Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az 1/2014. (II. 6.) NMHH rendelet pontosította az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatára vonatkozó megállapodásának bejelentéséhez és nyilvántartásához kapcsolódó előírásokat.

A Kormány még 2011-ben szigorította a közutak közvetlen környezetében elhelyezhető reklámok szabályait. A 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 2014. január 18-i hatályú módosításával pontosították a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések fogalmát, egyebek mellett a tilalmat kiterjesztették a választási plakátokra is. A fogalom azért érdekes, mivel azon eszközökre, berendezésekre lehet csak a jogszabályt alkalmazni, vagyis azokat nem lehet az utak mellett elhelyezni, amelyekre igaz az új meghatározás.

A Kormány döntése értelmében módosult a Várkert Bazár rekonstrukciójának véghatárideje. A vonatkozó kormányhatározatok a Várbazár elnevezést használják.

A tavalyi évben több alkalommal is változott, hogy a felelős műszaki vezető milyen jogviszonyban végezheti a tevékenységét. A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől a korábbiaktól eltérő módon szabályozza a kérdést: más feladatköre van a megbízási szerződéssel és más a tagként vagy munkaviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki ellenőröknek. Kiss Andor, a Szentendrei Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatal vezetője fogalmazta meg ezt úgy egy előadásában, hogy kialakult az elsőrangú és a másodrangú felelős műszaki vezetők köre.

A Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2014. január 1-jétől már a felelős műszaki vezetői szerződés kötelező elemeit is meghatározza. Korábban kizárólag a Ptk. rendelkezéseit kellett alkalmazni, amelyektől el lehet térni. A Szakmagyakorlási rendelet kötelező, tehát az itt felsorolt elemeket mindenképpen tartalmaznia kell a felelős műszaki vezető megbízási szerződésének. A tájékoztató táblázatos formában összefoglalja a felelős műszaki vezető lehetséges jogviszonyait, és a kötelező foglalkoztatási formát is a hatályos előírásoknak megfelelően.

A műszaki ellenőri tevékenységre az építtető és az építési műszaki ellenőr megbízási szerződést köt egymással. A megbízási szerződésre 2013. december 31-ig csak a Kivitelezési kódex írt elő kötelező elemeket, de jelenleg már a Szakmagyakorlási rendeletben is találhatunk olyan elemeket, amelyek az érvényes megbízási szerződés megkötéséhez szükségek. A Kivitelezési kódex kiegészítése meghatározza azt is, hogy milyen időtartamra vonatkozzon a műszaki ellenőr megbízása (véleményem szerint pontatlanul).

A 522/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet egyidejűleg enyhített a szakmagyakorlók továbbképzési terhein, és szigorított a cégek működési feltételein.

Egy évvel az után, hogy a tervellenőr feladatai eltűntek az építésügyi jogszabályokból, már ismét megtalálható az elnevezés. 2014. január 1-jétől (kizárólag?) a vezető tervezői címmel végezhető tevékenység lett a tervellenőrzés.

A beruházáslebonyolító mint szakmagyakorlási tevékenység megszüntetésének következő lépése, hogy 2014. január 1-jétől az építésfelügyeleti bírságot nem lehet a beruházáslebonyolítóval szemben kiszabni. A jogszabály már meghatározza, hogy mennyi bírság szabható ki a beruházási információs tábla hiánya miatt.

A beruházáslebonyolító 2014. január 1-jétől kikerült a Kivitelezési kódexből, ezért a beruházási tanácsadó meghatározása is módosult. A jogszabály viszont a beruházáslebonyolítói feladatkör törlése során megfeledkezett arról, hogy a korábbi három feladatkör helyett már csak két feladatkör együttes ellátását jelenti a beruházási tanácsadó tisztsége.

Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet egyik szakasza pontosította az Építési termék rendeletet.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építési műszaki ellenőrök és a felelős műszaki vezetők által el nem végezhető tevékenységek szabályai jelentősen módosultak is. Az áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is összehasonlítottuk a 2014. január 1-je előtti és utáni előírásokat.

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (a Szakmagyakorlási rendelet) egységesítette a szakmagyakorlási tevékenységek összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat. Az egységesítés mellett a településrendezési tervezési tevékenységet végzők esetében bekerült a jogszabályba egy kivétel, illetve az építésügyi műszaki szakértők részére tiltott tevékenységek listája kibővült.

A 64/2013. (XII. 4.) BM rendelet módosította azon foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységek listáját, amelyeket csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet.

A közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes elektronikus nyilvántartásának létrehozásához kapcsolódóan több jogszabályban is találhatunk rendelkezéseket. A 2010. évi CXVI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosította, egyebek mellett az e-közmű bevezetése érdekében. Több fontos fogalom – például a közmű meghatározása – 2014. január 1-jei hatállyal jelenik meg az Építési törvényben (ha megjelenik), részben sajnos az OTÉK szabályaitól eltérően. A nyomvonal jellegű építményre viszont maga az Étv. tartalmaz két egymástól eltérő fogalmat. Jelenleg azonban az sem biztos, hogy egyáltalán léteznek az Építési törvényben ezek a fogalmak. Egy olvasónk valószínűleg megfejtette az Étv. rejtélyét.

A sajókápolnai helyi építési szabályzat módosítása kapcsán vizsgálta a Kúria, hogy mi a következménye annak, ha az önkormányzat a véleményezési eljárásban a jogszabályban felsoroltak közül nem minden érintettet keresett meg. A Kúria arról is állást foglalt, hogy az önkormányzati rendelet a megalkotásakor, vagy az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján vizsgálható.

A hatóságok gyakorlatban bizonytalanok abban, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet kötelesek-e teljesíteni, de jogszabályi hivatkozás hiányában a jogszabály értelmezésére vagy határozattal elbírálható kérdésekre is kiadták a hatósági bizonyítványt. A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetőséget ad arra a hatóságoknak, hogy a kétséges esetekben már megtagadhassák a kérelmet.

A Ket. jogorvoslati rendszerében a 2014. január 1-je után indult vagy megismételt eljárásokat érintően több változás is bekövetkezett. A fellebbezés szabályaiban a gyakorlatban előforduló vitás helyzetek elkerülését szolgáló érdemi változások történt. Az Országgyűlés döntése a fellebbezés formáját, a fellebbezhető döntések körét és a fellebbezésről szóló tájékoztatás előírását is érintette. A bírósági felülvizsgálat szabályainak módosítását inkább csak az egyértelmű szabályozás kialakítása indokolta.

A Ket. 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezései az önkormányzati rendelet alapján kiszabott bírságokra is új előírásokat vezettek be. A jogszabály meghatározza a megállapítható bírság felső határát, továbbá egyértelművé teszi, hogy milyen esetekben és hogyan lehet a bírság közérdekű munkával történő megváltásáról rendelkezni.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit négy különböző törvény, de azonos hatállyal módosította. A 2014. január 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban egyebek mellett már rövidebb lett az ügyintézési határidő, bekerültek a kormányablakokra vonatkozó rendelkezések, valamint pontosították a jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat szabályait.