A lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetése nemcsak puszta tényközlésként került meghatározásra a hatóság felé, hanem kötött tartalommal bíró, jogokat és kötelezettségeket is keletkeztető jogi aktusként. Ennek alapján bár engedélyt a kormányrendeletben nevesített lakóépületekre nem kell kérni az előzetes bejelentés elengedhetetlen feltétele a jog gyakorlásának és az építés módosításának is. A bejelentés nélkül, vagy attól eltérően magvalósított épület szabálytalannak minősül, és így, ha a feltételei fennállnak, fennmaradási engedélyezési eljárás alá vonható. Alapesetben pedig a fennmaradási engedély elválaszthatatlan eleme az építésügyi bírság.

A jogszabályok nem egyértelműen határozták meg, hogy az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztása miatt megállapítható-e építésügyi bírság. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet az építésügyi bírság szabályait is kiegészítette, és 2016. január 1. napját követően már az építésügyi hatóság is szankcionálhatja az építési napló nélküli kivitelezést.

A 2015. évi CCXII. törvény és az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek kapcsán a Magyar Építész Kamara elnöksége 2016. január 8. napján egy újabb közleményt adott ki. A MÉK elnöksége szerint a 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján fennálló jelenlegi szabályozási rendszer nem elfogadható.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza a Kivitelezési kódex kiegészítését annak érdekében, hogy az egyszerű bejelentés mellett kivitelezett lakóépületek esetében is vezessék az építési naplót.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet több építésügyi kormányrendeletet is módosított. Az Eljárási kódex módosításának olyan értelmezése is lehet, hogy az építésfelügyelet a HÉSZ előírásait - az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére - maradéktalanul betartathatja.

Az Országgyűlés – egyebek mellett az új lakások áfa csökkentése mellett – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény kiegészítésével egy új eljárási kategóriát is bevezetett: az egyszerű bejelentést. Az egyszerű bejelentés tartalmi követelményeit és az eljárási szabályokat a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet határozza meg, amely a Magyar Közlöny 206. számában jelent meg.

Az Országgyűlés által meghatározott általános bürokráciacsökkentésről szóló törvény után 2015. december 28-án megjelent a további részleteket tartalmazó kormányrendelet. A 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet tipikus „saláta”: a több mint száz oldalas és 27 mellékletet is tartalmazó jogszabály több mint 150 kormányrendeletet érint. Az építésügyet leginkább érintő és módosított jogszabályok egyebek mellett a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet és a 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet.

Úgy tűnt, hogy az Országgyűlés 2015. november 17-én véglegesen döntött arról, hogy a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. Ennek megfelelően a gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek már csak elektronikusan kezdeményezhettek polgári peres eljárást, illetve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti pereket. Az ügyvédek – és talán egy kicsit a bíróságok is – fellélegezhetnek: 2016. június 30-ig csak a felek saját döntése alapján kell az e-per rendelkezéseit alkalmazni.

A 2015. évi CCXII. törvény kapcsán – amely egyebek mellett az új lakások áfacsökkentését és a 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületek egyszerűsített bejelentési eljárását tartalmazza - a Magyar Építész Kamara elnöksége 2015. december 21. napján kiadott egy közleményt.

Az épület befejezése után a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől, és elképzelhető, hogy ez a szerv nem az építésügyi hatóság lesz. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a hatósági bizonyítvány díja attól függ, hogy mikor fejeződik be a kivitelezés.  

A Fiatal Műemlékvédők Egyesülete (FME) megdöbbenéssel értesült arról a tervről, amely néhány napja jelent meg az internet különböző fórumain. AZ FME Budapest történelmi belvárosát kiemelten védendő területnek, értékhalmaznak tekinti. Az FME a józsefvárosi Múzeum és Szentkirályi utca sarkán álló a 19. század második felében (1869) gróf Zichy Antal által átterveztetett és többször bővített, valamint átalakított klasszicista és eklektikus stílusvonásokkal rendelkező épületet értékesnek, megtartandónak és lehetőségekkel teli, felújítandó építészeti értéknek tekinti.

A Kormány által 2015. december 14. napján benyújtott, és az Országgyűlés által már másnap elfogadott törvénymódosítás jó hír az építőiparnak, hiszen az új lakások általános forgalmi adóját 5 %-ra csökkentették. A törvényjavaslat azonban az áfa mellett az Étv-t is módosítja, ami pánikot váltott ki az építész társadalomban. A pánik nem indokolt – a címben feltett kérdésekre a válasz: NEM, nem azt építünk, amit csak akarunk –, a jogszabályokat ezután is be kell tartani, terveket továbbra is készíteni kell, de kockázatokat rejhet magában az új szabályozás. Összefoglaltuk, hogy az Építési törvény módosításában milyen kockázatokat látunk, és milyen érdemi javaslataink vannak a korrigálására. Cikkünk a törvényjavaslat sorsát követve folyamatosan frissül, az "Utolsó frissítés" dátuma alapján követhető a tartalom változása. A cikkben már közzétettük a 2016. január 16-ától alkalmazandó "szankciót" is, amelyet a három éven belül be nem fejezett épületekre kell fizetni. A törvény (2015. évi CCXII. törvény) a Magyar Közlöny 197. számában, míg a kapcsolódó kormányrendelet (456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet) a 206. számban jelent meg. Az új kormányrendelet által beiktatott Eljárási kódex úgy is értelmezhető, hogy a HÉSZ előírásainak betartatása - az Étv. 13. § (2) bekezdése ellenére - követelhető (lásd: 3.2. pont).

