Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az év vége rendszerint jogszabályváltozások sokaságát hozza el az építésügyben is, nincs ez másképp idén sem. Egymás után megjelenő két kormányrendelettel, de mindkét esetben 2021. január 1-i hatálybalépéssel módosult az OTÉK. A módosítások között főként a beruházók számára rég várt könnyítésekkel találkozunk. A legjelentősebb változások a kertvárosias lakóterületek beépítési lehetőségeinek bővítése, valamint a falusias lakóterületeken megállapítható beépítési magasság növelése. Továbbá 2021-től az OTÉK ismét lehetőséget ad a műanyag gyeprács zöldfelületbe történő beszámítására.

A 2021. január 1-jei KNE határidő előtt az utolsó pillanatban úgy döntött a kormány, hogy a mezőgazdasági épületekhez hasonlóan az alacsony energiaigényű logisztikai és ipari épületeknek sem kell megfelelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek.  

2020. decemberének utolsó napjaiban több ITM rendelet és kormányrendelet tartalmazott épületenergetika témájú módosítást. A jogszabályváltozások nem csak a közel nulla követelmények alkalmazásának határidejét módosították, de számos érdemi változást is eredményeztek az energetikai követelmények rendszerében. Az új előírások meglehetősen eltérő tematikája, és terjedelme miatt cikksorozatban ismertetjük a változásokat az Építésijog.hu oldalon. A folyamatosan megjelenő tájékoztatók elérhetők lesznek az alábbi összefoglaló anyagban elhelyezett linkeken keresztül.  

Évindító webinárium az új építési engedélyezési, településképi, kivitelezési és energetikai követelményekről. 2020 decemberének utolsó napjaiban egymás után jelentek meg az építésügyi salátarendeletek, nem maradt olyan lényeges – az építésügyet érintő – jogszabály, amelyben ne találnák fontos módosításokat (OTÉK, Kivitelezési kódex, Eljárási kódex, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, stb.).

A sok éve zajló bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat mindmáig elkerülte azon építésiengedély-módosítási eljárásokat, ahol az építtető kizárólag a korábbi engedély ütemezésére kért módosított építési engedélyt. Azért is tűntek feleslegesnek ezek az engedélyezési eljárások, mert az építkezés műszaki tartalma tulajdonképpen nem változott. A 2020. decemberi egyik építésügyi salátarendelet már ezt az eljárást is érintette. A 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Eljárási kódex 1. számú mellékletében az engedély nélkül építhető építmények felsorolását, és az engedély nélkül létesíthető előtetők meghatározását is.

A 2020. decemberi építésügyi változások között találhatunk egy olyan apró, de mégis nagy jelentőségű módosítást, amely minden építésügyi engedélyezési eljárást érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt hatályba lépő új, egyszerűsítést célzó jogszabálymódosítások mellett a Kormány az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletben a településképi vélemények engedélyezési hatóságok által történő értékelésének előírásait is átalakította.  

Egy nagyon régi eljárásjogi probléma részleges orvoslására találhatunk új előírást a hatályba lépő Eljárási kódex módosításai között. Számos építkezés esetében megtörtént már, hogy az építtető különböző okokból, de saját hibáján kívül egészen egyszerűen nem tudta beszerezni a használatbavételi eljáráshoz megkövetelt fővállalkozói kivitelezői nyilatkozatot a felépített épületről. Egyes okokra született most az építtetők számára kedvező, de nehezen alkalmazható megoldás.

Az engedély hatálya azért lényeges, mert ezen időtartam alatt végezhető építési engedélyhez kötött építési tevékenység. A kihirdetett veszélyhelyzet alatt több alkalommal is érintette a jogalkotó az építési engedélyek hatályát, és 2021-től radikális változást léptetett életbe ezen a területen: megszüntette az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségét. Egy teljesen új szabályrendszert kell megismerni az építtetőknek, úgy, hogy már a korábban kiadott valamennyi építési engedélyhez kapcsolódó jogosultság is változik. A meglévő engedéllyel építkezők generálisan az eredeti engedélyhez képest egy-egy év további határidőt kaptak az építkezés befejezéséhez, de bizonyos tekintetben szigorodott a használatbavétel előtti kivitelezés feltétele.

A 9/2019. (VI.14.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozását tartalmazza. A kiegészítő szabályok között 2020. év végén hatályba lépett módosítások, amelyeket a folyamatban lévő településrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, fontos változásokat tartalmaznak az általános mezőgazdasági területen kijelölhető övezetekre és azok beépíthetőségére vonatkozóan.

A 2020. év végi építésügyi jogszabálymódosító-csomag a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet (Településrendezési kódex) sem hagyta érintetlenül. A Településrendezési kódex 2021. január 1-jétől hatályos módosítása a polgármester által kiadható hatósági bizonyítványokra vonatkozó szabályok tekintetében tartalmaz újabb módosító rendelkezést. Az alábbi tájékoztatóban kitérünk az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány kibővített adattartalmára is.  

A 2020 októberében az újonnan induló építőipari cégek száma nemcsak hogy évtizedes rekordot döntött, de a cégtörlések számához képesti különbség is soha nem látott magasságokba került.

