljárásában az Önkormányzat kifejtette, hogy a 2010. évi módosítással a képviselő-testület azt a célt kívánta elősegíteni, hogy a hatályos szabályozási terv szerinti területek minél előbb kialakuljanak, azok tényleges kialakulását egy-egy, a közterülettel határos ingatlantulajdonos ne akadályozza. Röviden az Önkormányzat nem adott telekadó-mentességet azon ingatlantulajdonosoknak, akik a hatályos szabályozási tervben foglalt közterületi út kiépítéséhez szükséges területet nem adták le út céljára. A Kúria Önkormányzat Tanácsa megállapította, hogy az Önkormányzat által rögzített adófizetési kötelezettség nem töltheti be a helyi adókról szóló törvényben (1990. évi C. törvény) funkcióját, ha annak célja, hogy közút kialakítása végett az ingatlantulajdonost telke ingyenes átadására ösztönözze. Az önkormányzati rendeletben meghatározott adófizetési kötelezettséggel az Önkormányzat az érintett ingatlan tulajdonosait quasi szankcióval sújtja, ha térítésmentesen nem mondanak le ingatlantulajdonuk meghatározott földrészletéről. A bíróság megállapítása szerint ez a megoldás ellentétben áll a helyi adókról szóló törvényben meghatározott telekadó kivetésének alapelvi rendelkezéseivel, az adó szabályozási funkciójával. A Kúria szerint az önkormányzati rendelettel elérni kívánt cél elérésére nem az adóztatás, hanem az Építési törvényben szabályozott út céljára történő lejegyzés jogintézménye szolgál, természetesen garanciális rendelkezéseinek betartásával együtt. Az önkormányzati rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti normavilágosság követelményét is sértette, mivel tévesen hivatkozott az Építési törvény egy már nem létező pontjára. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megsemmisítette az önkormányzati rendelet mindkét vizsgált pontját, és kimondta, hogy a törvénysértő rendelkezéseket a törvénysértés megállapításának időpontjában bármilyen bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyekben sem lehet alkalmazni.

Magyar Közlöny: 2013. évi 73. szám Érintett jogszabály: 2013. évi LIV. törvény Módosította: 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. évi XL. törvény, 2005. évi XVIII. törvény, 2011. évi CCIX. törvény, 2012. évi CLXXXV. törvény Hatályos: 2013. május 10. A Kormány által meghirdetett rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény preambuluma szerint „az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak”. Az Országgyűlés a fenti cél érdekében kiegészítette a közműszolgáltatásokat is szabályozó törvényeket, de nem térünk ki részletes minden területre. A víziközmű-szolgáltatás tekintetében például a törvény előírja, hogy a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jétkövető időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át [2013. évi LIV. tv. 4. § (1) bek.]. Az előírás kizárólag a lakossági felhasználókra vonatkozik, és lényegében 10 százalékos díjcsökkenést eredményezhet 2013. július 1-jét követően. A szemétszállítási díj szintén 2013. július 1-jétől fog csökkenni, míg a villamos energia, a távhőszolgáltatás és a földgáz díja már 2013. január 1-jétől módosult. A villamos energia szolgáltató (az ún. egyetemes szolgáltató), a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak, hogy a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényben foglalt előírásokat teljesítette [2013. évi LIV. tv. 5. §]. Ha bármelyik szolgáltató megsérti a rezsicsökkentéssel kapcsolatos valamilyen kötelezettségét, a fogyasztóvédelmi hatóság kötelezheti a szolgáltatót arra, hogy minden érintett lakossági fogyasztó számlájára fizessen 10.000 forint kötbért [2013. évi LIV. tv. 7. § (2) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 2., 2013. május 7., 2013. május 10. A járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendeletben több járási földhivatal illetékessége is módosult. A Füzesabonyi Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett 2013. május 2-tól Feldebrő település ingatlan-nyilvántartási ügyeit az Egri Járási Hivatal Járási Földhivatalban lehet intézni [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 8. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 10.1. és 10.2. alpont]. Lócs és Iklanberény községek ingatlan-nyilvántartási ügyei tekintetében – a Sárvári Járási Hivatal Járási Földhivatala helyett – a Szombathelyi Járási Hivatal Járási Földhivatala lett az illetékes. A változás 2013. május 7-étől hatályos [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 9. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 18.3. és 18.4. alpont]. A kormányrendelet alapján 2013. május 10. napjától Karancsság és Ságújfalu települések ügyei a Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Földhivatalhoz tartoznak. Korábban ezek a települések Balassagyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala illetékességi területéhez tartoztak [28/2013. (IV. 30.) VM rend. 10. §; 149/2012. (XII. 28.) VM rend. 1. melléklet 13.1. és 13.4. alpont].