A Kormány 2015. december 14. napján benyújtotta az Országgyűlésnek az új lakások általános forgalmi adó csökkentéséről szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat azonban az áfa mellett az új eljárási kategóriát is tartalmaz: egyszerű bejelentési eljárás. A honatyák az Étv. módosítást 2015. december 15-én el is fogadták, így a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos összes alapterületű új lakóépület építése már nem lesz építési engedélyhez kötve. A törvény jelen tájékoztató készítésének napján (15.12.15.) még a köztársasági elnök aláírására vár.

2015. december 31-én lép hatályba a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény. A módosítás a közigazgatási hatósági eljárásokban is lényeges változásokat vezet be, így például a sommás eljárást és a függő hatályú döntést. A jogalkotói szándék a Ket. módosítása során az eljárások elhúzódásának megakadályozására irányult.

2013. január 1. napjával nemcsak az építésügyi hatósági eljárások szabályai változtak meg gyökeresen, hanem a településrendezési eszközökre, illetőleg azok készítésére vonatkozó előírások is. A teljesen új szabályozási környezet miatt szükség volt egy átmeneti időszak biztosítására, az új szabályok kötelező alkalmazásáig (2018. december 31.). A Kormány most elfogadott 385/2015. (XII. 8.) számú rendelete a régi szabályok alapján elfogadott településrendezési eszközök módosításának lehetőségére megállapított határnapokat hosszabbította meg. A módosítások a főváros településrendezési eszközeire vonatkozó sajátos rendelkezéseket is érintik.

Bár az ügyvédek – és talán a bíróságok is – reménykednek a halasztásban, az Országgyűlés 2015. november 17-én elfogadta a 2015. évi CLXXX. törvényt, amely alapján a 2016. január 1-ét követően beadott keresetek esetében már kötelező lesz az elektronikus eljárás. A gazdasági társaságok és a jogi képviselővel eljáró felek jövőre már csak elektronikusan kezdeményezhetnek polgári peres eljárást. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben is az elektronikus út válik kötelezővé, természetesen a hatóságok részére is.

A Kormány általános bürokráciacsökkentést kíván végrehajtani a közigazgatásban, amely természetesen az építésügyi közigazgatási eljárásokat is érinti. A bürokráciacsökkentés egyik első lépéseként az Építési törvénybe (Étv.) iktattak be módosításokat (amelyeket a későbbiek során még számos változás fog követni). A tájékoztató összehasonlító táblázat formájában tartalmazza az építésügyi hatósági eljárás jelenlegi és a 2016. január 1. napjától alkalmazandó ügyintézési határidőket.

A világörökségi területekre vonatkozó törvény (2011. évi LXXVII. törvény) és a végrehajtási rendeletek felülvizsgálata után a Kormány 279/2015. (IX. 22.) Korm. rendeletével nagyobb módosítást hajtott végre az ágazati jogszabályokban, melynek egyik fontos eleme, hogy jogszabályi enyhítést tartalmaz a világörökségi várományos területekkel kapcsolatban. A felülvizsgálat ugyanakkor a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletre is kiterjedt és a módosító kormányrendelet itt is változtatásokat léptetett hatályba.

Az Ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) 2015. májusi kiegészítése tette lehetővé, hogy a zártkertek tulajdonosai egyszerűsített eljárásban kezdeményezhessék az ingatlan művelés alóli kivonását. Az erre irányuló kérelmek 2015. november 30. napjától már beadhatók, mivel kihirdették az egyszerűsített eljárás részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet. A zártkerti tulajdonosok 2016. december végéig élhetnek ezzel a kedvezményes lehetőséggel.

A Kormány döntött a gyorsútnak, mint a gyorsforgalmi hálózati útosztályba tartozó új útkategóriának a bevezetéséről. A meglévő úthálózati elemek átsorolását a nemzeti fejlesztési miniszternek 2015. december 31. napjáig el kell végeznie, amelynek érdekében szükséges gondoskodni a „gyorsút” jogi- és műszaki szabályozási környezetének kialakításáról is. A gyorsút jogi feltételeinek megteremtése érdekében a nemzeti fejlesztési miniszter 2015. november 10-én benyújtott egy törvényjavaslatot.