Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Újra kiosztották az Ybl Miklós-díjat, de a többi építészeti miniszteri elismerés megszűnt

Egy 2014. év végi BM rendelet megszüntette az összes miniszteri építészeti díjat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015. márciusában megjelent rendelete ismét bevezette a legrangosabbakat, az Ybl-díjat, és ráadásul az elismeréssel járó pénzjutalmak összege is jelentősen emelkedett. Az új jogszabályban azonban már nem találhatjuk meg a hatóságokon folyó munka elismeréseként létrehozott Lechner Lajos-díjat, és több, korábban létező építészeti miniszteri díjat sem.

Magyar Közlöny: 2015. évi 30. szám, 2015. évi 35. szám
Új és Érintett jogszabály: 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet
Módosító jogszabály: 16/2015. (III. 19.) MvM rendelet
Hatályos: 2015. március 12., 2015. március 20.

1.
Építészeti díjak 2014. novemberéig

A kiemelkedő építészeti alkotó tevékenység, továbbá az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, az építésügyi igazgatásban, valamint a településrendezés és a területrendezés szakterületén végzett tevékenység kimagasló színvonalának elismeréseként a 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet alapján a következő szakmai díjakat lehetett adományozni:
a) az Ybl Miklós-díj;
b) a Pro Architectura-díj;
c) a Kós Károly-díj;
d) a Lechner Lajos-díj;
e) a Palóczi Antal-díj (37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 6. §).

Az építésügy kikerült a belügyminiszter feladatköréből, ezért a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendeletből kikerültek az építésügyet érintő díjak, elismerések. A belügyminiszter által adományozható korábbi díjakról és az építészeti miniszteri elismerések megszüntetéséről szóló részletes tájékoztató itt olvasható el.

2.
Az Ybl Miklós-díj maradt az egyetlen építészeti díj

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet – néhány nappal az átadása előtt – ismét bevezette az Ybl Miklós-díjat.

Az Ybl Miklós-díj a legalább tizenöt év kimagasló egyéni - önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó - építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adományozható [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 13. § (1) bek.]. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy tervezőtárssal közös munkásság esetében közös díjként már nem részesülhet valaki ebben a díjban, és oktatói tevékenységért is járhat az elismerés.

Az Ybl Miklós-díjat évente legfeljebb 3 fő kaphatja meg (ugyanaz a személy csak egyszer), míg 2014-ig akár 5 díjazott is lehetett. A belügyminiszteri rendelet alapján Ybl Miklós születésének évfordulóján április 6-án is sor kerülhetett a díj átadására, azonban a hatályos jogszabály kizárólag a március 15-i dátumot rögzíti [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 13. § (2)-(3) bek.].

A díj presztízsének emelését jelzi, hogy a belügyminiszter által adományozott díj mellé az idén közel négyszázezer forint járt volna, azonban az idei három díjazott már 1.500.000 Ft összegű pénzjutalmat kaphatott (37/2012. (VIII. 2.) BM rend. 10. § (4) bek. a) pont) [2014. évi C. tv. 59. § (1) bek.]. A pénzjutalom mellett a díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet is kap [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 13. § (4)-(6) bek.].

3.
Az Ybl Miklós-díj odaítélésnek folyamata

Az Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozó javaslatokat szakmai bíráló bizottság fogadja be, véleményezi és rangsorolja. A bíráló bizottság tagjai (akik egyébként tevékenységükért külön anyagi díjazásban nem részesülnek):
a) az építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, mint a bizottság elnöke,
b) a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, mint a bizottság társelnöke,
c) a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara delegáltjai, valamint
d) az elnök által felkért Ybl-díjas személyek [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 5. § (1) és (5) bek.].

A szakmai bizottság elnökéről, Füleky Zsoltról, az építészeti és építésügyi helyettes államtitkárról szóló cikket itt olvashatja el, illetve ide kattintva megtekintheti a kormányzati portálon megjelent szakmai önéletrajzát.

A 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet alapján – értelemszerűen a 2016. évi díjra vonatkozóan – az Ybl Miklós-díj adományozására vonatkozó javaslattétel lehetőségét és határidejét tartalmazó felhívást minden évben legalább a szakmai szervezetek és intézmények körében közzé kell tenni a díj átadásának napját 90 nappal megelőzően. A bíráló bizottság – az építészeti és építésügyi helyettes államtitkár útján – az elismerés adományozását az adott év január közepéig kezdeményezheti a Miniszterelnökséget vezető miniszternél [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 5. § (2)-(4) bek.].

