2024. október 1-jén lépnek hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) leglényegesebb rendelkezései. A Méptv. teljesen átalakítja a tervezés, az építésügyi engedélyezés és a kivitelezés szabályrendszerét, és az új törvényhez kapcsolódóan több tucat eddig ismert rendeletet cserélnek le (pl. OTÉK, Eljárási kódex) vagy módosítanak (Kivitelezési kódex). Miben változtatja meg mindez az Ön feladatait, az új Méptv. alapján mit kell máshogyan csinálnia, mint korábban? Ha erre keresi a választ, akkor feltétlenül érdemes részt vennie – akár személyesen, akár az online közvetítés megtekintésével – október 15-i konferenciánkon!

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozta az építésügyi engedélyezési eljárásokban az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. A „Korlátozták az ügyfelek iratbetekintési jogát” című cikkünkben írtunk arról, hogy az ügyfelek számára kizárttá tették az ÉTDR-en keresztüli iratokhoz való hozzáférés biztosítását, és a hatóságnál történő iratbetekintést is csak nehezen teljesíthető feltételekhez kötötték. A megjelent tájékoztatásunkkal kapcsolatosan a Lechner Tudásközpont rendkívül hasznos és gyakorlatias észrevételeket küldött az Építésijog.hu szerkesztőségének, amelyeket természetesen be is emeltünk a cikkünkbe. A 2024.09.04. napján kiegészített cikkből egyebek mellett már kiderül, hogy milyen módon tudnak az ügyfelek továbbra is az ÉTDR-en keresztül élni az iratbetekintési jogukkal, illetve, hogy mi volt az oka egyedi kóddal történő ÉTDR iratbetekintés szigorításának.

2024. augusztus 16-ától hatályos az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása. A sajtóban több helyen is megjelent, hogy a jogszabály hatályba lépésével megszűnt az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, de ezt összemosták egyéb olyan változással, amelyek az egyéb ügyféli jogokat érintettek, és az ÉTDR általános tájékoztatási felületén megjelent információkhoz semmilyen köze nem volt. Az biztos, hogy az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetésével a beruházások érintettjei egy fontos, és pótolhatatlan kapaszkodót veszítettek el.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozta az építésügyi engedélyezési eljárásokban az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. Az új jogszabály az ügyfelek számára kizárttá teszi az ÉTDR-en keresztüli iratokhoz való hozzáférés biztosítását, és a hatóságnál történő iratbetekintést is csak nehezen teljesíthető feltételekhez köti. A cikkünket 2024.09.04. napján frissítettük a Lechner Tudásközpont észrevételeivel, amelyből kiderül, hogy milyen módon tudnak az ügyfelek továbbra is az ÉTDR-en keresztül élni az iratbetekintési jogukkal, illetve, hogy mi volt az oka egyedi kóddal történő ÉTDR iratbetekintés szigorításának.

Az ÉTDR általános tájékoztatási felületének megszüntetéséről szóló jogszabályban egyéb, az ügyféli jogokat korlátozó módosítás is megjelent. A 241/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet jelentősen korlátozza, hogy ki lehet ügyfél egy építésügyi engedélyezési eljárásban.

2024. június végén egy igazi „saláta” módosító kormányrendelet jelent meg, „egyes bányászati tárgyú kormányrendeletek módosításáról” címen. Összesen tizennégy kormányrendelet érintett a módosításban, amelynek lényege, hogy a Bányafelügyelet eddigi szakhatósági szerepe több eljárásban megszűnik. A hatóságok 2024. július 1-től már csak - bizonyos feltételek mellett - a határozattal értesítik a Bányafelügyeletet. A Bányafelügyelet szakhatósági feladatainak megszüntetése értelemszerűen azzal jár, hogy az építtetőknek, kivitelezőknek kell sokkal nagyobb körültekintéssel eljárniuk, amire azért is szükségük lesz, mert a bírságösszegek is jelentős mértékben növekedtek. Szintén a salátarendelet alapján a szakmagyakorlói körben már jogszabályi szinten is megjelentek a geotermikus szakmérnökök.

