Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonása

Az Ingatlan-nyilvántartási törvény (Inytv.) 2015. májusi kiegészítése tette lehetővé, hogy a zártkertek tulajdonosai egyszerűsített eljárásban kezdeményezhessék az ingatlan művelés alóli kivonását. Az erre irányuló kérelmek 2015. november 30. napjától már beadhatók, mivel kihirdették az egyszerűsített eljárás részletszabályait tartalmazó miniszteri rendeletet. A zártkerti tulajdonosok 2016. december végéig élhetnek ezzel a kedvezményes lehetőséggel.

Magyar Közlöny: 2015. évi 162. szám
Érintett jogszabály: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
Módosító jogszabály: 67/2015. (X. 30.) FM rendelet
Hatályos: 2015. november 30., 2017. január 1.

1.
Jogszabályi alapok

A 2015. évi XLIV. törvény egészítette ki az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt (Inytv.). A zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának egyszerűsített lehetőségét az Inytv. 89/A. §-a tartalmazza [1997. évi CXLI. tv. 89/A. §; 2015. évi XLIV. tv. 11. §].

A földművelésügyi miniszter az eljárás részletes szabályait az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletben rögzítette. A módosításokat a 67/2015. (X. 30.) FM rendelet tartalmazza.

A tulajdonos 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését [1997. évi CXLI. tv. 89/A. § (1) bek.]. A jogszabályi határidőt követően ismét csak az általános szabályok alapján történhet meg a művelés alóli kivonás, ami lényegesen hosszadalmasabb és költségesebb eljárás, ezért minden zártkerti tulajdonosnak javasolható, hogy a rendelkezésére álló több mint egy évben adja be a kérelmét a földhivatalba.

2.
Mi az a zártkert?

A zárkert fogalmát az 1967. évi IV. törvény határozta meg, de ezt 1987. szeptember 1. napjától hatályon kívül helyezték. A fogalom megszűnésétől függetlenül a tulajdoni lapok az ingatlanok fekvése szerint jelenleg is az alábbi adatokat tartalmazhatja: belterület, külterület, zártkert.

A zártkert korábbi fogalmát és a zártkerti ingatlan hatályos meghatározását az Építésijog.hu Előfizetője ide kattintva megismerheti.

3.
Az eljárás célja: a zártkert értékesítésének, használatának egyszerűsítése

A zártkerti ingatlanok jelenleg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá tartoznak, akkor is, ha általában hétvégi házak találhatók a telken, illetve – döntően szabálytalanul – gyakran lakóházként funkcionálnak a zártkerti épületek.

Ha az egyszerűsített eljárás keretében a földhivatal kivonja a művelés alól az ingatlant, akkor már nem tartozik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá, így lényegesen egyszerűbbé válik a zártkert értékesítése, hasznosítása.

4.
Ki kezdeményezheti az eljárást?

A tulajdonos a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) történő benyújtásával kezdeményezheti a művelés alól történő kivonást. „A zártkerti művelés alól kivont területként történő feltüntetés iránti kérelem” nyomtatvány a foldhivatal.hu oldalról innen letölthető.

Ha több tulajdonosa van egy ingatlannak, akkor bármelyik előterjesztheti a kérelmet, de az eljárásban csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/A. § (1)-(3) bek.]. A nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (vagyis két tanúval, vagy ügyvédi, közjegyzői ellenjegyzéssel kell ellátni) [1997. évi CXLI. tv. 29. §].

5.
A tulajdoni lapon a művelési ág: zárkerti művelés alól kivett terület

Az eljárás lezárásaként a zártkerti ingatlant művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. A művelés alól kivett területek között a korábbi zártkert az alábbi művelési ág megnevezésekkel szerepelhet a tulajdoni lapon:
- ha nincs épület az ingatlanon: zárkerti művelés alól kivett terület,
- ha van épület az ingatlanon: zártkerti művelés alól kivett terület, mellette feltüntetve a fennálló épület fő rendeltetésének jellegét (pl. gazdasági épület) [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50. § (1) bek.].

6.
Az épületfeltüntetést nem helyettesíti az eljárás

Ha az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban még nem szereplő épület is található, akkor a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonásának egyszerűsített eljárásával egyidejűleg az épületfeltüntetési eljárást is le kell folytatni. Az épületfeltüntetéséhez szüksége változási vázrajz mellett az épület használatbavételi (fennmaradási) engedélyét vagy hatósági bizonyítványát is be kell csatolni.

7.
A kérelem a zártkert egy részére is vonatkozhat

A jogszabály szerint a művelés alól kivett zártkert tulajdoni lapja alrészleteket nem tartalmazhat [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/A. § (4) bek.].

Az egyszerűsítette eljárás – az ingatlan teljes területe helyett – azonban irányulhat a zártkert egy részére is. Ha csak az ingatlan egy részét kívánják kivonni a művelés alól, a kérelemben meg kell jelölni, hogy a zártkerti ingatlannak a megosztása során kialakuló ingatlanok közül mely ingatlan művelési ága kerüljön a zárkerti művelés alól kivett területként feltüntetve, illetve melyiken kell az épület rendeltetését is feltüntetni [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/E. § (1) bek.].

A megosztást a telekalakítási eljárásra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni [109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 50/E. § (2) bek.]. Ez esetben tehát a zártkerti ingatlant meg kell osztani, vagyis ennek alapvető feltétele, hogy a zártkertből – telekalakítással – kialakítható legyen legalább két telek (vagy a szomszédos ingatlanokat is be kell vonni az eljárásba) [1997. évi CXLI. tv. 89/A. § (2) bek.].

8.
Az eljárás díjmentes!

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás tárgyánál fogva díjmentes, ezért az ingatlan-nyilvántartási hatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni [1996. évi LXXXV. tv. 32/C. § (1) bek. u) pont].