02.3.2. Településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentési eljárás nem az engedélyezési eljárásokat megelőzően jelenik meg, hanem az építésügyi hatósági engedélyhez, valamint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek vonatkozásában biztosít az önkormányzatnak eszközt arra, hogy befolyásolhassa a településképet. Érdemes tudni, hogy egyes épületek, önálló rendeltetési egységek rendeltetés módosítása során pedig minden esetben kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni. Akkor is kötelező például a településképi bejelentés, ha valaki egy meglévő épületben a jelenleginél több lakást akar kialakítani.

 

A bejelentési eljárás lefolytatásának feltételei

A településkép védelme érdekében az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytathat le, illetve vannak olyan esetek, amikor köteles lefolytatni: 
 
a) Az önkormányzat saját mérlegelés alapján, a településképi rendelet alapján folytathat le településképi bejelentést: 
- az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdését megelőzően, 
- a háztartási méretű kiserőművek (napelemek), klímaberendezések, elektromos és egyéb gépészeti berendezések épületeken való elhelyezése tekintetében. 
 
Lényeges, hogy a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) 13. számú melléklete tartalmazza azokat az építési tevékenységeket, amelyek esetében felmerülhet, hogy az önkormányzat előírja a településképi bejelentési eljárás lefolytatását [2023. évi C. tv. 97. § (2) bek. c) pont; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (1)-(2) bek.]. 
 
A Településrendezési kódex 13. számú melléklete az alábbi építési tevékenységekre terjed ki [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 13. számú melléklet]: 
 

1.	Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.
2.	Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
3.	Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.
4.	Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
5.	Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.
6.	Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
7.	Növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
8.	Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
9.	Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése.
10.	Emlékfal építése.
11.	Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező műtárgyainak építése, bővítése.
12.	A megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legfeljebb 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is.
13.	Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése.
14.	Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kerti építmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
15.	A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, végleges jellegű megváltoztatása.
16.	Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
17.	Kerítés, sövény, járda létesítése, építése, bővítése.
18.	Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.
19.	Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.
20.	Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.
21.	Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.
22.	Telken belüli közműpótló műtárgy építése, kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
23.	Telken belüli geodéziai építmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
24.	Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre.
25.	Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
26.	Magasles és kilátó építése, bővítése, amennyiben annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert nem haladja meg, továbbá vadetető és erdei építmény építése, bővítése, ha a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6,0 m-t nem haladja meg.
27.	Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
28.	Úszóműves vízi létesítmény, lakóhajó, úszóház létesítése, bővítése.

 
b) Kötelező az önkormányzat számára, hogy településképi bejelentési eljárást folytasson le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött  
- rendeltetésmódosítás vagy  
- rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozás 
esetén. 
 
Az önkormányzat nem folytathat le településképi bejelentési eljárást:  
a) kereskedelmi építményekkel összefüggő rendeltetésváltozás esetén,  
b) építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.
 

Az önkormányzati rendelet kötelező tartalma

A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat a településkép védelmét a helyi építési szabályzatban – vagy az Méptv. 81. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben az ott meghatározott módon – településképi követelmények meghatározásával, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával, valamint önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával biztosítja. A fővárosi önkormányzatot a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat vonatkozásában ugyanezek a szabályozási jogkörök illetik meg. 
 
A településképi bejelentés tehát egy településkép-érvényesítési eszköz, mely egyben önkormányzati hatósági ügy (eljárás), így az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit is alkalmazni kell [2023. évi C. tv. 99. § (1) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. §].
 

A bejelentési eljárás jelentősége

A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az illetékes települési önkormányzatnál kezdeményezi.  
 
A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz hatósági engedély vagy egyszerű bejelentés nem szükséges, és az önkormányzat a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül tudomásul vette és nem tiltja meg [2023. évi C. tv. 99. § (2) bek.].
 

Mit lehet vizsgálni az eljárásban?