Magyar Közlöny: 2013. évi 71. szám Érintett jogszabály: 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet Módosította: 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet egyebek mellett kiegészült a társulási tanács ülésének összehívására és a törvényességi felügyeleti bírság megállapítására vonatkozó egyes szabályokkal. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét [Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (4) bekezdés]. A 2012. január 1-jétől bevezetett törvényességi felügyeleti eljárás célja a helyi önkormányzatok jogszerű működésének biztosítása. Az eljárás nem a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján folyik le, az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény tartalmazza. Az Országgyűlés a 2012. évben felmerült eljárási tapasztalatok alapján, 2013. május 1-jei hatállyal módosította a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásának előírásait (lásd: 2013. évi XIV. törvény).  Az új szabályok egyike, hogy megteremtették a társulási tanács ülésének összehívására vonatkozó részletszabályokat, továbbá a törvény pontosítja, hogy a kormányhivatal mikor javasolhatja a Kormánynak, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát. A 2013. évi XIV. törvény alapján kiegészült a törvényességi felügyeleti bírság alkalmazhatóságának esetköre is, és meghatározták a felügyeleti bírság egyes eljárási szabályait is. A fenti törvénymódosítások miatt indokolttá vált a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet pontosítása. Az új törvényi előírások részletes elemeit a 127/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet építette be az alapjogszabályba. Így például a miniszter köteles tájékoztatni az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatára javaslatot tevő fővárosi és megyei kormányhivatalt és az önkormányzati rendeletet megalkotó önkormányzatot, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezése iránti javaslatával nem ért egyet, és ezért nem kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását [119/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 12. § (1) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 77. szám Érintett jogszabály: 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. rendelet, 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendelet Módosította: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 17. A bírságok teljesítésének számlaszáma bekerült az építésügyi és az építésfelügyeleti bírságról szóló rendeletekbe. A Kormány 2013. május 17-én hatályon kívül helyezte az építésügyi célelőirányzatról szóló 10/2009. (IV. 14.) NFGM rendeletet, amely egyebek mellett tartalmazta az építésügyi célelőirányzat számlaszámát is. Mivel az építésügyi célelőirányzat számlaszámára érkeznek meg a bírságok befizetései is, ezért ezt a számlaszámot (a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01220122-50003008 számú célelszámolási számla) az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendeletben és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben külön rögzíteni kellett. Korábban ez a számlaszám egyik jogszabályban sem szerepelt. Az új bekezdések rögzítik, hogy a fenti számlaszámra készpénzátutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül lehet megfizetni a jogerősen kiszabott bírságokat [238/2005. (X. 25.) Korm. rend. 2. § (8)-(9) bek.; 245/2006. (XII. 5.) Korm. rend. 6. § (1) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 77. szám Érintett jogszabály: 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 17. A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a Budapest Belváros-Lipótváros közterületeinek rekonstrukciójára irányuló beruházást. A beruházás keretében szilárdburkolatú területek és zöldfelületek, valamint azok berendezési tárgyainak felújítása, átépítése, közterületi szobor bontása és felállítása, a park kiszolgáló építményeinek – porta, kölcsönző és elsősegélynyújtó hely, fedett információs, kiállító és pihenő tér, valamint illemhely – építése történik meg. A 149/2013. (V. 16.) Korm. rendelet 1. mellékletben találhatjuk meg, hogy a kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyekben mely hatóságok fognak eljárni. A kijelölt hatóságok által hozott döntések – a Ket. általános szabályaitól eltérően – fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatók [149/2013. (V. 16.) Korm. rend. 1. § (1)-(2) bek., 3. § (1) bek.].

Magyar Közlöny: 2013. évi 74. szám Érintett jogszabály: 126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet, 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet Módosította: 137/2013. (V. 10.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 11. A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára kormánymegbízottat jelölt ki. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (kiemelt jelentőségű ügy) intézését kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott kíséri figyelemmel. A kormánymegbízott egyebek mellett kapcsolatot tart a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével és ezen szervtől tájékoztatást kérhet. Amennyiben a kijelölt kormánymegbízott szükségesnek tartja akár eseti egyeztetést is kezdeményezhet, és intézkedést javaslatot is tehet. A kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezni, sőt, akár fegyelmi eljárást is kezdeményezhet [288/2010. (XII. 21.) Korm. rend. 8/A. §]. A Kormány 2013. május 11. napjától a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával, valamint az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat (dr. Pesti Imrét) jelölte ki [173/2012. (VII. 26.) Korm. rend. 3/A. §; 126/2012. (VI. 26.) Korm. rend. 3/A. §].