4.
Mi lesz a megszüntetett díjak sorsa?

A tervlap.hu információi szerint a Pro Architectura-díj és a Kós Károly-díj felélesztésére még van remény, de a Lechner Lajos-díj és a Palóczi Antal-díj valószínűleg végérvényesen megszűnik.

A Lechner Lajos-díjat az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági feladatkörben legalább tizenöt éve dolgozó köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, kimagasló szakmai tevékenységének elismeréséül, életműdíjként kaphatta meg (37/2012. (VIII. 2.) BM rend. 6. § d) pont). A hatóságokon dolgozó szakembereknek különösen fájó ennek a díjnak a megszüntetése: ugyan közülük csak öten kaphatták meg évente, mégis egyfajta elismerést jelentett az egész szakmának az, hogy külön miniszteri elismerést alkottak meg a részükre. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságokon nap mint nap az épített környezet védelme érdekében végzik a munkát – sokszor még a hatályos jogszabályok által felállított csapdákat is kerülgetve, vagy éppen a legfrissebb változásokat tanulva –, véleményem szerint az itt hosszú éveken, évtizedeken keresztül lelkiismeretesen és példamutatóan végzett munka igenis megérdemli a külön elismerést.

5.
Az örökségvédelmi miniszteri elismerések

A belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható örökségvédelmi miniszteri díjak is az alábbiak:
a) A Műemlékvédelemért - Forster Gyula-díj a műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismerésére;
b) A Régészeti örökségért - Schönvisner István-díj a régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széleskörű szakmai tevékenység elismerésére (37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/A. §) [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 16. § (1) bek., 17. § (1) bek.].

A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindkét díjat április 18-án, a Műemléki Világnapon adja át, és az idén már 2-2 fő részesülhet ebben az elismerésben (a belügyminiszter legfeljebb 1-1 díjat adhatott át). A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet, valamint 500.000 forint összegű pénzjutalmat kap [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 16. § (3)-(6) bek., 17. § (3)-(6) bek.].

Az örökségvédelmi elismerések szakmai bírálóbizottságának tagjai:
a) az építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, mint a bizottság elnöke,
b) a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, mint a bizottság társelnöke,
c) a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara delegáltjai, valamint
d) az elnök által felkért Ybl-díjas személyek [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 6. § (2) bek.].

A belügyminiszter adományozhatta a Műemlékvédelemért - Forster Gyula-emlékérmet, és a Régészeti örökségért - Schönvisner István-emlékérmet is, de ezeket a hatályos jogszabályban már nem találhatjuk meg (37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 24/A. §).

6.
A 2015. évi örökségvédelmi díjak adományozására nem a Kulturális Örökség Napjai keretében kerül sor

A 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet kihirdetését követő egy héttel már megszületett az első módosítása is. A 2015. évi örökségvédelmi elismerések adományozása során – tekintettel a Műemléki Világnap közeli időpontjára – nem lehet a jogszabály szerinti határidőben közzétenni a díjazott személyére vonatkozó javaslattételi felhívást, és a bíráló bizottság sem tudja a felterjesztést megtenni legalább 60 nappal korábban (hiszen a díjazás alapjául szolgáló rendelet sem jelent meg még ekkor).

A 16/2015. (III. 19.) MvM rendelet alapján a javaslattételi felhívást 2015. március 20-ig tették közzé a szakmai szervezetek és intézmények részére, és a bíráló bizottság legkésőbb április 8-ig terjeszti fel a díjazottak személyére tett javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

A jogszabály eredeti szövege alapján 2015. évben az örökségvédelmi díjak adományozására a Kulturális Örökség Napjai alkalmából került volna sor, és a bíráló bizottságnak július 15-éig kellett volna felterjeszteni a javaslatát a Miniszterelnökséget vezető miniszternek [15/2015. (III. 11.) MvM rend. 20. § (2) bek.; 16/2015. (III. 19.) MvM rend. 1. §].

A 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet hatályos szövege itt elérhető.

Az Ybl Miklós-díj 2015. évi átadásáról szóló cikket itt olvashatja el.