Az önkormányzat az eljárásban vizsgálja, hogy 
a) a bejelentés megfelel-e a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, 
b) a tervezett építési tevékenység illeszkedik-e a településképbe, és megfelel-e a településképi követelményeknek, a tervezett cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezése illeszkedik-e a településképbe, valamint megfelel-e a településképi követelményeknek, és 
c) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és a rendezési tervben foglalt követelményeknek [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 47. § (1) bek. a) pont].
 

Mit kell mellékelni a bejelentéshez?

A bejelentés tartalmazza: 
a) a bejelentő nevét, 
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét, 
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, 
d) a tervezett építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és 
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezésének tervezett időtartamát. 
 
A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (5)-(6) bek.].
 

A bejelentési eljárás lefolytatása

Az önkormányzat a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját. 2024 októberéig a településképi rendelettől függött az, hogy be kell-e kérni a főépítész vagy a tervtanács véleményét, de a hatályos előírások szerint már a döntésnek minden esetben a főépítész szakmai véleményén kell alapulnia. 
 
A településképi bejelentési eljárásban az Ákr. szerinti jogszerű hallgatásnak van helye [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (7)-(8) bek.]. 
 
Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt, ezt nevezi az Ákr. jogszerű hallgatásnak. Jogszerű hallgatásnak van helye, ha 
a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, 
b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, 
c) teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél [2016. évi LXXIV. tv. 80. § (2) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 46. § (8) bek.]. 
 
Tekintettel arra, hogy a településképi bejelentés teljes eljárásban intézhető, ezért az Ákr. szerinti jogszerű hallgatás csak akkor lehetséges, ha nem volt az ügyben ellenérdekű ügyfél. 
 
A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki [2016. évi LXXIV. tv. 80. § (3) bek.].
 

A döntés tartalma

Az önkormányzat döntése a következő tartalmú lehet: 
 
a) A polgármester (vagy a képviselő-testület) a tervezett építési tevékenységet, cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha  
aa) a bejelentés megfelel a Településképi Kr. 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, 
ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezése illeszkedik a településképbe, valamint megfelel a településképi követelményeknek, és 
ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és a rendezési tervben foglalt követelményeknek. 
 
b) A polgármester (vagy a képviselő-testület) elutasítja az építési tevékenységre, cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet, és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha 
ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, és azt a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (7) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja is alátámasztja, 
bb) a tervezett cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, 
bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a rendezési tervben foglalt követelményeknek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg. 
 
c) A polgármester (vagy a képviselő-testület) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete  
ca) nem felel meg a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy  
cb) az eljárás okafogyottá válik. 
 
Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a cégér, cég- és üzletjelzés, Berendezések elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell [2023. évi C. tv. 99. § (2) bek.; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 47. § (1) bek. a.), b.), c.) pont, (2) bek.].
 

A bejelentési eljárásban érvényesülő jogorvoslat

Az önkormányzati hatósági döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, ha első fokon nem a képviselő-testület járt el. A másodfokú döntés ellen (vagy ha elsőfokon a képviselő-testület járt el), jogsérelemre hivatkozással, közigazgatási perben kérhető jogorvoslat a bíróságon [2016. évi CL. tv. 116. § (2) bek. a) pont; 2017. évi I. tv. 39. § (1) bek.]. 
 
Az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság végleges döntésével szembeni kereset benyújtásának előírásai lényegében csak a keresetindítási határidőben, és az alperes személyében térnek el (részletes tájékoztatói itt talál: Bírósági felülvizsgálat építésügyi hatósági döntésekkel szemben). A településképi ügyekben az alperes az adott települési önkormányzat képviselő-testülete lesz.
 

Mi a következménye annak, ha valaki bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérőn végez építési tevékenységet?

Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását. Ha az önkormányzat az ellenőrzés során a bejelentés megtételének elmulasztását vagy azt észleli, hogy a településképi bejelentés köteles tevékenység folytatására a bejelentés elutasítása ellenére, vagy a tudomásul vett bejelentéstől eltérő módon kerül sor, úgy településképi kötelezést adhat ki, és – 2024. október 1. napjától – ismételhető településkép-védelmi bírságot szabhat ki [2023. évi C. tv. 97. § (2) bek. d) pont; 419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 49. §].