Magyar Közlöny: 2013. évi 70. szám Érintett jogszabály: 126/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. május 1.

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet; 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletHatályos: 2013. július 1. A közbeszerzési eljárásokban 2013. július 1-jétől új szabályok alapján kell vizsgálni a minimális rezsióradíjat.

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. július 1. 2013. július 1-jétől jelentős változás fog bekövetkezni az építési termékek beépítési előírásaiban, ennek egyik lépése a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet hatályon kívül helyezése. Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet valamennyi előírása feltétel nélkül alkalmazandó Magyarországon is 2013. július 1-étől (az EU rendelet innen letölthető). Az új szabályozás célja, hogy a tervező által elvárt terméktulajdonságok összhangban legyenek az építőanyag-gyártók nyilatkozatával, és ezért az egyes termékcsoportok jellemző felhasználási módjai tekintetében határozzák meg a lényeges terméktulajdonságokat. Az építési termékek megfelelőségét a tervezett felhasználás szempontjából állapítják meg, hiszen a gyártó nem tudhatja pontosan, hogy a terméket mire fogják használni. Lényeges terméktulajdonság fogalma: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembe vétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen. Az építési termékek felhasználására vonatkozó jelenlegi jogszabályi előírásokat az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. Mivel ez a rendelet a megfelelőség igazolás meglétéhez köti a beépíthetőséget és ezzel ütközne a kötelező uniós rendelettel, ezért a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2013. július 1-jével hatályát veszti [109/2013. (IV. 9.) Korm. rend. 7. § (2) bek.]. Az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének szabályait egy hamarosan elfogadásra kerülő új jogszabály fogja rendezni, amely várhatóan szintén július 1-jétől lesz hatályos.

A 2012. évi LXXV. törvény és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (Ket.) egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmazott, ezt az ellentmondást oldotta fel a módosítás.

Magyar Közlöny: 2013. évi 66. szám Érintett jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény Módosította: 2013. évi XXXVII. törvény Hatályos: 2013. április 21. A 2013. évi XXXVII. törvény 47. § (15) bekezdése iktatta be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 33. § (2) bekezdés új 41. pontját. Az Itv. új pontja szerint az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás tárgyi illetékmentes eljárásnak minősül, ezért az építésügyi hatóság nem kérhet illetéket az építtetőtől.

2013.április 19-étől az építési naplónak egy összesítő lapot is kell tartalmaznia, amely a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetőjének jogszabály által meghatározott nyilatkozatait rögzíti.

Magyar Közlöny: 2013. évi 61. szám Érintett jogszabály: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet Hatályos: 2013. április 19. A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozat 3. pontja arra kérte fel a belügyminisztert, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben található egyes módosítások ezen célt próbálják megvalósítani. I.4.1. Az építési munkaterület fogalma A lánctartozás megakadályozását elősegítő intézkedésekről szóló 1593/2012. (XII. 17.) Korm. határozattal a Kormány felhívta a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a tartozási lánc elleni fellépés egyik lehetséges eszközeként a) vizsgálják meg az építési szerződések teljesítéséhez kapcsolódó munkaterület birtokba adásának feltételeit, korlátozását vagy kizárását, valamint a birtoklás tartalmát, és korlátozását, b) dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely az építési munkaterület építtető birtokába adásának korlátozásával elősegítheti a vállalkozó jogos követelésének kiegyenlítését. A Kormány első lépésként módosította az építési munkaterület fogalmát. Az építési munkaterületnek minősül a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; b) a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § a) pont]. Az építési munkaterület új eleme, hogy a jogszabály rögzíti azt, hogy kitől és ki részére kell megtörténnie a munkaterület átadásának. Az építtető a fővállalkozó kivitelezőnek, a megrendelő vállalkozó kivitelező pedig az alvállalkozónak adja át a munkaterületet. Az építtető jogszabályi feladatai között a birtokbaadási eljárás helyett már az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel szerepel [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. f) pont]. A birtokbaadási eljárás szabályozásának megszüntetése miatt a teljesítésigazolás kiállítására és a fővállalkozó kivitelező által számlázható összeg meghatározására már kizárólag a fővállalkozói teljesítési értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt munkanapon belül kerülhet sor (2013. április 19-e előtt a birtokbaadási eljárás lezárása is lehetett a kezdő időpont) [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 7. § (2) bek. i) pont]. I.4.2. Használatbavételi engedély feltétele: az építési munkaterület visszaadása A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor adhatja be, az építési engedély hatályossága alatt - a használatbavétel előtt - az építésügyi hatósághoz. A 2013. április 19-ét követően hatályos rendelkezés alapján a használatbavételi engedély iránti kérelem új feltétele lett az is, hogy az építési munkaterületet az építtető részére, építési naplóban igazoltan átadták [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ameddig a vállalkozó igazolhatóan vissza nem adja a munkaterületet, addig az építtető nem is adhatja be a használatbavételi engedély iránti kérelmét. Ezzel a megoldással szeretné a jogalkotó inspirálni arra az építtetőt, hogy minél előbb kifizesse a vállalkozót, vagy állapodjanak meg a fennmaradó tartozásról. A munkaterület átadásával kapcsolatos további új rendelkezések 2013. július 1-jével és október 1-jével lépnek hatályba, ezeket a későbbiek során fogjuk ismertetni.

