A Kúria határozata szerint nem felel meg a helyi sajátosságokhoz igazodó adóztatásnak, ha a telek m2 -ben számított területe alapján meghatározott telekadó mértéke a telek piaci értékéhez képest súlyos aránytalanságot eredményez.

A fővárosi önkormányzatot terhelő össztelepülési érdekű feladat esetén a kerületi önkormányzat a telekadó mértékének meghatározásakor a Helyi adó tv. 6. § c) pontja szerinti „helyi sajátosság” körében köteles értékelni azt a körülményt, hogy illetékességi területén köztemető közszolgáltatási funkcióval terhelt telek is van, mivel e közszolgáltatásnak a kerületi önkormányzat és az önkormányzatot alkotó helyi közösség is érintettje.

A Kúria kimondta, hogy a telekadó kötelezettség esetében az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakás nem elfogadható indoka a telektulajdonos adóalanyok közötti megkülönböztetésének. Kúria gyakorlata tehát az igazgatási bejelentéshez kötött helyben lakást nem, csak a tényleges, életvitelszerű helyben lakást fogadja el a Helyi adó tv. 6. § d) pontja szerinti mentességi okként telekadó esetében.

A Kúria a Miskolci Önkormányzat rendelete alapján kimondta, hogy törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. Az önkormányzat a miskolci ún. számozott utcák lakóit úgy akarta ösztönözni a lakóhelyük elhagyására, hogy egy egyszeri, 1,5 – 2 millió forintos összeget ajánlott fel cserébe.

A taláros testület azt a kérdést mérlegelte alkotmányossági szempontból, hogy alaptörvény-ellenes-e, ha az önkormányzat közérdekből a közterület használatára való jogosultságot megszünteti. Az Alkotmánybíróság a határozat meghozatala során azt is megvizsgálta, hogy az önkormányzat a közterület-használati szerződés felmondása mellett köteles-e kártalanítást fizetni. Az alkotmányjogi panaszt egy, a Nyugati téri aluljáró környékén található pavilon miatt terjesztették elő.

Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy sérül-e az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való joga a telekalakítási eljárással érintett ingatlannal szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult személynek, ha a telekalakítási eljárásban nem vehet részt ügyfélként. A taláros testület tehát 12/2015. (V. 14.) AB határozatával abban a kérdésben döntött, hogy a telekalakítási eljárással érintett ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosait be kell-e vonni az eljárásba, vagy sem.

A 2015. évi XXXIII. törvény (a Vizes VB törvény) egy rendhagyó jogszabály. Nagyon gyorsan kellett elfogadni ahhoz, hogy a korábban már elnyert, 2021-es vb megrendezése helyett megteremtsék a 2017-es vizes világbajnokság feltételeit. Az Országgyűlés további helyszínek bevonása miatt, és a beruházások lebonyolítójának kijelölése miatt indokoltnak látta, hogy módosítsa a 2015. áprilisában elfogadott törvényt.

Egy újabb rendkívüli építésügyi eljárási szabályokat rögzítő jogszabály jelent meg. Ezúttal az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről rendelkezik egy törvény, amely az M3 metró felújítását és az óbudai mobilgát mielőbbi megvalósítását hivatott elősegíteni.

A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kara az Építőmesterek Szakmai Egyesülete támogatásával 2x1 éves ÉPÍTŐMESTER szakmérnöki képzést indít 2015. szeptembertől. A képzés befejezése után az építőmester alkalmas lesz bármely építési projekt valamennyi irányító feladatának önálló, felelősségteljes elvégzésére.

A Kormány 2015. július 1. napjával jelentősen átalakította a lakásépítési támogatás rendszerét. A legfontosabb változás a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) bevezetése, melynek igényléséhez szükségeses bizonyos építésügyi hatósági dokumentumok.

