Az egyszerű bejelentéses lakóépületek elkészültét követően az építésfelügyeleti hatóságtól hatósági bizonyítványt kell kérni, míg az építési engedélynek megfelelő épületekre az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyt ad ki, vagy a használatbavételt tudomásul veszi. Mindhárom esetben a hatóság döntéséhez szükséges a fővállalkozó kivitelező által tett, a Kivitelezési kódex 14. §-a szerinti tartalmú nyilatkozat. A kivitelezői nyilatkozat azonban nem szokott megszületni, ha a megrendelő és a fővállalkozó kivitelező között valamilyen vita van. Ha a megrendelő szerint hibás a teljesítés, vagy a kivitelező szerint nem kapta meg a neki járó vállalkozói díjat, akkor a kivitelezői nyilatkozat a hatósági eljárásokban hiányozni fog. A Kúria a közelmúltban döntött arról, hogy a kivitelezői nyilatkozat hiányát a hatóságoknak hogyan kell értékelniük. A precedens értékű döntés valószínűleg meg fogja változtatni a hatósági és a bírósági gyakorlatot is.

A sok éve zajló bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat mindmáig elkerülte azon építésiengedély-módosítási eljárásokat, ahol az építtető kizárólag a korábbi engedély ütemezésére kért módosított építési engedélyt. Azért is tűntek feleslegesnek ezek az engedélyezési eljárások, mert az építkezés műszaki tartalma tulajdonképpen nem változott. A 2020. decemberi egyik építésügyi salátarendelet már ezt az eljárást is érintette. A 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Eljárási kódex 1. számú mellékletében az engedély nélkül építhető építmények felsorolását, és az engedély nélkül létesíthető előtetők meghatározását is.

Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) és a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet helyett 2018. január 1. napjától a Szakhatósági rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben kell szakhatóságot bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba.

Az Illetéktörvény módosítását követően nem alakult ki egységes joggyakorlat az építésügyi hatósági eljárásokban kiállított hatósági bizonyítványok illetékével kapcsolatosan. A Miniszterelnökség egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal, és az egyeztetés eredményéképpen megszületett tájékoztató alapján módosítani kellett az Építésijog.hu tájékoztatóját is. A jogalkotói értelmezésre tekintettel az alábbiakban - áttekintő táblázat segítségével - közzétesszük az alkalmazandó illeték mértékeket. Indokoltnak tartottuk a használatbavételi eljárás illetékének áttekintését is.

A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. törvény a cégalapítások és az állampolgári ügyintézések adminisztratív terheinek csökkentése mellett csökkentett, vagy eltörölt több építésügyi és építésfelügyeleti illetéket is. Magánszemélyek ingyen juthatnak hozzá évente két darab nem hiteles tulajdoni laphoz.

2016. január 1. napjától a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) már szigorúbban szabályozza a megvalósulási dokumentáció készítésének eseteit, továbbá már a használatbavétel előtt szükséges az épület energetikai megfelelőségének igazolása. A használatbavételi engedélyre vonatkozó előírásokat a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet is szigorította, ugyancsak 2016. január 1-jei hatállyal. Van olyan előírás is, amelyet a Kormány még a hatályba lépése előtt módosított.