2024. január 1-jén lépett hatályba a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény (Tftv.) legtöbb rendelkezése. A vármegyei területrendezési tervek kivezetésére 2027. július 1-jével kerül sor. A 2024. június végén megjelent, az egyes területfejlesztési és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet is két ütemben módosítja a vonatkozó kormányrendeleti szabályozásokat. A legtöbb rendelkezéséről elmondható, hogy technikai jellegűek, azaz a törvényi változásokból és az időközben megvalósult kormányzati struktúraváltásokból következő módosításokat, továbbá a 2027. július 1-jén hatályosuló módosításokat vezeti át összesen hat kormányrendeleten. A cikkből elérhető Dr. Salamin Géza PhD 2023. évi CII. törvényről tartott előadásának videófelvétele is.

Az Otthonfelújítási Program 2024. július 1-jén, eleve egy hónappal később indult, mint azt eredetileg tervezték, mert a társadalmi egyeztetés során több olyan észrevétel érkezett a minisztériumhoz, amely később valamilyen módon beépült a pályázati felhívásba. Az indulást követően azonban nem sokkal, 2024. július 25-én újabb módosítások történtek. A támogatásokra egyébként is jellemző, hogy a gyakorlat némi változtatást tesz szükségessé a szabályokban. Nagyobb változások azonban nem történtek, inkább kisebb, a részletszabályokat, eljárásrendet vagy használható anyagokat érintő módosításokat építettek be a pályázati szövegbe. Az alábbi cikkben a legfontosabb változásokat emeljük ki.

2023. december 30-a óta hatályos a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) azon rendelkezése, amely a Méptv. 193. § (1) bekezdés c)-g) pontja, valamint a 193. § (3)-(5) bekezdése szerinti építmények megvalósítására irányuló kiemelt beruházások építészeti-műszaki dokumentációjának Országos Építészeti Tervtanács (OÉT) általi véleményezési kötelezettségét írja elő. Kérdésként merül fel, hogyan alkalmazandó e rendelkezés a korábban kormányrendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított azon beruházások tekintetében, ahol a hatályos kormányrendeleti szabályozás ezt kifejezetten kizárja. Egy közelmúltban megjelent kormányrendelet-módosítás segítségével válaszolható meg a kérdés.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) egyik 2024. október 1-jén hatályba lépett előírása rögzíti, hogy az épület belső kialakítására vonatkozó tervekbe kizárólag az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa és haszonélvezője tekinthet bele. A jogalkotó ennek a rendelkezésnek az alkalmazását előrehozta, és már 2024. május 18-át követően életbe lépett az ügyféli jogokat is korlátozó előírás. A cikk címében feltett kérdésre az előző mondatban már meg is adtuk a választ, de fontosnak tartjuk áttekinteni, hogy ez a változás miben érintheti az engedélyezési eljárások kapcsán az ügyfelek jogérvényesítését, vagy éppen a szakértői munkát.

Némi csúszással 2024. július 1-től igényelhető az új Otthonfelújítási támogatás. A korábban oly népszerű elődjétől az új program ugyan jelentősen különbözik, de valószínűleg hasonlóan komoly érdeklődésre tart majd számot, ezért az érdeklődőknek érdemes idejében felkészülni. Megjelent a végleges pályázati felhívás.

Az MTI 2024. május 4-i közleménye szerint Varga Mihály bejelentette, hogy az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát további két évig lehet majd alkalmazni. A kedvezmény a pénzügyminiszter szerint nem csak a háztartásoknak, de az építőiparnak is könnyebbséget jelent.

2021. január 1. és 2022. december 31. között igényelhette a lakosság azt az Otthonfelújítási támogatást, amelynek révén egy maximum 6 millió forintos felújítás 50 százalékát utólagos támogatás keretében visszaigényelhette az államtól. A támogatás igen népszerű volt, így a program vége óta várták az emberek a folytatást. Idén júniustól újra lesz felújítást célzó program, a célja és feltételei azonban mások, mint az elődjéé.