A 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet számos ponton csökkentette az építtetői kötelezettségeket, de van olyan rendelkezése is, amely a korábbinál nagyobb terhet jelent. Az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentésének szabálya az általános trenddel ellentétes irányba változott. A gyakorlatban sokan összekeverik az egyszerű bejelentési dokumentációtól és a kivitelezési dokumentációtól való eltérésre vonatkozó előírásokat, amely összességében akár több millió forintos bírságot is eredményezhet. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől, a KIHIRDETETT VESZÉLYHELYZET MEGSZÜNTETÉSÉIG KELL ALKALMAZNI.  

A 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben, 2020. december 30-ától jelentősen bővítette az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek körét. A jogszabály az egyszerű bejelentések tekintetében tartalmaz olyan előírásokat is, amelyeket a veszélyhelyzet időtartama alatt megtett valamennyi bejelentésre alkalmazni kell. A tervezői művezetés kötelező esetei a veszélyhelyzet időszakára nagyjából megszűntek, míg a jogszabály a kivitelezési dokumentáció szükségességét is a korábbi előírásoktól eltérően kezeli. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől, a KIHIRDETETT VESZÉLYHELYZET MEGSZÜNTETÉSÉIG KELL ALKALMAZNI.

  A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzeti jogrendben 2020. december 30-ától jelentősen bővült az egyszerű bejelentéssel létesíthető lakóépületek köre, hiszen már 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű és legfeljebb hat lakásos épületet is meg lehet valósítani. A Kormány azonban a nagyobb beruházás lehetőségét szigorúbb követelmények mellett teszi lehetővé, ezért elképzelhető, hogy a beruházók mégis inkább az építési engedélyt fogják választani. A tervezői művezetés szabályait és a kivitelezési dokumentáció szükségességét is eltérően kell ezeknél az építkezéseknél alkalmazni. A jogszabály tartalmaz egy új, kötelező bontási esetet is, amit viszont minden egyszerű bejelentésnél el kell rendelnie a hatóságnak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől, a KIHIRDETETT VESZÉLYHELYZET MEGSZÜNTETÉSÉIG KELL ALKALMAZNI

2016-os bevezetése óta az egyszerű bejelentés szabályrendszere számtalan jelentős változáson esett át. Abban következetes volt a jogalkotó, hogy a lakóépületek közül is csak a kisebb építkezésekre, vagy a természetes személyek saját lakóházainak építésére tette lehetővé az építési engedélyezési eljárás helyett az előzetes hatósági eljárás nélküli beruházást. A 2020 őszén elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben ez a keret is jelentősen kitágult: 2020. december 30-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig sokkal több lakóépület létesülhet egyszerű bejelentéssel. A nagyobb épületek egyszerű bejelentéssel történő építési szándékát mérsékelheti, hogy a veszélyhelyzeti előírások több szigorítást is tartalmaznak. A jelen összefoglalóban bemutatott előírásokat a hatálybalépésüktől a KIHIRDETETT VESZÉLYHELYZET MEGSZÜNTETÉSÉIG KELL ALKALMAZNI.

2014 óta lehetett tudni, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, és az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Sajnálatos módon még a legutóbbi időben is születettek olyan épülettervek, amelyek ezt nem vették figyelembe. Voltak olyan beruházások, amelyek az engedély kiadása vagy az egyszerű bejelentés időpontjában megfeleltek ugyan az energetikai követelménynek, de 2020-ig nem sikerült megszerezni a használatbavételhez szükséges hatósági döntést. A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek fél év haladékot kaptak, az építtetők 2021. június 30. napjáig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt.

Nagyon gyakran találkozhatunk vele, hogy biztosítási szerződésünk évfordulója január 1. napjára esik. Az év vége felé közeledve mindenképp fontos, hogy a felelősségbiztosítási szerződések - megfelelő szakmai szempontból - aktualizálásra kerüljenek.

A Covid-19 okozta járványhelyzet miatt 2020 tavaszán elrendelt veszélyhelyzeti jogrendben a Kormány számos jogalkotási eredménye a veszélyhelyzet megszűntével hatályát vesztette volna. A jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményével összhangban szükséges volt szabályozási átmenetekről is gondoskodnia a jogalkotónak, amely az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi és örökségvédelmi eljárásokat is érintette.

A Budapesti Corvinus Egyetem, együttműködésben a Higher School of Economics (Oroszország), a Matej Bel University (Szlovákia), a Charles University (Csehország) kutatóival közbeszerzési kutatást folytat felmérve a piaci szereplők véleményét. A kérdéseket kutatók állították össze, azok tartalma nem országspecifikus, azaz olyan kérdőív készült, mely minden vizsgált országban értelmezhető a válaszadók számára. A kitöltési határidő: 2020. november 30.

A csatolt összefoglaló tartalmazza a 2021-évi legfontosabb adóváltozásokat, és az őszi adómódosító csomag Parlament felé benyújtott, de még nem elfogadott adóváltozásait. Az építőipar számára fontos változás a helyi iparűzési adóban az ideiglenes iparűzési adóra vonatkozóan történik majd. Az október 13-án benyújtott tervezet még nem tartalmazza az 5%-os áfa szabályait.