A 2015. április 1. napján hatályba lépett kormányhivatali integráció következtében a műemlékek építésügyi hatóságainál vitás volt, hogy milyen eljárási szabályokat kell alkalmazniuk. A 168/2015. (VI.30.) Korm. rendelet egyértelművé tette az Eljárási kódex vonatkozó rendelkezését. A Kormány a bontás tudomásulvételi eljárása vonatkozásában is elfogadott két lényeges pontosítást.

A Kormány a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet érintő pontosítást fogadott el, így egyértelmű vált az építésügyi hatóság illetékessége. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseinek módosításával egyes fővárosi kerületi önkormányzatok részére lehetővé vált, hogy alkalmazzák a 2012. novemberében már elfogadott, de akkor még hatályba nem lépett településrendezési eszközöket.

Az ÉpítésiJog.hu portálon elérhető a Bírságkalkulátor, mellyel pontosan ki lehet számítani egy-egy adott esetre az építésügyi bírságot. A számítás az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján történik.   FELHÍVJUK A FIGYELMET, hogy a Építésügyi Bírság Kalkulátor a 2024. október 1. napját követően indult eljárásokban alkalmazandó bírságokat még nem tartalmazza. Amint elkészülünk a fejlesztéssel, arról az Építésijog.hu Változásértesítőjében tájékoztatást adunk.  

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. Az építésügyi és építésfelügyeletei hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Építésügyi kormányrendelet) is történtek módosítások, melyek többek között, a másodfokú hatóságok kijelölését is érintette a műemlékekkel kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy ez a módosítás még a 2015. áprilisi kormányhivatali integrációt megelőzően történt.

A kormányhivatalok szervezeti átalakulására 2015. április 1. napjától került sor. Fontos tudni, hogy a kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó változásokat rögzítő 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Eljárási kódex) is érintette. Egyebek mellett változtak a hiánypótlásra és a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó rendelkezések.  

2015. április 1. napjától a kormányhivatali integrációhoz kapcsolódó változások mellett egyéb, érdemi építésügyi változásokat is történtek. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) egyebek mellett a liftek engedélyezése, az építésügyi szolgáltatás előírásai, az ügyféli kör meghatározása és a településképi vélemény jogorvoslati eljárásának szabálya is módosult.

A Kormányhivatalok szervezeti átalakításához kapcsolódóan a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet érintette egyebek mellett a hatósági ügyintézők foglalkoztatási, valamint a vezető beosztásba kinevezett kormánytisztviselő kiadmányozási jogosultságának feltételeit.

A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával kapcsolatos kormányrendeletek sok helyen érintik az építésigazgatási feladatokat, a feladatok címzettjét, valamint az eljárások rendjét. Az alábbi részletek azokat a különösen érdekes változásokat tárgyalják, amik újdonságként jelentek meg a szabályozásban, és így az építésügy minden részvevőjét érintik.

Azt minden építtető tudta, hogy a felelős műszaki vezető nyilatkozata nélkül nem kaphat használatbavételi engedélyt. Ha a felelős műszaki vezető nem volt fellelhető, vagy megtagadta a nyilatkozat kiadását, akkor – a nem egyöntetű hatósági gyakorlat szerint – építésügyi műszaki szakértő is megtehette a nyilatkozatot. 2015. április 1. napjától könnyebbé válik az építkezés lezárásának dokumentálása, és az építtetőknek, kivitelezőknek már nem kell a nyilatkozat megtétele érdekében „üldözniük” a felelős műszaki vezetőt. Az már más kérdés, hogy a könnyítés milyen hatással lesz a kivitelezés során viselt felelősségre.

Budapest a korábban már elnyert, 2021-es vb megrendezése helyett - "beugróként" - a 2017-es vizes világbajnokságot fogja lebonyolítani. Az előre nem tervezett sportesemény miatt fel kell gyorsítani a beruházásokat, és az Országgyűlés úgy ítélte meg, hogy ez csak egy külön törvénnyel lehetséges, amely speciális rendelkezéseket ír elő a vb helyszíneire.