Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az egyszerű bejelentés szabályai - a 2016. januári bevezetését követő bő egy év alatt - öt alkalommal módosultak jelentősen, de azt követően nem volt érdemi változás. A legutóbbi, 2017. áprilisi változást követően viszont 2019. júliusi és szeptemberi hatállyal is találkozhatunk új rendelkezésekkel. Ismét bővítették a „csonka HÉSZ” rendelkezéseit, és további módosítások várhatók.

Előző évhez képest még emelkedik, de éven belül már tetőzni látszik az építőipar teljesítménye. „Hosszú, meredek emelkedés után 2019 második negyedévében több céginformációs mutató is az építőipari lendület csökkenését vetíti előre” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. Mind építőipari termelés oldalon, mind cégalapítási oldalon hozott meglepetéseket az április-június közötti időszak.

A 2019. évi LXIV. törvény – amely 13 törvény módosítását tartalmazza – egyik kiemelt célja volt, hogy a barnamezős területekre vonatkozó alapvető szabályokat megalkossa. Az Építési törvényben rögzítették a barnamezős terület fogalmát, és a települési önkormányzatok is kaptak egy új településrendezési feladatot.

A 2018 decemberében elfogadott Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénnyel összefüggésben annak egyes végrehajtási rendeleteinek módosítása is megtörtént. Ennek egyik lépéseként 2019 júniusától az OTÉK is módosításra került kisebb, de fontos előírások hatálybalépésével. A rendeletet a meteorológiai obszervatóriumok közelében fekvő ingatlanok tulajdonosai mindenképpen olvassák el, mert szigorú korlátozások vonatkoznak a telkükre.

Magyar Közlöny: 2019. évi 129. szám Módosító jogszabály: 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet Érintett jogszabály: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Hatályos: 2020. január 22. A Magyar Közlöny 2019. július 26-án kihirdetett 129. számában megjelent az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amely 2020. január 22-én lép hatályba. Az OTSZ nagymértékű módosítását jelzi, hogy 106 paragrafus foglalkozik a rendelet módosításával, kiegészítésével és törlésével. A hatályos és a tervezett normaszöveget táblázatba foglaltuk a változások jobb összehasonlíthatósága érdekében. A rendelet mellékleteiben is számos változás történik, amelyeket szintén jelöltünk, így jól látható a táblázatok, ábrák jövőbeni változásai is. Az OTSZ 2020. január 22-én hatályba lépő változásait ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT ide kattintva érhető el.  

A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhelyek védelme érdekében korábban a kulturális örökség elemei közé emelte a kiemelt nemzeti emlékhely és ahhoz szorosan kapcsolódó településkép-védelmi környezetének fogalmát is. Ezekre a településkép szempontjából fokozottan védett, kiemelt területekre vonatkozó egyedi településképi követelményeket, valamint azok érvényesítése érdekében a sajátos településképi eszközöket a kiemelt nemzeti emlékhely és településképi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2019. április 24. napjától módosult.

A 2019. március 15-én hatályba lépett előírások alapjaiban alakítják át a tetőtér-beépítés építésügyi követelményeit. Június 6-i konferenciánkon az új jogszabályi feltételek ismertetése mellett részletesen kitértünk az állandó szakmai problémákra (tűzvédelmi, statikai stb.), amelyeket a tervezők mellett a kivitelezőknek, valamint az építtetőknek is tudni érdemes. Az előadásokról készült videófelvételt az Építésijog.hu-előfizetők portálunkon most is megnézhetik.

A bürokráciacsökkentés és a településtervezéssel összefüggő feladatok, eljárások egyszerűsítésének folyamata az elmúlt években indult el, melynek kapcsán eddig is számos jogszabály került módosításra. Az egyszerűsítést célzó intézkedések következő lépéseként 2019. március 14-től a kulturális örökségvédelemmel összefüggésben került sor újabb jogszabály módosításokra, melyek érintették a településrendezési eszközök készítését és a védelemmel érintett épületek építésének véleményezését is. A módosítások alapján a világörökségi területen a homlokzatfelújításához is tervtanácsi vélemény válhat szükségessé.

2015 és 2021 között öt fokozatban szigorodnak az épületenergetikai követelmények. A közel nulla energiaigényű épületek felé vezető úton utolsó előtti lépcső a hatóságok használatára szánt vagy hatóságok tulajdonában álló épületekre bevezetett szigorítás. A hatósági épületekre vonatkozó energetikai előírásoknak való megfelelést nehezíti, hogy a hatóság fogalma nincs egyértelműen definiálva a vonatkozó rendeletekben. Ezért arra vállalkoztunk, hogy három független forrás alapján körbejárjuk, hogy mely új épületekre kötelező a KNE követelményszint a 2019. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakban.

A 2019. március 15-én hatályba lépett előírások alapjaiban alakítják át a tetőtér-beépítés építésügyi követelményeit. Az új jogszabályi feltételek ismertetése mellett az előadások részletesen kitérnek az állandó szakmai problémákra (tűzvédelmi, statikai stb.), amelyeket a tervezők mellett a kivitelezőknek is ismerniük kell. Az új helyzetben a szakemberek mellett a közös képviselőknek és a tulajdonosoknak is érdemes tájékozódniuk a lehetőségekről és korlátokról.

