Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A 2017-es budapesti vizes vb beruházásainak meggyorsítására szolgáló törvény

Budapest a korábban már elnyert, 2021-es vb megrendezése helyett - "beugróként" - a 2017-es vizes világbajnokságot fogja lebonyolítani. Az előre nem tervezett sportesemény miatt fel kell gyorsítani a beruházásokat, és az Országgyűlés úgy ítélte meg, hogy ez csak egy külön törvénnyel lehetséges, amely speciális rendelkezéseket ír elő a vb helyszíneire.

Magyar Közlöny: 2015. évi 47. szám
Új jogszabály: 2015. évi XXXIII. törvény
Hatályos: 2015. április 8.

1.
A törvény előzményei

A 2015. évi XXXIII. törvény (a Vizes VB törvény) kétségkívül rendhagyó jogszabály. Két nap kellett ahhoz, hogy az Országgyűlés elfogadja, és e sietség nem is volt alaptalan. A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről rendelkezik, amelynek megrendezéséről is csak pár nappal korábban döntött a világszövetség (miután a mexikói Guadalajara pénzügyi okok miatt visszalépett a rendezéstől).

Mivel a 2021-es vb rendezési jogát korábban elnyerte már Budapest, így tulajdonképpen csak arról van szó, hogy 4 évvel korábban rendezünk világbajnokságot. Azaz mindennek 4 évvel korábban kell elkészülnie. 6 év helyett 2 év alatt. Nem csoda hát, ha minden olyan ügymenetet hátráltató tényezőt összeszedett a jogalkotó, amely kockázati tényező lehet. Így került építésügyi, kisajátítási és közbeszerzési rendelkezés egy csomagba, s így fordulhat elő, hogy még az érintett önkormányzatoktól is elvonja a szabályozás jogát, és a helyi építési szabályzatba tartozó paramétereket is meghatározza.

2.
Mire vonatkozik a törvény?

A törvény területi hatálya a világbajnokság helyszíneit biztosító építési telkek (budapesti, balatonfüredi és balatonfűzfői ingatlanok), tárgya pedig a megrendezéshez szükséges beruházások, felújítások, ezekkel összefüggő beszerzések, közigazgatási hatósági eljárások. Megnevezésre kerül a beruházás építtetője, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

A Vizes VB törvény rendelkezéseit a 2015. április 8-án már esetleg folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

3.
Speciális építési követelmények

A jogszabály a Budapest XIII. kerület 25879. helyrajzi számú ingatlan beépítettség mértékét, zöldfelület mértékét, építménymagasságát és szintterületi mutatóját, az elhelyezendő személygépkocsik számát és helyét határozza meg. Alapfogalmak tekintetében is találhatunk érdekes előírást: a létesítendő épület nem minősül magasépítménynek (magasháznak), ha az épület 30 métert meghaladó legfelső építményszintjének alapterülete nem éri el a 300 m2-t, azzal, hogy az ideiglenes lelátókat ennek meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

A Vizes VB törvény felmentést ad a fővárosi és kerületi településrendezési eszközökre, a parkolás rendjére vonatkozó, továbbá a személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségre vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásokat sem kell figyelembe venni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó jogszabályok betartása alól is mentességet kapott, de megállapodást kell kötnie az illetékes önkormányzattal.

Külön paragrafus rendelkezik a legfeljebb 14 000 személy elhelyezésére szolgáló ideiglenes lelátók létesítéséről (és annak katasztrófavédelmi feltételeiről).

Az óriás ugrótorony és kapcsolódó létesítményeit a jogszabály ideiglenes építményként határozza meg, konkrét helyet pedig nem rendel mellé - de az Erzsébet híd és az Árpád híd közötti rakparton kell elhelyezni. Építési helyként a Duna medrét, valamint a közterületeket sem zárja ki! Sőt, a létesítéshez közterület-használati hozzájárulás sem szükséges, elég a közterület használatának megkezdését megelőző 60 nappal bejelentést tenni, s a kulturális örökség védelméről szóló törvény, a világörökségről szóló törvény, valamint az e törvények végrehajtására kiadott rendeletek előírásait sem alkalmazhatók. (Érdekes, hogy nem a mellőzhetőséget engedték meg, hanem a betartást tiltották meg.) Az esemény után pedig 90 nap áll az eredeti állapot visszaállítására. Fővárosi vagy kerületi szabályozási előírást természetesen szintén nem kell figyelembe venni.

4.
Egyszerűsített eljárási szabályok és rendezett telek fogalom

Az elhúzódó földhivatali ügyintézés lehetőségét kerüli ki a jogalkotó, mikor az ingatlan telkét rendezettnek minősíti már a változási vázrajz földhivatali záradékoltása pillanatában is (az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni).

Különös eljárási szabályokat is alkotott az országgyűlés:
- a létesítendő épület földmunkái és a mélyalapozása építési engedély nélkül végezhetővé vált,
- az oltóvízként a medencékben rendelkezésre álló vízmennyiség figyelembevételének feltételeit rögzítette,
- a hatósági és szakhatósági eljárások ügyintézési határidejét, valamint a közmű- és energiaszolgáltató általi jóváhagyást egyaránt öt napban határozta meg.

5.
Hajózási tilalom rendelhető el

A honatyák külön paragrafust szenteltek a fővárosi helyszín árvízvédelmének műszaki és jogi megoldásaira.

A törvény felhatalmazást ad a Dunán hajózási korlátozás, illetve hajózási zárlat elrendelésére, illetve a kormánynak további sajátos jogszabályok megalkotására is.

Az Országgyűlés a kisajátítási törvényt is módosította, az erről szóló tájékoztatót itt olvashatja el.