Melyik községből lehet város? A várossá nyilvánítás feltételeinek módosítása

Szerző: Jámbor László

Utolsó frissítés: 2015. április 07. kedd, 21:29

Közzétéve: 2015. április 07. kedd, 21:29

A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 7. fejezete három szakaszban taglalja a várossá nyilvánítás kezdeményezésének előfeltételeit, a kezdeményezés értékelését, az eljárás szabályait. A módosító kormányrendelet a fejezeten belül külön szakaszban tételes és mérhető feltételeket állapított meg az átlagos városi fejlettségi szint értékelése során figyelembe veendő szempontokra.


Magyar Közlöny: 2015. évi 38. szám
Érintett jogszabály: 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 61/2015. (III. 25.) Korm. rendelet
Hatály: 2015. március 25.

1.
A várossá nyilvánítás számszerű feltételei


A 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet eddig a községi önkormányzat képviselő-testületétől várta el, hogy a várossá nyilvánítás kezdeményezésekor részletes értékelésben mutassa be a község fejlettségét, térségi szerepét, továbbá, hogy képes ellátni a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket és azok szervezeti és személyi feltételeit [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 13-14. §].

A 2015. március 25. napjától hatályos előírás további feltételül szabja, hogy a község
a) lakosságszáma a meghaladja a 10.000 főt és az azt megelőző öt évben folyamatosan növekedjen,
b) a csatornázottság aránya legkevesebb 60% legyen,
c) területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) szerinti teljes közművesítettség 60%-ban megvalósult,
d) a belterületi szilárdburkolatú utak aránya legalább 90%-os legyen.

Az Építésijog.hu Fogalomtárában a közművesítettség kategóriáit ide kattintva ismerheti meg.

Az átlagos városi fejlettségi szintet az a község érheti el, amely a fenti adatok teljesülésén túl rendelkezik
e) alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménnyel,
f) rendőrkapitánysággal vagy helyi rendőrőrssel,
g) hivatásos tűzoltósággal, katasztrófavédelmi őrssel vagy önkormányzati tűzoltósággal,
h) egészségügyi alapellátással,
i) közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által fenntartott, illetve működtetett egészségügyi intézménnyel,
j) tanuszodával vagy többcélú sportcsarnokkal.

További feltétel, hogy – amennyiben a helyi önkormányzat bevezetett ilyen adónemet – az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább 20%-a helyi iparűzési adóból folyt be [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 14/A. § (2) bek.; 61/2015. (III. 25.) Korm. rend. 9. §].

2.
A térségi szerep betöltésének feltétele szintén számszerű adat


Ahhoz, hogy a községet várossá nyilvánítsák gazdasági aktivitását, a térséget is ellátó oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális intézményeinek fejlettségét, az igazgatási és rendészeti szervek, továbbá a sportéletét társadalmi szervezettségét a kezdeményezés értékelése során térségi szerepet betöltőnek kell tekinteni.

Érdekesség, hogy a módosítás szerint a kezdeményezések értékelése során térségi szerepet betöltőnek kell tekinteni azt a községet, amely esetén a községben dolgozók legalább 20%-a más településről jár be dolgozni [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 14/A. § (1) bek.; 61/2015. (III. 25.) Korm. rend. 9. §].

3.
Nincs jogszabályi kötöttség a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére felkért bizottság összetételére


Korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter által felkért hét tagú értékelő bizottság kötelezően a tudomány, az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselőiből és a gyakorlati szakemberekből állt. A jogszabály megszüntette a bizottság szakmai összetételének előírását, teljes mértékben rábízva a Miniszterelnökséget vezető miniszterre az értékelő személyek kiválasztását [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 15. § (1) bek.; 61/2015. (III. 25.) Korm. rend. 10. §; 152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. § 5. pont].

A bizottság tagjainak megbízatása változatlanul a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 15. § (1) bek.].

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a bizottság véleményét figyelembe véve tesz javaslatot a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek (ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva – tájékoztatást ad azokról a kezdeményezésekről, amelyeket döntésre nem terjeszt elő) [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 15. § (3) bek.]. A bizottság véleménye tehát nem kötelező a miniszter számára, akár a bizottság véleményétől eltérő döntést is hozhat.

A 61/2015. (III. 25.) Korm. rendelet módosításait a hatálybalépésekor folyamatban lévő területszervezési ügyekben is alkalmazni kell [321/2012. (XI. 16.) Korm. rend. 18/A. §; 61/2015. (III. 25.) Korm. rend. 11. §].