Megszűnt az ütemezés miatti engedélymódosítás. Nem minden előtető építhető engedély nélkül

Szerző:  Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2021.01.09. 15:30

Közzétéve: 2021.01.08. 15:31

A sok éve zajló bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat mindmáig elkerülte azon építési engedély módosítási eljárásokat, ahol az építtető kizárólag a korábbi engedély ütemezésére kért módosított építési engedélyt. Azért is tűntek feleslegesnek ezek az engedélyezési eljárások, mert az építkezés műszaki tartalma tulajdonképpen nem változott. A 2020 decemberi egyik építésügyi salátarendelet már ezt az eljárást is érintette. A 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Eljárási kódex 1. számú mellékletében az engedély nélkül építhető építmények felsorolását, és az engedély nélkül létesíthető előtetők meghatározását is.


Magyar Közlöny: 2020. évi 292. szám
Módosító jogszabály: 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Hatályos: 2021. január 1.

 

Ütemezett építési engedély nélkül is lehet ütemezetten használatbavételt kérni


Az Eljárási kódex korábban az egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján megépített önálló rendeltetési egységeket csak ütemezett építési engedély alapján engedte külön-külön használatba venni. Így, ha egy telken két épület nem egyidőben készült el, akkor az építtetőnek vagy építési engedélyt kellett módosítania (ütemezés), vagy bevárta a másik épület élkészültét, és csak utána kért használatbavételi engedélyt.

A 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendeletből leszűrhetően a jogalkotó véleménye szerint is felesleges a műszaki tartalom nélküli, csak ütemekre bontás miatt történő építési engedélyezési eljárás. Főként az egyszerű bejelentéssel fűszerezett és számos építmény tekintetében az engedély nélküli megépíthetőség jogi környezetében már elavult és bürokratikus, csupán egy ütemezés miatt engedélyeztetési eljárásra kényszeríteni az építtetőt.

A 2021. január 1-jétől hatályos jogszabálymódosítással lehetővé vált, hogy amennyiben az építési engedély egy telken több építményre vonatkozik, de nincs ütemezve, a használatbavételi engedély külön építményenként is megkérhető. A használatbavételnek már csak az a feltétele, hogy az elkészült építmény - a még építés alatt álló épületekről függetlenül – önállóan a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen [668/2020. (XII. 28.) Korm. rend. 32. § (1) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 39. § (7) bek.]

 

Változás az engedély nélkül építhető építmények körében


Az Eljárási kódex 1. számú mellékletében is módosultak az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek meghatározásai. A változás nagy része tulajdonképpen leköveti a korábbi jogszabálymódosítást azzal, hogy a meglévő építmények felújítására, átalakítására, korszerűsítésére, helyreállítására vonatkozó meghatározások hatályon kívül helyezésre kerülnek a normaszövegből. Ezzel egyrészt kibővítésre kerül az engedély nélkül építhető építmények köre, de igazából megítélésünk szerint csak hozzáigazítás történik az eddigi főszabályhoz, mivel a meglévő építmények átalakítása, felújítása már eddig sem volt engedélyköteles, így ennek megismétlése felesleges minden építménynél. Valljuk be, nem is életszerű minden esetben, hiszen például ki hallott már mobil illemhely korszerűsítéséről és felújításáról a gyakorlatban, még ha elméletileg lehetséges is.

 

Csak az épület homlokzatához rögzített előtető építhető engedély nélkül


Egy fontos változásra azonban külön felhívnánk a figyelmet, méghozzá az előtetőkkel kapcsolatban. Itt nemcsak egyszerűsítés történt a normaszövegben, de a korábbi meghatározás érdemben módosításra került azzal, hogy már kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése végezhető építési engedély nélkül. Hol a lényeges változás? Hát ott, hogy most már csak a homlokzathoz rögzített, és nem a mellé illesztett előtető az, amely engedély nélkül építhető. A rögzítés egy konkrétabb meghatározás és feltételezi, hogy a homlokzati falhoz kerül erősítésre, rögzítésre az előtető, védőtető, nem pedig mellé kerül elhelyezésre, önálló tartószerkezettel.

Adódik viszont akkor a kérdés, hogy az az előtetőszerkezet, amely az épület mellé kerül elhelyezésre, de nincs rögzítve a homlokzati falba, akkor az már építési engedély köteles? Mivel a jelenlegi szabályozás alapján az Eljárási kódex 1. számú mellékletében szereplő építményekre nem kell építési engedélyt kérni, így egy önálló tetőszerkezet, melyet előtetőként kívánnak kialakítani, bizony engedélyköteles lehet a normaszöveg alapján - hacsak nem tekinthető kerti építménynek [668/2020. (XII. 28.) Korm. rend. 32. § (3) bek., 6. számú melléklet; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt