Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatályba lépését megelőzően váratlan esemény történt: a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, hanem annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozta. Az már biztos, hogy – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni a törvény, mivel az AB Alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény néhány rendelkezését, és a honatyák a szükséges módosításokat már csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tudják elfogadni.

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk harmadik része a telekalakítások engedélyezésének településrendezési szakkérdés-vizsgálata kapcsán történt változásokat mutatja be.

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk második része az OTÉK alkalmazási szabályainak pontosítását mutatja be, amely sok jogalkalmazási vitát lezárhat.

Az elmúlt két évben az ingatlanpiacon jelentősen nőtt a kereslet az energiahatékony ingatlanok iránt. A bankok a termékeikkel igyekeznek leképezni az igényeket, így egyre többen kínálnak piaci alapú lakáshiteleket zöld kedvezménnyel. Az ilyen hitelt kínáló pénzintézetek köre bővült most az OTP Bankkal.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat esetében 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én sor került. Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a törvényt, azonban Novák Katalin – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem írta alá azt alá, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozza. Szinte biztos, hogy a törvény – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni.

A hvg.hu oldalán elérhető kalkulátorral kiszámolhatják a karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk. Javasoljuk, hogy az első eredmények ismeretében fontolják meg, min tudnak változtatni akár csak apró lépésekkel, majd a jövőben számoljanak ismét, és nézzék meg, mennyivel járultak hozzá a káros környezeti hatások csökkentéséhez.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2023. november elsején lép hatályba az új követelményekkel együtt. Ez azt jelenti, hogy a 2023. november 1. utáni hatályú engedélyekre vagy egyszerű bejelentésű új épületekre már az új követelmények vonatkoznak, és a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatályát veszti. Az alábbi cikkben levezetjük, hogy miért javasoljuk, hogy a 2023. november 1. határnap legyen eltolva 2024. június 30-ra, amely így a Közel nulla energiaigény határnapjával is megegyezne.

Alig több, mint egy hónappal azután, hogy módosultak a CSOK és falusi CSOK részletszabályai, a kormány újabb változásokat jelentett be. Ezúttal azonban nem csak az ügyintézés módját vagy a határidőket érintik a módosítások.

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk első része a két településrendezési kódex egymással összefüggő módosításait mutatja be. Egyebek mellett szűkültek az új beépítésre szánt terület kijelölésének esetei, és ideiglenesen alternatívan választhatóvá vált az E-TÉR használata.

A társadalmi egyeztetés követően az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én került sor. Amennyiben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is aláírja a törvényt, az új rendelkezések – jelentős kivételekkel – 2023. augusztus 1-jétől alkalmazandók.

Előfordulnak olyan ügyek, amikor a peres felek nem is amiatt pereskednek, ami igazán az érdeküket szolgálná. Az alábbi ügyben a kirendelt szakértő hívta fel a felek figyelmét arra, hogy érdemesebb lenne a megegyezés irányába elmozdulni, mivel a vita tárgyához képest olyan értékük van, amelyet közösen sokkal gazdaságosabban tudnak hasznosítani, vagy értékesíteni. A szakértői javaslatnak hála, a per lezárult, és mindkét fél elégedetten hagyta el a bíróságot (ami azért nem jellemző).

Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján 2023. januárjában tették közzé az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét.  A Beruházási törvényről készített vezércikkünkből folyamatosan tájékozódhatnak a törvényjavaslattal kapcsolatosa eseményekről. A társadalmi egyeztetés követően a törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk.

A sajtóban több olyan cikk is megjelent, amely szerint ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén az energetikai tanúsítvány készítése nem lesz kötelező 2023. november 1-től. Alaposabban megvizsgálva az energetikai tanúsításról szóló jogszabályváltozást ez a kötelezettség nem szűnik meg, csak a részletszabályok módosulnak. Döntően szigorítások lépnek életbe, például rövidebb lesz a tanúsítványok hatálya és csak tanúsító készíthet energetikai számítást. A módszertan változása miatt a korábbi tanúsítványokat nem lehet majd felhasználni.

Az elmúlt évek tavaszi fagykárai jellemzően a gyümölcsösökben okoztak jelentős terméskiesést. A mezőgazdasági termelők részre a védekezés egyik eszköze a telepített szélgépek lehetnek. A jogalkotó egy földügyi tárgyú salátarendeletben ezek telepítését könnyítette meg, azzal, hogy építési engedély nélkül megépíthetővé váltak a fagyvédelmi szélgépekhez tartozó építmények. Az Eljárási kódex 1. mellékletének új pontja azonban ellentmondásos.

A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel az Építési törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazását a 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet írja elő. A veszélyhelyzeti rendelet 2023 áprilisától kiegészült egyes közlekedési létesítmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira vonatkozó speciális előírásokkal. Az utasforgalmat bonyolító épületek engedélyezése tekintetében már a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének, illetve a Plázastop Bizottságnak döntő szava van.

A Magyarországon kihirdetetett és meghosszabbított veszélyhelyzet miatt külön kormányrendeletek alapján több jogszabályban, így törvényben foglalt eljárásrendtől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt. Az országot érintő korábbi veszélyhelyzetek fennállásakor már voltak speciális rendelkezések a településrendezési eljárásokra vonatkozólag, és a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egy újabb veszélyhelyzeti szabályozást vezetett be.

2023. május 25-én jelent meg az a jogszabálycsomag, amelyre a szakemberek már hosszú ideje vártak. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet teljes átalakuláson megy keresztül, míg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet hatályon kívül is helyezik. Értelemszerűen módosulni fognak az építési engedéllyel és az egyszerű bejelentéssel létesülő épületek energetikai követelményeire vonatkozó rendelkezések is. Az alábbi vezércikkben folyamatosan közzétesszük az Építésijog.hu szakemberei által készített tanulmányokat, tájékoztatókat, illetve a jogalkotó iránymutatásait.

A CSOK és a falusi CSOK szabályaiban már több módosítás is történt a rájuk vonatkozó rendeletek első hatálybalépése óta. A 2023. május 12-én kihirdetett változások javarészt egyszerűsítéseket és határidőbeli engedményeket tartalmaznak. Az alábbi cikkben a változásokról találhat bővebb információt.

Az elektronikus építési napló rendszerhasználati díjait legutóbb 2021-ben módosították. 2023 májusától az Üvegkapu Rendelet (510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet) által beiktatott díjtételek mindegyike emelkedett. A lakossági építkezések többségénél érdemi változást nem lehet tapasztalni, azonban a 100 millió forint feletti számított építményértéket meghaladó beruházásoknál 50 százalékos díjemelés történt. Módosultak az e-közmű rendszerhasználati díja mértékének meghatározásakor alkalmazandó előírások is.

A zöld hitelcélok azóta keresik a méltó helyüket a hitelek között, amióta megjelent, és villámgyorsan el is fogyott az NHP Zöld hitel. A mostani zöld kedvezmények ugyan nem tudják megközelíteni a zöld hitel 2,5%-os kamatát, de jelenleg nem is ilyen szinteken állnak a hitelkamatok. Megnéztük, hogy milyen feltételek mellett igényelhetők fogyasztóbarát lakáshitelek zöld célra, és jól járunk-e ezzel.