2024. április 18-án jelent meg a kormany.hu oldalon az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításának tervezete. A jogszabály hatályba lépésével megszűnne az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, és jelentősen korlátoznák az építésügyi engedélyezési eljárásokba az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. Az új jogszabállyal az ügyfél-hatóság közötti azon vita is lezárul, hogy az ügyfelek ÉTDR-en keresztül hozzáférhetnek-e az engedélyezési eljárás irataihoz.

A Kormány az orosz-ukrán háborúra tekintettel, a veszélyhelyzet időtartamára módosította a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény egyes rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Csak biztosításközvetítőket érinti az a módosítás, hogy a lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződések esetében a javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át. Az viszont minden biztosítottat érint, hogy a lakásbiztosítások esetében bevezettek egy egyedi felmondási lehetőséget, amelyet első alkalommal 2024. március 31-ig lehet alkalmazni.

2024 év is komoly változásokat tartogat az építésügy területén Magyarországon. Az egyik legfontosabb oka ennek az „új építési törvény”, vagyis a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény ütemezetten történő hatályba lépése. A jogszabályváltozások az építésügy minden területére kiterjednek majd, de vannak olyan témakörök, ahol ezek az új szabályok már hatályba lépnek, a jelenleg hatályos előírások módosításával. A 2023. évi CVII. törvény – egyebek mellett a településképi törvény módosításával – a reklámokkal kapcsolatosan tartalmaz olyan új rendelkezéseket, melyek már év elejétől hatással lesznek a reklámozási tevékenységre és a településképi eljárásokra egyaránt. Az országos reklámkataszterben való regisztráció határideje: 2024. február 1.

A 2023. évi CXVII. törvény számos olyan módosítást vezetett át a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényen (Kbt.), amelyek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklődőknek is. Jelen cikkünkben a 2024. február 1. napjával hatályba lépő legfontosabb változásokat emeljük ki.

2024 az építési jogban egy még soha nem látott változáshullám éve lesz: az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mellett a legalapvetőbb kormányrendeleti szintű jogszabályok helyébe is új jogszabályok fognak lépni. 2024. január 1-jétől az építésügyi engedélyezési eljárások és a közigazgatási peres eljárások előírásaiban is fontos változások történtek. A Méptv. mellett szinte semmilyen figyelmet nem kapott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) lecserélése. A 2024. január 1. napjától hatályos területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény a megújuló területpolitika szakmai, intézményi és pénzügyi alapjait határozza meg, és különösen fontos a települési önkormányzatok szakemberei számára. Az építésügyben dolgozóknak 2024-ben különösen nagy hangsúlyt kell helyezniük a tanulásra. A szakmai rendezvényünkkel igyekszünk segíteni a változások megismerésében, értelmezésében, és bízunk benne, hogy jelentősen le tudjuk rövidíteni a tanulási időszakot, hogy Önök az érdemi munkájukkal tudjanak foglalkozni.

Bár a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) kihirdetése óta tudható, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2024. október 1-jén hatályát veszti, ez nem jelenti azt, hogy a rendelkezései addig ne módosulhatnának. Erre már 2024. január 1-jétől is látunk példát: a közmeghallgatásoknak az érintettek személyes részvétele nélküli megtartását az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény vezette be az Étv-be. Az Étv. egyéb módosításait egy energetikai tárgyú salátarendelet tartalmazza: a külterületi magasépítmények létesítésének új előírásait, illetve a Plázastop Bizottság összetételének módosítását.

2016. őszén lépett hatályba az kormányrendelet, amely több más jogszabály módosítása mellett az OTÉK-ot kiegészítette azzal az előírással, hogy beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12.000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el. A Kormány 2024. január 1. napjától jelentősen enyhítette ezt a korlátozást: főszabályként 700 méterre lecsökkent a 12 km-es védőzóna. Néhány más jellegű korlátozás ugyanakkor egyidejűleg hatályba lépett, ezeket is ismertetjük cikkünkben.