Az Építésijog.hu 2023. őszi rendezvényén – melyen személyesen és online módon is részt lehet venni – lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön átlássa az épületenergetikai követelményeket, illetve az állami, önkormányzati beruházásokat érintő legfontosabb jogszabály-változásokat és gyakorlati tapasztalatokat. Nem elméleti tudást kínálunk: az előadások azt járják körül, hogy mi változik, és az az Ön szakmai tevékenységében hogyan fog megjelenni (új feladatok, új szempontok képében). Jelentkezzen az egyes témaköröket felölelő fél-fél napos konferenciára – vagy akár kedvezményes díjért mindkettőre! A MÉK tagok 2 pontot, míg az ügyvédek akár 9 kreditpontot is szerezhetnek a konferencián.

A 2023. november 1-én hatályba lépő, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló új rendelet előírja, hogy az új számítási módszert az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell közzétenni. Mi is csak késéssel, és "külsős" segítséggel vettük észre, hogy az új számítás nem az Energiaügyi Minisztérium honlapján, hanem a kormany.hu oldalon található meg.

Az épületenergetikai rendeleteket illetően lényegi változások történtek. A 2023 novemberétől hatályos módosítások jelentősen érintik a számítási módszert, a követelményeket és a tanúsítást egyaránt. Sokan kíváncsiak a változások okára és lényegi elemeire, ezért ebben a cikkben ezekről adunk tájékoztatást a BPMK oldalán megjelent szakmai tájékoztatás alapján. Ebben a cikkben nem térünk ki a számítás és tanúsítás részleteit érintő változásokra, azokról külön tájékoztatást adunk.

A kormány célja a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben megfogalmazottak szerint az ország megtisztítása a hulladéktól, ezért támogatja a lakosság körében képződött, hulladékká vált azbeszt tartalmú építőanyag ártalmatlanítását. A  Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) országos azbesztmentesítési pályázatára július 14-étől lehet jelentkezni – jelentette be Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatályba lépését megelőzően váratlan esemény történt: a köztársasági elnök nem írta alá a törvényt, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, hanem annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozta. Az már biztos, hogy – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni a törvény, mivel az AB Alaptörvény-ellenesnek minősítette a törvény néhány rendelkezését, és a honatyák a szükséges módosításokat már csak a szeptemberben kezdődő őszi ülésszakon tudják elfogadni.

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk harmadik része a telekalakítások engedélyezésének településrendezési szakkérdés-vizsgálata kapcsán történt változásokat mutatja be.

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk második része az OTÉK alkalmazási szabályainak pontosítását mutatja be, amely sok jogalkalmazási vitát lezárhat.

Az elmúlt két évben az ingatlanpiacon jelentősen nőtt a kereslet az energiahatékony ingatlanok iránt. A bankok a termékeikkel igyekeznek leképezni az igényeket, így egyre többen kínálnak piaci alapú lakáshiteleket zöld kedvezménnyel. Az ilyen hitelt kínáló pénzintézetek köre bővült most az OTP Bankkal.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat esetében 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra vártunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én sor került. Az Országgyűlés elnöke 2023. július 8-án aláírta és megküldte a köztársasági elnöknek a törvényt, azonban Novák Katalin – az előzetes várakozásokkal ellentétben – nem írta alá azt alá, hanem 2023. július 12-én megküldte az Alkotmánybíróságnak. Az alkotmányossági vétó nem a teljes törvénnyel szemben, annak csak egy kis részével kapcsolatosan indult, azonban ez mégis a teljes Beruházási törvény kihirdetését akadályozza. Szinte biztos, hogy a törvény – az Országgyűlés döntésével ellentétesen – 2023. augusztus 1-jén nem fog hatályba lépni.

A hvg.hu oldalán elérhető kalkulátorral kiszámolhatják a karbonlábnyomukat, nézzék meg, mennyire "terheli meg" a Földet az életmódjuk. Javasoljuk, hogy az első eredmények ismeretében fontolják meg, min tudnak változtatni akár csak apró lépésekkel, majd a jövőben számoljanak ismét, és nézzék meg, mennyivel járultak hozzá a káros környezeti hatások csökkentéséhez.