A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2013. április 19-étől az építés számos szereplőjének új feladatokat adott, illetve lecserélte a tanácsadó mérnök elnevezését.

A jogalkotó 2013. április 19-étől pontosította az engedélytől eltérő, a teherviselési tulajdonságot, képességet érintő módosítások elvégzésének feltételeit.

A 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet módosította a tartószerkezeti kivitelezési tervdokumentáció készítésének előírásait, és még két másik kérdésben egészítette ki a kiviteli tervekre vonatkozó szabályokat.

Magyar Közlöny: 2013. évi 69. szám Érintett jogszabály: 2011. évi LXXVII. törvény Módosította: 2013. évi LI. törvény Hatályos: 2013. április 26. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény kiegészítésében rögzítették a világörökségi helyszínek kezelési elveit. A kultúráért felelős miniszter jogosult akár a használótól el is venni a kezelt ingatlant, ha az a jogszabályi követelményeket nem teljesíti. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (Vötv.) korábbi 13. § (6) bekezdése alapján a kultúráért felelős miniszter (a nemzeti erőforrás miniszter) - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (nemzeti fejlesztési miniszter) közreműködésével – 2012. év végéig köteles volt felülvizsgálni a világörökségi helyszínen található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződéseket. Ha valamely szerződés az az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel vagy e törvényben rögzített célokkal ellentétes vagy azok megvalósítását jelentős mértékben korlátozza, illetve akadályozza, az a kultúráért felelős miniszter részéről meghatározott intézkedések megtételét igényeli. Az Országgyűlés a szerződések felülvizsgálata során szükségessé váló törvénymódosításokat a 2013. évi LI. törvénnyel fogadta el. A módosítás egyértelművé tette, hogy a világörökségi vagy a világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl – a Vötv-ben foglalt kivételekkel - további oltalmat nem keletkeztet. A korábbi szövegben nem volt utalás magára a Vötv-re, ezért ez ellentmondást jelentette a törvény egyéb tartalmára tekintettel [2011. évi LXXVII. tv. 1. §]. Az Országgyűlés a világörökségi és a várományos helyszínek használatára, bemutatására, fejlesztésére, helyreállítására vonatkozóan egységes kezelési elveket vezetett be. A Vötv. hatálya alá tartozó helyszínek kezelése csak a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében, b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő, c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez, d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését, e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg, f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás [2011. évi LXXVII. tv. 3. § (4) bek.]. A 2013. évi LI. törvény hatáskört biztosít a kultúráért felelős miniszternek arra, hogy hivatalból, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami tulajdonban álló vagyonelem használatát és hasznosítását. Ha a kultúráért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy használata vagy hasznosítása nem felel meg a Vötv. kezelési elveiben foglalt követelményeknek, közigazgatási hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használót vagy hasznosítót arra, hogy a vagyonelemet 30 napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja (vagyis el is veheti azt a jelenlegi használótól, hasznosítótól). A határozat jogerőssé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat jogerőssé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A felülvizsgálatra hivatalból, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére is sor kerülhet [2011. évi LXXVII. tv. 4/A. §]. A kultúráért felelős miniszter felülvizsgálatával összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket az állam a központi költségvetésből finanszírozható [2011. évi LXXVII. tv. 12. § (2) bek. d) pont]. Egyébként a kultúráért felelős miniszter Vötv-ből eredő feladata az is, hogy 2013. év végéig felülvizsgálja a Vötv. hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát [2011. évi LXXVII. tv. 13. § (1) bek.]. A 2013. évi LI. törvénnyel meghatározott kezelési elveket és a miniszter hatáskörét a tövény hatálybalépése időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis nemcsak a változások hatálybalépését követő szerződésekre [2011. évi LXXVII. tv. 13. § (6) bek.].