Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

A 2016 júliusában megkezdett koncepcióváltás újabb lépéseként valamennyi, az építésügyet érintő fontosabb kormányrendelet módosult. A felelős műszaki vezető nélkül végezhető tevékenységek köre jelentősen szűkült, és kevesebb lehetőség van a saját célra történő kivitelezésre is. Az eddig ellentmondó jogszabályok pontosításával 2019 februárjától egyértelművé vált, hogy szükséges-e felelős műszaki vezetői vagy kivitelezői nyilatkozatot tenni az építési napló összesítő lapján. Lényeges változások történtek az egyszerű bejelentésekre és a hatósági bizonyítványokra vonatkozó előírásokban is.

Egy 2017. júniusi módosítást követően az építtető csak akkor kaphatott építésfelügyeleti bírságot, hogy az egyszerű bejelentéstől számított 16. napon megkezdte meg - a hatósági tájékoztatás figyelembe vétele nélkül – az építési tevékenységet. Mivel ez a szöveg csak a 16. napon megkezdett építkezésekre tette lehetővé a bírságot, ez rendkívül lekorlátozta a bírságolható tevékenységek körét. A pontosításra tehát szükség volt, azonban a hatályos szöveg sem teszi sokkal alkalmazhatóbbá a szankciót a hatóságok számára.

Az eddig ellentmondó jogszabályok pontosításával 2019. februárjától egyértelművé vált, hogy felelős műszaki vezetői vagy kivitelezői nyilatkozatot kell-e megtenni az építési napló összesítő lapján. A Kivitelezési kódexben (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) az e-építési napló készenlét megszüntetésének szabályai mellett több kisebb módosítás, kiegészítés is található.

A kivitelezéshez kapcsolódóan 2017. január óta a jogszabályokban átfogó változások nem voltak. Hosszú szünet után megjelent egy, az Építési törvényhez kapcsolódó „salátarendelet”, amely a Kivitelezési kódexben és egyéb a kivitelezéshez kapcsolódó rendeletekben is kisebb változásokat hozott. Folytatódott a 2016. július 1. napján megkezdett koncepcióváltás, amely a kivitelezési dokumentációhoz nem kötött építési tevékenységek végzésével váltja ki az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket. 2019. februárjától a saját részre történő kivitelezés szabályai is módosultak.

Balatonföldvár Város Önkormányzata helyi építési szabályzatról szóló rendeletének 2018. évi módosítása miatt fordultak a panaszosok az alapvető jogok biztosához. A beadvány lényege, hogy az önkormányzat alövezet névvel új területfelhasználási egységet vezetett be, amely közérdekre hivatkozással az adott meglévő övezet alaprendeltetésétől eltérő rendeltetést tesz lehetővé. A Kúria döntése minden önkormányzat számára jelentőséggel bír majd, hiszen iránymutatást ad majd a helyi építészi szabályzatok kapcsán a jogalkotói hatáskör kereteire. Az alábbi tájékoztatóból megismerhető az érintett önkormányzat rendeletéhez kapcsolódó előterjesztés, valamint az ajbh.hu oldalon megtalálható közlemény, valamint a kezdeményezés szövege is.

Az önkormányzatok a helyi adó kiszabása mellett az adófizetési mentességet is csak a törvényi keret között szabályozhatják. A Kúria Önkormányzati Tanácsának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a helyi rendelet az építményadó fizetése alóli mentesség feltételeként előírhatja-e a lakóingatlanba való bejelentkezést.

A Kormány 2019. februári döntésében évenként 1,5 – 1,5 milliárd forintot hagyott jóvá a Népi Építészeti Program további folytatása érdekében. A lebonyolítói feladatok ellátását a Lechner Tudásközpont helyett a Teleki László Alapítvány fogja végezni.

Az EBH2009. 2109. számon közzétett elvi bírósági határozat kimondta, hogy szabályszerű kézbesítés hiányában nincs olyan másodfokú határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatára törvényes lehetőség lenne. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni ettől a határozattól, ezért jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte a jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés joghatályosságának értelmezéséről.

