Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A csapvíz minőségét ezentúl a vízvételi helyen, azaz a csapoknál is ellenőrizni fogják. Fontos tudni, hogy az ivóvíz minőségéért nem csak a szolgáltató, hanem az épület tulajdonosa, az üzemeltető és a munkáltató is felelős. Ezért különös figyelmet kell fordítani minden olyan ivóvízhálózatba épített berendezés kiválasztására, ami az ivóvíz minőségét ronthatja. Kiemeleten fontos az ivóvíz ólomkoncentrációjának minimalizálása. Ivóvízhálózat felújításakor már most figyelni kell a 2036-os célértékekre.

Az önkormányzatok és a vízgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a települések felkészítése a klímaváltozás kihívásaira, miközben felhasználjuk a vízben rejlő lehetőségeket a települési fejlesztéseknél. Az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (ITVT) egy szakpolitikai alapdokumentum, amely meghatározza a települési önkormányzat vízgazdálkodási feladatait és kötelezettségeit, összehangolja a feladatokat a településfejlesztéssel, adatbázist biztosít a település vízgazdálkodással összefüggő területeiről (forrás: MASZESZ, OVF).

Dr. Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős helyettese, a településtervezésre és -rendezésre vonatkozó joganyag 2021-es átfogó módosítása kapcsán összegezte a területhasználat települési szintű szabályozásának alapjogi vonatkozásait és a jogalkotást és a jogalkalmazást támogató javaslatokat is megfogalmazott.

A Kormány az orosz–ukrán háború okozta építőipari alapanyagár-növekedés hatásait szeretné csökkenteni egy 2023 januári veszélyhelyzeti rendelettel. A jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a vállalkozók részéről vállalt normál üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények erejéig a közbeszerzés alapján megkötött szerződések tekintetében szerződésmódosításra kerüljön sor. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező egy bizonyos mértékig árat emelhet. A közbeszerzési törvény egyébként nagyon szigorú feltételek mellett teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ezektől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési és építési tevékenységük során. A cikksorozat harmadik részében azokat a rendelkezéseket mutatjuk be, amelyekkel az önkormányzatok további határidőt kaptak a településrendezési terveik elkészítésére. A rendelet felülírta a Plázastop egyes követelményeit is.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési és építési tevékenységük során. A cikksorozat második részében a településrendezési illeszkedésre vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezéseket mutatjuk be. Egyes telkekre de facto építési tilalom került bevezetésre.

A Kormány 2022. decemberétől veszélyhelyzeti rendelettel az Építési törvény (Étv.) egyes jogszabályhelyeitől eltérő rendelkezéseket vezetett be. Fontos tudni, hogy a jogalkalmazóknak nem az Étv. vonatkozó rendelkezéseit, hanem az 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szabályait kell figyelembe venniük településrendezési, telekalakítási és építési tevékenységük során. A cikksorozat első részében a telektömbre, tömbtelekre vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezéseket mutatjuk be.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján 2023. januárjában tették közzé az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét. A társadalmi egyeztetés követően a törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazás előtt még kitolta a Kormány egy hónappal a hatálybalépést, majd az Országgyűlés 2023. július 4-én 11:04 és 11:06 óra között fogadta el a törvényjavaslatot. Az Országgyűlés elnöke pár nappal később már alá is írta a törvényt, azonban a köztársasági elnök alkotmányossági vétóval élt. Az Alkotmánybíróság 2023. július 19-én meg is hozta a döntését, ezért biztossá vált, hogy nem fog a törvény 2023. augusztus 1. napjától hatályba lépni. Ha az Országgyűlés 2023. október 25-én elfogadta a pontosított törvényszöveget, és ezt már a köztársasági elnök is aláírta, ezért az Ábtv. valamikor 2023 novemberében fog hatályba lépni. Az alábbi cikkben folyamatosan figyelemmel kísérjük a törvényjavaslat sorsát, és az egyes fontosabb témákban - már a hatálybalépés előtt - tájékoztatókat készítünk.

2022 év szeptemberében az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet hatályba léptetett előírása legfeljebb négy lakásig tette lehetővé a többlakásos épületek kedvezményes gázfogyasztását, a társasházak kizárása mellett. A rezsicsökkentett gázdíj érvényesítéséhez a jegyzőtől kell hatósági bizonyítványt beszerezni. A kormányrendelet módosítása, jelentősen enyhíti az önálló lakásokkal szemben korábban megállapított követelményeket, és ezzel kiterjeszti a jogosultak körét.

