A 2023. évi CXVII. törvény számos olyan módosítást vezetett át a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényen (Kbt.), amelyek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklődőknek is. Jelen cikkünkben a 2024. február 1. napjával hatályba lépő legfontosabb változásokat emeljük ki.

2024 az építési jogban egy még soha nem látott változáshullám éve lesz: az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mellett a legalapvetőbb kormányrendeleti szintű jogszabályok helyébe is új jogszabályok fognak lépni. 2024. január 1-jétől az építésügyi engedélyezési eljárások és a közigazgatási peres eljárások előírásaiban is fontos változások történtek. A Méptv. mellett szinte semmilyen figyelmet nem kapott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) lecserélése. A 2024. január 1. napjától hatályos területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény a megújuló területpolitika szakmai, intézményi és pénzügyi alapjait határozza meg, és különösen fontos a települési önkormányzatok szakemberei számára. Az építésügyben dolgozóknak 2024-ben különösen nagy hangsúlyt kell helyezniük a tanulásra. A szakmai rendezvényünkkel igyekszünk segíteni a változások megismerésében, értelmezésében, és bízunk benne, hogy jelentősen le tudjuk rövidíteni a tanulási időszakot, hogy Önök az érdemi munkájukkal tudjanak foglalkozni.

Bár a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) kihirdetése óta tudható, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2024. október 1-jén hatályát veszti, ez nem jelenti azt, hogy a rendelkezései addig ne módosulhatnának. Erre már 2024. január 1-jétől is látunk példát: a közmeghallgatásoknak az érintettek személyes részvétele nélküli megtartását az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény vezette be az Étv-be. Az Étv. egyéb módosításait egy energetikai tárgyú salátarendelet tartalmazza: a külterületi magasépítmények létesítésének új előírásait, illetve a Plázastop Bizottság összetételének módosítását.

2016. őszén lépett hatályba az kormányrendelet, amely több más jogszabály módosítása mellett az OTÉK-ot kiegészítette azzal az előírással, hogy beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12.000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el. A Kormány 2024. január 1. napjától jelentősen enyhítette ezt a korlátozást: főszabályként 700 méterre lecsökkent a 12 km-es védőzóna. Néhány más jellegű korlátozás ugyanakkor egyidejűleg hatályba lépett, ezeket is ismertetjük cikkünkben.

Cikkünkben a Méptv.-nek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló a MATrT.-rendelkezéseket érintő azon érdemi módosításait ismertetjük, melyek a Méptv. kihirdetését követő 8. napon, vagyis 2023. december 30-án léptek hatályba. A Méptv. egyebek mellett bevezette a Vízparti Tervet mint új területrendezési tervtípust. A cikkünkből kiderül, hogy mi számít parti sétánynak, balatoni közstrandnak, vagy éppen a Balaton vízparti területeinek? Bemutatjuk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi településére érvényes új zöldterületi és beépítési szabályokat, valamint a Balaton természetes és közcélú partszakaszaira vonatkozó új szabályokat. Arra a kérdésre is választ találnak, hogy a helyi építési szabályzat eltérhet-e a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményektől? A közel harmincezer karakter terjedelmű összefoglalónk az Építésijog.hu Prémium előfizetésével olvasható el.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 5. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó előírásokat (BKÜTrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 4. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek az Országos Területrendezési Tervet (OTrT.) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét (BATrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

Az Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a sajtóban "Kastélytörvény"-nek neveztek el. A köztársasági elnök azonban nem írta alá az elfogadott törvényt, hanem azt ún. előzetes normakontroll keretében megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata érdekében. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk az ÉKM és a köztársasági elnök álláspontját, valamint az Alkotmánybíróság 2024. január 16-i döntését és indokait. A cikkben kitérünk arra is, hogy az AB határozat alapján a jogalkotó milyen tartalommal terjesztheti elő ismételten a törvényjavaslatot.

