Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Kulturális örökség védelmével összefüggő módosítások az Eljárási kódexben

A kulturális örökség védelmével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet, több építésüggyel kapcsolatos jogszabályt módosított. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) is több változás történt, így például új bizonyíték lett a Forster Központ szakértői véleménye. Az eltérő értelmezés kizárása érdekében a Kormány pontosította a rendezett telek fogalmának alkalmazását is.

Magyar Közlöny: 2015. évi 29. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosította: 38/2015. (III. 11.) Korm. rendelet
Hatályos: 2015. március 12.

1.
A nyilvántartott műemléki érték fogalmának bevezetése

Tekintettel arra, hogy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos jogszabályok jelentősen megváltoztak, így az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljárási kódex) is szükségessé vált a dereguláció, illetve a fogalmak tisztázása a műemlékekhez kapcsolódóan. A legszembetűnőbb változás, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Örökségvédelmi törvény) értelmező rendelkezései között szereplő nyilvántartott műemléki érték, mint fogalom átvezetésre került az Eljárási kódexben több helyen új fogalomként, illetve a meglévő, műemlékileg védett építmény fogalom helyére. Ezzel összhangba kerültek az örökségvédelmi törvényben és az Eljárási kódexben, e tárgyban használt fogalmak [2001. évi LXIV. tv. 7. § 22. pont; 312/2012. (XI. 8) Korm. rend. 17. § (4) bek. d) pont; 18. § (2) bek.; 19. § (5) bek. d) pont; 21.§ (2) bek.; 24. § (5) bek.; 42. § (3) bek. b) pont; 58.§ (3) bek.; 59.§ (6) bek. b) pont; 72.§ (4) bek. a) pont;  8. melléklet].

A műemléki védettség 2015. január 1. napjától hatályos kategóriáit és fogalmait itt megismerheti.

2.
Új bizonyítási eszköz áll az építésügyi hatóságok rendelkezésére: a Forster Központ szakértői véleménye

Az Eljárási kódex új alcímmel egészült ki a műemléki építmény és a nyilvántartott műemléki értékre vonatkozóan, az építészeti-műszaki tervtanács, illetve a településképi véleményezési eljárásokhoz is kapcsolódóan. Az új szabályozás értelmében nyilvántartott műemléki érték és műemlék építmény engedélyezése (építési, összevont, fennmaradási eljárásban) esetén, amennyiben az eljárásban tervtanácsi, vagy településképi véleményezésre nem került sor, az (eljárás lefolytatására jogosult) építésügyi hatóság kikérheti a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Műemléki Tanácsadó Testületének szakértői véleményét. Az építésügyi hatóság ezen szakértői vélemény kikérésére maximum tizenöt napos határidőt tűzhet ki, és a véleményt az eljárása során bizonyítékként veszi figyelembe [312/2012. (XI. 8) Korm. rend. 14/A. §; 38/2015. (III. 11.) Korm. rend. 18. § (1) bek.].

Látható, hogy az építésügyi hatóságnak nem kötelezettsége a Forster Központ szakértői véleményének a bekérése, és a szakértői véleményben foglaltakkal akár ellentétes döntés is születhet.

3.
Pontosításra került milyen esetben kell a teleknek kialakítottnak lennie.

A korábbi általánosabb megfogalmazás helyett bekerült az Eljárási kódexbe, hogy az építési engedélyezési eljárás során, új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén, vizsgálja az építésügyi hatóság, helyszíni szemle megtartása mellett, hogy a településrendezési eszközök szerint megtörtént-e a telek kialakítása. A kiegészítés után megállapítható, hogy ez a kötelem nem vonatkozik az építmények felújítására és átalakítására, vagyis az olyan munkákra, melyek nem érintik a kialakított telekhez köthető beépítési paramétereket (pl: beépítettség, zöldfelület).

Egy általános példán szemléltetve, egy meglévő épület olyan, felújítása, átalakítása, mely során építési engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól (pl. meglévő épület tartószerkezetet érintő belső átalakítása, vagy tartószerkezeti bontással járó, alapozást igénylő, új kémény kialakítása), ott az eljárást megelőzően, a jogszabályváltozás szerint, már nem feltétel az építési telek, településrendezési eszközöknek megfelelő kialakítása.

