Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 4. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek az Országos Területrendezési Tervet (OTrT.) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét (BATrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

Az Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a sajtóban "Kastélytörvény"-nek neveztek el. A köztársasági elnök azonban nem írta alá az elfogadott törvényt, hanem azt ún. előzetes normakontroll keretében megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata érdekében. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk az ÉKM és a köztársasági elnök álláspontját, valamint az Alkotmánybíróság 2024. január 16-i döntését és indokait. A cikkben kitérünk arra is, hogy az AB határozat alapján a jogalkotó milyen tartalommal terjesztheti elő ismételten a törvényjavaslatot.

A január 1-től hatályos új ESG-törvény jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok életébe, ugyanis kötöttebb lesz a fenntarthatósági jelentések tartalma és formája. Ezáltal a vállalatok fenntarthatósági törekvései átláthatóbbak és összehasonlíthatóbbak lesznek. Az épített környezetnek jelentős felelőssége van az energiafelhasználásban, a vállalatok környezeti lábnyomában és társadalmi hatásában, ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának része kell legyen a minősített, fenntartható ingatlan portfólió.

Az Artifex Kiadó Kft-vel létrejött együttműködés eredményeképpen 10 évvel ezelőtt, 2013-ban indult el az Építésijog.hu előfizetéses szolgáltatása. Szakmai portálunk előfizetéses szolgáltatásának 10 éves jubileumára tekintettel a felhasználóink számára egy – de amint a levelem végén kiderül, inkább két – ajándékkal kedveskedünk.

Egészen 2023 december végéig arra készültek a hulladéktermelő vagy hulladékgazdálkodó szervezetek, hogy 2024. január 1. napjával, a 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet 6-9. §-ai kötelezővé teszi környezetvédelmi felelősségbiztosítás megkötését. A jogalkotó azonban 2023 december 29. napján, még a hatálybalépést megelőzően változtatott a környezetvédelmi felelősségbiztosítás szabályain. A 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet helyett a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza ezt a kérdést.

A Kormány 2023 karácsonya előtt két korábbi veszélyhelyzeti rendeletét is módosította. Egy 2022. évi jogszabály pontosításával egyértelművé vált, hogy a fővárosi településtervet 2025. június 30-ig kell elfogadni. A másik érintett veszélyhelyzeti rendeletet csak pár nappal korábban fogadta el a Kormány, de még úgyis szükségesnek tartotta azt módosítani, hogy az lényegében – a Méptv. hatályba lépése miatt – csak egy nagyon rövid időszakra vonatkozik. Az 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításai a Magyar Rádió épületeinek bontási engedélyezését is érinthetik.

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva. Hiánypótló kiadása a Magyarországon tevékenykedő külföldi szakembereknek, amely információt ad a tűzvédelmi létesítési és használati előírásokról. / The current National Fire Safety Code has not yet been available in English, in a uniform format. Its missing edition provides information on fire safety installation and use regulations for foreign professionals working in Hungary.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 3. része a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket mutatja be.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor léptek vagy lépnek hatályba. A cikksorozat 2. része a 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket tekinti át.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. Az alábbiakban a cikksorozat 1. részét olvashatja, amely általános áttekintést ad a hatálybalépések időpontjairól, és az érintett rendelkezésekről. A cikksorozat további részei - a 4. részt kivéve - már csak előfzetőinknek érhető el.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023. október 18-án terjesztette be a parlamentnek a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat szövegét több ponton módosította, és az egységes javaslattervezetet a 2023. december 12-i ülésnapon fogadták el. A köztársasági elnök december 20-án aláírta a törvényt így már csak a Magyar Közlönyben való megjelenésre kell várni.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügyében óráról órára történnek események, és ezt most nem csak képletesen írjuk. A 2023. december 11-i közmeghallgatás után az Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el, azonban időközben, vagy ezt követően az építésügyi hatóság újabb döntést hozott: második alkalommal is kiadták a bontási engedélyt.

Egy 2023. december 1. napjától hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben korlátozza a helyi örökségvédelmi előírások alkalmazását. Az oktatási célú beruházásokat érintő előírás szerint a helyi önkormányzat az érintett ingatlanok esetében nem is rendelhet el helyi védettséget. A kormányrendeletben az Ngtv-től eltérő feltételek mellett is lehet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítani egyes eljárásokat.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) összevont campust hozna létre a józsefvárosi Palotanegyedben. A beruházás megvalósításához Budapest VIII. kerületében, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen nyolc épületet kell teljesen vagy részlegesen elbontani. A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügye azonban nem általános mederben zajlik. Az illetékes építésügyi hatóság az eljárás kezdetén a kizárását kérte, az önkormányzat pedig igyekszik megakadályozni a bontások egy részét. 2023. december 11-én egy közmeghallgatás végül képviselő-testületi döntéssel zárult, majd pár órával később az építésügyi hatóság újra döntött az ügyben. Pár napon belül megszületett már a második bontási engedély is. A cikkünket az egyes eljárási cselekményeket követően folyamatosan frissítjük.

2023. december 1-én adták át a Prima Primissima díjakat és a Közönségdíjat. A Müpában megrendezésre kerülő eseményen tíz kategóriában, a művészet, tudomány, sport és oktatás, ismeretterjesztés terén kiemelkedő, magyar személyiségeket díjaznak. Magyar építészet kategóriában Prima Primissima díjas: Dr. Ferencz Marcel Habil DLA, építész, egyetemi tanár. Prima-díjat kapott Csillag Katalin, építész és Hegedűs Péter, építészmérnök.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény vagy Ábtv.) a kormány és a szakmai szervezetek közötti érdekegyeztető fórumaként hozta létre az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot. A Tanács alakuló ülésére 2023. december 4-én került sor. A Tanács elnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Október vége óta, amikor a kormány bejelentette a CSOK Plusz érkezését, várakozások és találgatások övezték a 2016. óta létező, ismert, és sokak által igényelt CSOK támogatás utódját. A családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben, így beszámolhatunk a részletes szabályokról.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2023. november 8-tól hatályos 197/D. §-ának (2)-(3) bekezdései szerint a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján a Közbeszerzési Hatóság által vezetett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a továbbiakban: FAKSZ) névjegyzékben szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó 2023. november 8-án a törvény erejénél fogva az állami közbeszerzési szaktanácsadói (a továbbiakban: ÁKSZ) névjegyzékbe vételre kerül. Erről a Közbeszerzési Hatóság 15 napon belül írásban tájékoztatja, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó pedig a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy vállalja-e tevékenységének állami közbeszerzési szaktanácsadóként való végzését.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 2023. november 8-i hatálybalépésével jelentős változások történtek a közbeszerzési eljárásokban is. A közbeszerzési törvényből (Kbt.) kikerültek a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókra (fakszok) vonatkozó rendelkezések, és ezek helyébe az állami közbeszerzési szaktanácsadó lép. A Közbeszerzési Hatóság szükségesnek tartotta, hogy az Ábtv. és a kapcsolódó két új kormányrendelet előírásairól ingyenes tájékoztatást tartson, ami biztosan nagyon hasznos lesz minden érintett számára.