A január 1-től hatályos új ESG-törvény jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok életébe, ugyanis kötöttebb lesz a fenntarthatósági jelentések tartalma és formája. Ezáltal a vállalatok fenntarthatósági törekvései átláthatóbbak és összehasonlíthatóbbak lesznek. Az épített környezetnek jelentős felelőssége van az energiafelhasználásban, a vállalatok környezeti lábnyomában és társadalmi hatásában, ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának része kell legyen a minősített, fenntartható ingatlan portfólió.

Az Artifex Kiadó Kft-vel létrejött együttműködés eredményeképpen 10 évvel ezelőtt, 2013-ban indult el az Építésijog.hu előfizetéses szolgáltatása. Szakmai portálunk előfizetéses szolgáltatásának 10 éves jubileumára tekintettel a felhasználóink számára egy – de amint a levelem végén kiderül, inkább két – ajándékkal kedveskedünk.

Egészen 2023 december végéig arra készültek a hulladéktermelő vagy hulladékgazdálkodó szervezetek, hogy 2024. január 1. napjával, a 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet 6-9. §-ai kötelezővé teszi környezetvédelmi felelősségbiztosítás megkötését. A jogalkotó azonban 2023 december 29. napján, még a hatálybalépést megelőzően változtatott a környezetvédelmi felelősségbiztosítás szabályain. A 271/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet helyett a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza ezt a kérdést.

A Kormány 2023 karácsonya előtt két korábbi veszélyhelyzeti rendeletét is módosította. Egy 2022. évi jogszabály pontosításával egyértelművé vált, hogy a fővárosi településtervet 2025. június 30-ig kell elfogadni. A másik érintett veszélyhelyzeti rendeletet csak pár nappal korábban fogadta el a Kormány, de még úgyis szükségesnek tartotta azt módosítani, hogy az lényegében – a Méptv. hatályba lépése miatt – csak egy nagyon rövid időszakra vonatkozik. Az 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet módosításai a Magyar Rádió épületeinek bontási engedélyezését is érinthetik.

A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat eddig nem volt megtalálható angol nyelven, egységesen összeállítva. Hiánypótló kiadása a Magyarországon tevékenykedő külföldi szakembereknek, amely információt ad a tűzvédelmi létesítési és használati előírásokról. / The current National Fire Safety Code has not yet been available in English, in a uniform format. Its missing edition provides information on fire safety installation and use regulations for foreign professionals working in Hungary.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 3. része a kiemelt beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket mutatja be.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor léptek vagy lépnek hatályba. A cikksorozat 2. része a 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket tekinti át.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. Az alábbiakban a cikksorozat 1. részét olvashatja, amely általános áttekintést ad a hatálybalépések időpontjairól, és az érintett rendelkezésekről. A cikksorozat további részei - a 4. részt kivéve - már csak előfzetőinknek érhető el.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2023. október 18-án terjesztette be a parlamentnek a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel. Az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat szövegét több ponton módosította, és az egységes javaslattervezetet a 2023. december 12-i ülésnapon fogadták el. A köztársasági elnök december 20-án aláírta a törvényt így már csak a Magyar Közlönyben való megjelenésre kell várni.

A Magyar Rádió egykori épületeinek bontási engedélyezési ügyében óráról órára történnek események, és ezt most nem csak képletesen írjuk. A 2023. december 11-i közmeghallgatás után az Önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el, azonban időközben, vagy ezt követően az építésügyi hatóság újabb döntést hozott: második alkalommal is kiadták a bontási engedélyt.

Egy 2023. december 1. napjától hatályos veszélyhelyzeti kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben korlátozza a helyi örökségvédelmi előírások alkalmazását. Az oktatási célú beruházásokat érintő előírás szerint a helyi önkormányzat az érintett ingatlanok esetében nem is rendelhet el helyi védettséget. A kormányrendeletben az Ngtv-től eltérő feltételek mellett is lehet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítani egyes eljárásokat.