2018. decemberétől újabb beruházást felügyel az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI). Egy két évvel korábbi jogszabály alapján a Kormány által kijelölt beruházások építési engedélyezési és kivitelezési dokumentációinak tervellenőrzésére, és építési műszaki ellenőrzésre a beruházónak az ÉMI-vel kell szerződnie. Egyebek mellett a Miniszterelnökség budavári elhelyezését biztosító, a Budai Várban található Karmelita kolostor felújítása és átépítése, illetve a geszti Tisza-kastély felújítása mellett a volt BÁV Székházat érintő beruházás is az ÉMI feladatkörébe került.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter döntése alapján műemlék lett egyebek mellett a debreceni egyetemi református templomépület és a II. világháborút követően épített hadi építmények, illetve a tiszadobi Andrássy-kastély egykori parkjával tovább nőtt a történeti kertek száma. Ugyanezen, 2018. december 25. napjától hatályos jogszabály szüntette meg a Bem téri Radetzky-laktanya műemléki védettségét is.

Az Európai Unió közel nulla energiaigényű épületekkel veszi fel a harcot a klímaváltozás ellen. Az üvegházhatást növelő szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében 2016. és 2021. között öt fokozatban szigorították, szigorítják az új és a jelentősen felújított épületekre vonatkozó követelményeket. Az energetikai korszakváltás utolsó előtti, negyedik fokozatába léptünk 2019. január 1-jén: ettől a naptól fogva a hatósági épületek már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt, függetlenül attól, hogy mikor adták ki az építési engedélyüket.

Az Országgyűlés 2018. decemberi hatállyal módosította a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) szakvéleményére alapított per szabályait. A módosítás leglényegesebb eleme, hogy egyértelművé vált: a megrendelő is kezdeményezheti a speciális pertípust.

A Kormány az állami magasépítési beruházások kivitelezésének egységes rendszerének kialakítása érdekében új jogszabályokat alkotott meg. 2019 januárjától a hétszázmillió forintot elérő kormányzati magasépítési beruházásokat egy új, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség bonyolítja le. Az e célhoz szükséges eszközrendszert és intézményi rendszert egy külön törvény és egy kormányrendelet határozza meg.

Az építésügyben már megszokott, hogy év végén sok jogszabály-változást hirdetnek ki. Nem volt ez máshogy 2018-ban sem: a december 28-án megjelent, Magyarország egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosította többek között az Építési törvényt is. Az Étv. módosított rendelkezései néhány jelentős változást eredményeznek a településrendezés terén. A záró szakmai véleményre vonatkozó rendelkezések és a 2012. augusztus 6-i OTÉK alkalmazhatóságának előírásai is változtak.

A településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet egyebek mellett módosította a Településrendezési kódex partnerségi egyeztetés szabályaira vonatkozó előírásait is. A módosuló rendelkezések nyomán még nagyobb hangsúlyt kap a településrendezés során a széleskörű nyilvánosság biztosítása, a társadalmi bevonás. Változtak a településképi bejelentési eljárás és a településkép-védelmi bírság befizetésének szabályai is.

Nem minden ingatlantulajdonos tudja, hogy az önkormányzatok nem tudnak korlátlanul, minden következmény nélkül módosítani az adott telek építésügyi szabályain. Az Építési törvény 30. §-a előírja, hogy ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg vagy korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, akkor a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kártalanítást kell kapnia. 2019 januárjában két nagyon lényeges előírással egészültek ki a korlátozási kártalanítás rendelkezései, amelyeket minden érintettnek ismernie kell.

Miután az Építési törvény 2017. április 27-i hatállyal bizonyos esetekben eltörölte a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, a törvény és a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet rendelkezései nem voltak összhangban a támfalépítés és a tereprendezés tekintetében. A jogalkotó a 2018. évi CXXXIX. törvényben szüntette meg az ellentmondást.

Az Építési törvény 2017. április 27-étől hatályos előírásai alapján vált lehetővé, hogy 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó, új lakóépületet is lehessen egyszerű bejelentéssel létesíteni, illetve meglévő épületet bővíteni. A mérethatárt meghaladó épület létesítésének vagy bővítésének egyik feltétele, hogy azt kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából lehet végezni, de a jogszabályok eddig adósak voltak ezen feltétel pontos meghatározásával. Az új törvényi fogalom is hagy a gyakorlat számára megoldandó kérdéseket.  

A Magyar Közlöny 2018. november 27-i számában megjelent kormányrendelet több településrendezési tárgyú jogszabályt módosított, egyebek mellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) néhány előírását is. Az egyik új rendelkezés egy sajátos, a meglévő épületeknek kedvező jogalkalmazást tesz lehetővé az akadálymentesítéssel kapcsolatban.

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter a Magyar Közlöny 185. számában megjelent 30/2018. (XI. 26.) ITM rendeletben határozta meg a 2018. évi minimális építőipari rezsióradíj mértékét.