Országos ötletpályázat indul családi házak tervezésére. Az építészeti ötletpályázaton díjazott tervek alapján alakítják ki a jövő év elejétől elérhető Nemzeti Mintaterv Katalógus kínálatát. Az online katalógusban az építkezni vágyó családok döntését, az ideális családi otthon kiválasztását interaktív 3D épületbetekintés, különböző paraméterek szerinti kereshetőség, és az építési költségek leírása is segíti majd.

A 15/2015. (III. 11.) MvM rendelet kiegészült Mőcsényi Mihály emlékére alapított díj részleteivel. Az évenként, március 15. napján átadásra kerülő elismerést első alkalommal dr. Herczeg Ágnes tájépítész, egyetemi docens kapta meg.

2018. december végén az Országgyűlés elfogadta a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (új OTrT). Az új OTrT az indokolásában felvállaltan egy új korszakot nyit, az eddig három külön törvényben szabályozott országos és a két kiemelt térségre vonatkozó területrendezési terveket – az OTrT (2003. évi XXVI. törvény), a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv (2005. évi LXIV. törvény), Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) – egy jogszabályban összefoglalva és részben új részletszabályokat alkotva. Az önkormányzatok újabb jelentős mennyiségi jogalkotási feladatot kapnak, mivel az új OTrT-vel összhangba kell hozniuk a településrendezési eszközeiket.  

Nincs fél éve, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) foglaltak alapján újra engedélyköteles lett a rendeltetés megváltoztatása egyes kereskedelmi építmények kialakításával kapcsolatosan. Az engedélyezési eljárás részletszabályait tartalmazó külön kormányrendeletet 2019. márciusától módosították. A 23/2019. (II. 25.) Korm. rendeletet vélhetően a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések rendezése érdekében fogadták el. Lényeges, hogy a módosítások többségét - kivéve a műszaki dokumentációra vonatkozó előírásokat - már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A jogszabály már kezeli a kereskedelmi építmény és az egyéb építmény önálló rendeltetési egységének átalakítását, rendeltetésmódosítását is, ezzel csökkent az eltérő módon történő értelmezés lehetősége.

2019 márciusától az Építési törvény határozza meg a meglévő épületek tetőterének beépítési feltételeit. Minden tetőtér-beépítést tervezőnek fontos ismernie ezeket az előírásokat, mivel alapvetően befolyásolják a beruházás megvalósíthatóságának feltételeit: lényeges könnyítéseket jelentenek, érdemben szinte az összes fontos helyi településrendezési előírás figyelmen kívül hagyható majd. A törvényi szintű előírások a helyi építési szabályzatok mellett a helyi önkormányzatok parkolást szabályozó rendeleteit is érintik. Gyaníthatóan a tetőtér-beépítésre vonatkozó új előírások a közeljövőben még sok vitát és kérdést fognak generálni, és az önkormányzatoknak intenzíven dolgozniuk kell a szabályozási kereteknek megfelelő előírások kialakításán.

Az Eljárási kódex 2019. februárjától hatályos módosítása az építésfelügyeleti ellenőrzés szabályait is érintette, tovább bevezetett egy új súlyos szabálytalansági esetet. Mivel a végrehajtás már nem az építésügyi hatóságok feladata, ezért a jogszabályból kikerültek a végrehajtás elmulasztásához kapcsolódó bírságra vonatkozó előírások.

Ahogy egyre több építési tevékenységre nem kell építési engedélyt kérni, azzal párhuzamosan csökken azon tevékenységeknek a köre, amelyek tekintetében nem szükséges módosított építési engedélyt sem kérni. Az Eljárási kódexben 2019. február 12-i hatállyal változtak az engedélytől eltérés szabályai, valamint az építési engedélyhez nem kötött tevékenységek listáját tartalmazó 1. számú melléklet is.

A mindennapi építésügyi hatósági joggyakorlatban számos olyan eset fordult elő, amely során egy épület meglétének igazolásához az építtető hatósági bizonyítványt kért az építésügyi hatóságtól, amely alapján az épületet így feltüntethették az ingatlannyilvántartásban. Ez a helyzet sok esetben okozott problémát a semmilyen engedéllyel nem rendelkező, tíz évnél régebben befejezett vagy használatba vett épületek kapcsán, tekintettel arra, hogy nem voltak egyértelműek ezen jogi esetre vonatkozó konkrét előírások az Eljárási kódexben. Régi adósságát rótta le a jogalkotó, amikor a tíz évnél régebben fennálló épületre vonatkozó hatósági bizonyítvány előírásait pontosította.

A 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet olyan jogszabály-módosításokat is tartalmaz, amelyek rendezni hívatottak az építésügyben évek óta gyakorlati dilemmát jelentő jogalkalmazási kérdéseket. Az Eljárási kódexben rögzített változásokkal több tájékoztatóban is foglalkozunk. Az alábbiakban az engedély hatályának meghosszabbítására és a településképi véleményre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be.

Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki, és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A joggyakorlat számtalan kérdést vetett fel, és az építésfelügyeleti hatóságok eljárása is jelentősen különbözött, akár egy megyén belül is. A bizonytalanságok megszüntetése érdekében egészült ki az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet). A jogszabályban egyértelművé vált, hogy az egyszerű bejelentés után engedéllyel folytatódó beruházásnál hogyan kell az építési naplót vezetni.