Az építési törvényben deklarált építésjogi követelményekkel együtt alkalmazva, az Eljárási kódex nevezett jogszabályhelyének értelmezése így egyértelműbbé válik [312/2012. (XI. 8) Korm. rend. 18.§ (1) bek. b) pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 19. §; 38/2015. (III. 11.) Korm. rend. 18. § (3) bek.].

A bővítés jogszabályi fogalmát az Építésijog.hu Előfizetője itt megismerheti.

4.
Változott az engedély nélkül építhető és bontható építmények meghatározása.

Az Eljárási kódex 1. és 2. számú mellékleteiben felsorolásszerűen tartalmazza az építési engedély nélkül, illetve a bontási engedély és tudomásulvétel nélkül építhető, bontható épületek, építmények meghatározását. A jelenlegi jogszabályváltozás után ezen meghatározásokból a műemléki jelentőségű terület, illetve a területhez előírt távolságokon belül engedéllyel építhető, bontható építményekre vonatkozó mondatrészek hatályon kívül helyezésre kerültek. Ezáltal a műemléki jelentőségű területen kívül, távolsági korlátok nélkül, a melléklet szerinti műszaki paraméterekkel és jellemzőkkel meghatározott épületek, építmények engedély nélkül építhetőek (meglévő épületek átalakíthatóak), illetve bonthatóak.

A módosítás után  engedély nélkül bontható a 300,0 m³ térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény, kivéve a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet, a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, park, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása.

Engedély nélkül építhető az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell, megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni. Valamint nem kell építési engedély az Eljárási kódex 1. számú mellékletének 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építésére, bővítésére, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet. [312/2012. (XI. 8) Korm. rend. 1. és 2. melléklet].

Ez természetesen kizárólag az építési engedélyezési eljárásra vonatkozik, az örökségvédelmi engedély alól ez a jogszabálymódosítás nem mentesíti az építtetőket. A módosítás lényege, hogy a műemléki terület mellett közvetlenül létesülő építmények, illetve a meglévő épületek átalakításánál ne kelljen építési engedélyt kérni. A korábbi cél az volt, hogy a műemléki jelleg miatt a telektől mért bizonyos sávban azért legyen ráhatása a hatóságoknak az épülő, vagy átalakuló épületekre.

5.
Új fogalmak az engedélyezési dokumentációk tartalmi követelményeinek előírásában.

Az Eljárási kódexnek, az engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó, építészeti-műszaki dokumentációk tartalmi követelményeit tartalmazó 8. számú mellékletében is bevezetésre került a nyilvántartott műemléki terület fogalma, ezen felül a fotódokumentációra és fényképi ábrázolásra vonatkozó előírások is megváltoztak. Általánosságban elmondható, hogy a korábban a műemlékekre vonatkozó előírásokat a jövőben a nyilvántartott műemléki értékre is alkalmazni kell.

A bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció esetén az engedélyezési építészeti-műszaki dokumentációnak a műemléki környezetben épület építmény esetében is kötelező fotódokumentációt tartalmaznia. A korábbi rendelkezés a műemléki jelentőségű területen elhelyezkedő építmény esetében írta elő a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett műemlék környezetének fényképi ábrázolását [312/2012. (XI. 8) Korm. rend. 8. melléklet 6.3. pont; 38/2015. (III. 11.) Korm. rend. 3. melléklet 5. pont].

A műemléki jelentőségű terület és a műemléki környezet közötti különbséget az itt megismerheti.

Fennmaradási engedélyezési dokumentáció előírásai korábban pontatlanok voltak, mert olyan, hogy „műemléki terület” az örökségvédelmi jogszabályokban nem szerepelt. A hatályos rendelkezés szerint a fennmaradási engedélyezési dokumentációhoz műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti tájban épült építmény esetén kell fotódokumentáció is mellékelni [312/2012. (XI. 8) Korm. rend. 8. melléklet 7.3. pont; 38/2015. (III. 11.) Korm. rend. 3. melléklet 6. pont].