Ha lakást szeretnénk építeni vagy vásárolni, akkor mindenképpen érdemes kihasználni az állami támogatásokat, hiszen ezzel jelentősen csökkenthetjük a terheinket, illetve kevesebb piaci hitelt kell majd felvennünk a terveink megvalósításához. A biztosdontes.hu alábbi cikkben azt foglalja össze, hogy az állami támogatásoknak milyen előnyei és hátrányai vannak, illetve hogyan érdemes az állami támogatásokat és a piaci hiteleket együttesen igényelni.

Év végén minden állami támogatásra pályázót az a kérdés foglalkozatott, hogy melyek azok a konstrukciók, amelyek továbbra is elérhetők lesznek 2023-ban is. Ígéret ugyan volt, de a válaszra sokáig kellett várni, a vonatkozó jogszabályok változásáról szóló rendelet csak 2022. december 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben [59/2022. (XII.28.) sz. Korm. rendelet]. Fontos tudni, hogy az otthonfelújítási támogatás ugyan megszűnt, de két speciális esetben 2023. március 31-ig még igényelhető.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek során a helyi építési szabályzatokból (HÉSZ) figyelembe vehető rendelkezéseket „csonka HÉSZ”-nek nevezzük. Az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetése óta a csonka HÉSZ szabályai már hat alkalommal változtak, és 2023. január 1-jétől következett be a hetedik módosítás. A legújabb változás lényegében csak pontosítás: a jogalkotó egyértelmű tette, hogy milyen építésügyi követelményeket kell figyelembe venni az egyszerű bejelentéssel létesülő lakóépületek esetében.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az építési engedélyekhez szükséges településképi véleményeket a legtöbb esetben a települési önkormányzatok adják ki, amelyek nem kormányzati igazgatási szervek. A településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárásokra a kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletet ezekre az eljárásokra nem lehet alkalmazni, de ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy megálltak ezek az ügyintézések is.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az azonban kérdésként merült fel, hogy az egyszerű bejelentések tekintetében egyáltalán létezik-e ez az időtartam, hiszen maga az egyszerű bejelentés nem számít eljárás megindításának. A 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet 2022 decemberi pontosítása már egyértelműen rögzíti, hogy a kormányzati igazgatási szünet időtartamára tekintettel mikor lehet megkezdeni a lakóházak építését.

A kormányzati igazgatási szünet azt jelenti, hogy egy meghatározott időszakban nem telnek az engedélyezési eljárási határidők. Az azonban kérdésként merült fel, hogy az igazgatási szünetet követő munkaszüneti nap hogyan számítandó. Érdemes tudni, hogy a közigazgatási kereset benyújtására is hosszabb időnk van. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk a földhivatali és tervtanácsi eljárások részletszabályaira is.

Másfél év után lezárult az Opinion Builders Kft. kutatás-fejlesztési projektje, melynek keretében az építészeti tervezés és településrendezés szempontjából legfontosabb hazai jogszabály, az OTÉK BIM szempontú digitalizálhatósága került vizsgálat alá. A szakmai hátteret lelkes, fiatal építészekből, építőmérnökökből, valamint jogászból álló csapat biztosította, a digitalizálható jogszabályoknak való megfelelést Solibri Office programban került vizsgálatra.

Lázás János építési és beruházási miniszterként 2022. szeptemberében adta ki az első jogszabályát, és úgy tűnik ez egyben az utolsó is volt. Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondását követően ugyanis egy új energiaügyi minisztérium jön létre, valamint az Építési és Beruházási Minisztérium hatásköre is kiegészül. A Kormány úgy döntött, hogy a hatáskör változására tekintettel a minisztérium elnevezését is módosítja, így ÉBM rendelet helyett valószínűleg ÉKM rendeletekkel fogunk majd találkozni. A minisztériumban a közelmúltban történt egy jelentős személyi változás is: a miniszterelnök felmentette Horváth Jánost, a településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt.  

Két évvel, 2024. december 31-ig hosszabbítja meg az új lakások értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa alkalmazhatóságát az a kormányrendelet, amely 267/2022-es számon 2022. július 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A határidő az építési engedély véglegessé válását vagy az építés egyszerű bejelentését érinti. A 2026-ig történő alkalmazás lehetőségének határidejét egy 2022 októberében benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó átmeneti szabálya fogja valószínűleg meghosszabbítani 2028 végéig.

Új EU-s fenntarthatósági jelentési szabályok jelentek meg a multinacionális vállalatok számára: a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD). 2024-től a nagyvállalatoknak hiteles módon nyilvánossá kell tenniük jelentésüket a környezetre, az emberi jogokra és a szociális normákra gyakorolt hatásaikról. Ebben segítségükre lesznek a mérhető módon fenntartható épületek. A cikksorozat első része bemutatja, hogy mit jelent a CSRD, NFRD és az ESG.

Az alulbiztosítottság a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázata. Mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget.