Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. A támogatást 2019. december 30-ig, illetve/vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg határáig lehet igénybe venni az előfizetési szándékok bejelentésének sorrendjében, illetve időrendjében.

A vállalkozások és a kereskedők egy egyszerű regisztrációval bekerülhetnek abba a nyilvántartásba, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiválasztja a végrehajtási eljárásaiban közreműködő szervezeteket, kereskedőket. A regisztrációval a vállalkozás része lehet annak a gazdálkodói hálózatnak, ami a NAV megbízásából elvégez egyes speciális szakértelemhez, hatósági engedélyhez kötött feladatokat (takarítás, bontás, hulladék elszállítás). A sikeresen regisztrált kereskedők pedig első kézből juthatnak hozzá az árverésre kitűzött romlandó termékekkel kapcsolatos információkhoz.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. 2021. január 1-től minden új épület esetén minimum 25% megújulóenergia-részarányt kell biztosítani, ami sok esetben kihívás elé állítja a tervezőket. A megújuló energia biztosításának egyik eszköze volt a passzív szoláris nyereség beszámítása. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2019. novemberi módosítása miatt azonban ezt a módszert a továbbiakban nem használhatjuk a megújulóenergia-részarány biztosítására.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

A válasz elég egyszerű, kivitelezési dokumentáció alapján. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (Egyszerű bejelentési rendelet) 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A cikksorozat első részében azt járjuk körül, hogy mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, a második részben pedig összefoglaljuk, hogy mire terjed ki a tervező felelőssége az egyszerű bejelentések esetében készítendő dokumentáció vonatkozásában.

Az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületek szabályozása terén 2019. október 24. napján bekövetkezett változás egy új típusú dokumentációt nevesít: egyszerű bejelentési dokumentáció. Az új típusú dokumentáció bekerült a kivitelezési dokumentációk közé, és a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemei is módosultak.

Az Otthonteremtési Program részeként – elsősorban az egyszerű bejelentés módosulásai miatti – megalkotott „salátarendelet” a Kivitelezési kódexben is kisebb hozott. 2019. október 24. napjától hatályosak a saját célra történő kivitelezés (a korábbi elnevezése: kaláka) és a társtulajdonosi nyilatkozat vonatkozásában bevezetett módosítások. Az alábbi cikkben áttekintjük ezeket változásokat, míg az építési napló és a kivitelezési dokumentáció új szabályainak részleteit az Építésijog.hu előfizetői ismerhetik meg.

2019. október 24. napi hatállyal módosult a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, amely az esetek döntő többségében kivezette a felelősségbiztosítási kötelezettséget. Véleményem szerint ez hiba volt, és a leginkább veszélyeztetett építtetői kört, a természetes személyként lakóházat építtetőket fosztja meg egy biztosítéktól. Valószínűleg az autótulajdonosok is örülnének annak, ha a kötelező felelősségbiztosítást nem kellene fizetniük, kérdés, mit gondolnának erről a változásról, ha náluk keletkezen kár.

A 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet hatályba lépését követő napon a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalást adott ki, amelyből kiderült, hogy az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabályt a kamarával nem egyeztették. A Magyar Mérnöki Kamara – téves számmal – felhívja a figyelmet egy pár hónappal korábban kiadott kormányhatározatra is. 2019. október 28. napján a Magyar Építész Kamara is kiadott egy állásfoglalást.

Mivel az egyszerű bejelentés megtételének és a kivitelezés folytatásának az előírásai változtak, ezért a hatósági bizonyítvány kiadásának a feltételei is módosultak, így például az építési munkaterület visszaadásának ellenőrzése. Érdekesség, hogy a hatósági bizonyítvány elektronikus építési naplóba való feltöltését írja elő a jogszabály, amelyre a legtöbb egyszerű bejelentés esetében már nincs lehetőség.

Az építésügy szereplői részére már maga a kérdés is fura lehet: már hogyan lehetne a kivitelezés legfontosabb dokumentuma nélkül új lakóházat építeni. Az egyszerű bejelentés esetében azonban ez bekövetkezett, és a 2016 óta élő jogintézmény már szinte megszokott módosításai között sajnos nem ez az egyetlen, elsőre meghökkentő új szabály.

Az egyszerű bejelentés jogintézményének 2016. évi bevezetése óta számtalan bizonytalan pontja volt, amelyeket a jogalkotó folyamatosan próbált rendezni, ennek köszönhetően több alkalommal is változtak az előírások. A 2019. október 22-én kihirdetett, és október 24-én hatályba is lépett kormányrendelet - nyolc jogszabályt érintve - teljesen átalakította az eddig ismert szabályokat. Az építésügy minden szereplőjének újra kell tanulnia mindazt, amit az egyszerű bejelentés kapcsán eddig elsajátított. Az Építésijog.hu portálon folyamatosan tesszük közzé a kapcsolódó tájékoztatókat.

Az egyszerű bejelentés szabályai - a 2016. januári bevezetését követő bő egy év alatt - öt alkalommal módosultak jelentősen, de azt követően nem volt érdemi változás. A legutóbbi, 2017. áprilisi változást követően viszont 2019. júliusi és szeptemberi hatállyal is találkozhatunk új rendelkezésekkel. Ismét bővítették a „csonka HÉSZ” rendelkezéseit, és további módosítások várhatók.

Előző évhez képest még emelkedik, de éven belül már tetőzni látszik az építőipar teljesítménye. „Hosszú, meredek emelkedés után 2019 második negyedévében több céginformációs mutató is az építőipari lendület csökkenését vetíti előre” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. Mind építőipari termelés oldalon, mind cégalapítási oldalon hozott meglepetéseket az április-június közötti időszak.

A 2019. évi LXIV. törvény – amely 13 törvény módosítását tartalmazza – egyik kiemelt célja volt, hogy a barnamezős területekre vonatkozó alapvető szabályokat megalkossa. Az Építési törvényben rögzítették a barnamezős terület fogalmát, és a települési önkormányzatok is kaptak egy új településrendezési feladatot.

A 2018 decemberében elfogadott Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénnyel összefüggésben annak egyes végrehajtási rendeleteinek módosítása is megtörtént. Ennek egyik lépéseként 2019 júniusától az OTÉK is módosításra került kisebb, de fontos előírások hatálybalépésével. A rendeletet a meteorológiai obszervatóriumok közelében fekvő ingatlanok tulajdonosai mindenképpen olvassák el, mert szigorú korlátozások vonatkoznak a telkükre.

Magyar Közlöny: 2019. évi 129. szám Módosító jogszabály: 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet Érintett jogszabály: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Hatályos: 2020. január 22. A Magyar Közlöny 2019. július 26-án kihirdetett 129. számában megjelent az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amely 2020. január 22-én lép hatályba. Az OTSZ nagymértékű módosítását jelzi, hogy 106 paragrafus foglalkozik a rendelet módosításával, kiegészítésével és törlésével. A hatályos és a tervezett normaszöveget táblázatba foglaltuk a változások jobb összehasonlíthatósága érdekében. A rendelet mellékleteiben is számos változás történik, amelyeket szintén jelöltünk, így jól látható a táblázatok, ábrák jövőbeni változásai is. Az OTSZ 2020. január 22-én hatályba lépő változásait ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ide kattintva érhető el.  

A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhelyek védelme érdekében korábban a kulturális örökség elemei közé emelte a kiemelt nemzeti emlékhely és ahhoz szorosan kapcsolódó településkép-védelmi környezetének fogalmát is. Ezekre a településkép szempontjából fokozottan védett, kiemelt területekre vonatkozó egyedi településképi követelményeket, valamint azok érvényesítése érdekében a sajátos településképi eszközöket a kiemelt nemzeti emlékhely és településképi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2019. április 24. napjától módosult.

A 2019. március 15-én hatályba lépett előírások alapjaiban alakítják át a tetőtér-beépítés építésügyi követelményeit. Június 6-i konferenciánkon az új jogszabályi feltételek ismertetése mellett részletesen kitértünk az állandó szakmai problémákra (tűzvédelmi, statikai stb.), amelyeket a tervezők mellett a kivitelezőknek, valamint az építtetőknek is tudni érdemes. Az előadásokról készült videófelvételt az Építésijog.hu-előfizetők portálunkon most is megnézhetik.

A bürokráciacsökkentés és a településtervezéssel összefüggő feladatok, eljárások egyszerűsítésének folyamata az elmúlt években indult el, melynek kapcsán eddig is számos jogszabály került módosításra. Az egyszerűsítést célzó intézkedések következő lépéseként 2019. március 14-től a kulturális örökségvédelemmel összefüggésben került sor újabb jogszabály módosításokra, melyek érintették a településrendezési eszközök készítését és a védelemmel érintett épületek építésének véleményezését is. A módosítások alapján a világörökségi területen a homlokzatfelújításához is tervtanácsi vélemény válhat szükségessé.