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 2023. november elsején lép hatályba az új követelményekkel együtt. Ez azt jelenti, hogy a 2023. november 1. utáni hatályú engedélyekre vagy egyszerű bejelentésű új épületekre már az új követelmények vonatkoznak, és a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatályát veszti. Az alábbi cikkben levezetjük, hogy miért javasoljuk, hogy a 2023. november 1. határnap legyen eltolva 2024. június 30-ra, amely így a Közel nulla energiaigény határnapjával is megegyezne.

Alig több, mint egy hónappal azután, hogy módosultak a CSOK és falusi CSOK részletszabályai, a kormány újabb változásokat jelentett be. Ezúttal azonban nem csak az ügyintézés módját vagy a határidőket érintik a módosítások.

Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érinti az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet. A jogszabály telekalakítási rendelkezései az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben jelennek meg, míg a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályát veszti. Cikksorozatunk első része a két településrendezési kódex egymással összefüggő módosításait mutatja be. Egyebek mellett szűkültek az új beépítésre szánt terület kijelölésének esetei, és ideiglenesen alternatívan választhatóvá vált az E-TÉR használata.

A társadalmi egyeztetés követően az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk. A zárószavazásra 2023. júliusi rendkívüli ülésszakon, július 4-én került sor. Amennyiben az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök is aláírja a törvényt, az új rendelkezések – jelentős kivételekkel – 2023. augusztus 1-jétől alkalmazandók.

Előfordulnak olyan ügyek, amikor a peres felek nem is amiatt pereskednek, ami igazán az érdeküket szolgálná. Az alábbi ügyben a kirendelt szakértő hívta fel a felek figyelmét arra, hogy érdemesebb lenne a megegyezés irányába elmozdulni, mivel a vita tárgyához képest olyan értékük van, amelyet közösen sokkal gazdaságosabban tudnak hasznosítani, vagy értékesíteni. A szakértői javaslatnak hála, a per lezárult, és mindkét fél elégedetten hagyta el a bíróságot (ami azért nem jellemző).

Az Építési és Közlekedési Minisztérium honlapján 2023. januárjában tették közzé az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetét.  A Beruházási törvényről készített vezércikkünkből folyamatosan tájékozódhatnak a törvényjavaslattal kapcsolatosa eseményekről. A társadalmi egyeztetés követően a törvényjavalat T/3677. szám alatt, 2023. április 19-én került az Országgyűlés elé, és 2023. június 13. napjától már csak a zárószavazásra várunk.

A sajtóban több olyan cikk is megjelent, amely szerint ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén az energetikai tanúsítvány készítése nem lesz kötelező 2023. november 1-től. Alaposabban megvizsgálva az energetikai tanúsításról szóló jogszabályváltozást ez a kötelezettség nem szűnik meg, csak a részletszabályok módosulnak. Döntően szigorítások lépnek életbe, például rövidebb lesz a tanúsítványok hatálya és csak tanúsító készíthet energetikai számítást. A módszertan változása miatt a korábbi tanúsítványokat nem lehet majd felhasználni.

Az elmúlt évek tavaszi fagykárai jellemzően a gyümölcsösökben okoztak jelentős terméskiesést. A mezőgazdasági termelők részre a védekezés egyik eszköze a telepített szélgépek lehetnek. A jogalkotó egy földügyi tárgyú salátarendeletben ezek telepítését könnyítette meg, azzal, hogy építési engedély nélkül megépíthetővé váltak a fagyvédelmi szélgépekhez tartozó építmények. Az Eljárási kódex 1. mellékletének új pontja azonban ellentmondásos.

A kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel az Építési törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazását a 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet írja elő. A veszélyhelyzeti rendelet 2023 áprilisától kiegészült egyes közlekedési létesítmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira vonatkozó speciális előírásokkal. Az utasforgalmat bonyolító épületek engedélyezése tekintetében már a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének, illetve a Plázastop Bizottságnak döntő szava van.

A Magyarországon kihirdetetett és meghosszabbított veszélyhelyzet miatt külön kormányrendeletek alapján több jogszabályban, így törvényben foglalt eljárásrendtől lehet eltérni a veszélyhelyzet ideje alatt. Az országot érintő korábbi veszélyhelyzetek fennállásakor már voltak speciális rendelkezések a településrendezési eljárásokra vonatkozólag, és a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet egy újabb veszélyhelyzeti szabályozást vezetett be.