Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

Az Otthonfelújítási Program 2024. július 1-jén, eleve egy hónappal később indult, mint azt eredetileg tervezték, mert a társadalmi egyeztetés során több olyan észrevétel érkezett a minisztériumhoz, amely később valamilyen módon beépült a pályázati felhívásba. Az indulást követően azonban nem sokkal, 2024. július 25-én újabb módosítások történtek. A támogatásokra egyébként is jellemző, hogy a gyakorlat némi változtatást tesz szükségessé a szabályokban. Nagyobb változások azonban nem történtek, inkább kisebb, a részletszabályokat, eljárásrendet vagy használható anyagokat érintő módosításokat építettek be a pályázati szövegbe. Az alábbi cikkben a legfontosabb változásokat emeljük ki.

2023. december 30-a óta hatályos a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) azon rendelkezése, amely a Méptv. 193. § (1) bekezdés c)-g) pontja, valamint a 193. § (3)-(5) bekezdése szerinti építmények megvalósítására irányuló kiemelt beruházások építészeti-műszaki dokumentációjának Országos Építészeti Tervtanács (OÉT) általi véleményezési kötelezettségét írja elő. Kérdésként merül fel, hogyan alkalmazandó e rendelkezés a korábban kormányrendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított azon beruházások tekintetében, ahol a hatályos kormányrendeleti szabályozás ezt kifejezetten kizárja. Egy közelmúltban megjelent kormányrendelet-módosítás segítségével válaszolható meg a kérdés.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) egyik 2024. október 1-jén hatályba lépett előírása rögzíti, hogy az épület belső kialakítására vonatkozó tervekbe kizárólag az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa és haszonélvezője tekinthet bele. A jogalkotó ennek a rendelkezésnek az alkalmazását előrehozta, és már 2024. május 18-át követően életbe lépett az ügyféli jogokat is korlátozó előírás. A cikk címében feltett kérdésre az előző mondatban már meg is adtuk a választ, de fontosnak tartjuk áttekinteni, hogy ez a változás miben érintheti az engedélyezési eljárások kapcsán az ügyfelek jogérvényesítését, vagy éppen a szakértői munkát.

Némi csúszással 2024. július 1-től igényelhető az új Otthonfelújítási támogatás. A korábban oly népszerű elődjétől az új program ugyan jelentősen különbözik, de valószínűleg hasonlóan komoly érdeklődésre tart majd számot, ezért az érdeklődőknek érdemes idejében felkészülni. Megjelent a végleges pályázati felhívás.

Az MTI 2024. május 4-i közleménye szerint Varga Mihály bejelentette, hogy az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát további két évig lehet majd alkalmazni. A kedvezmény a pénzügyminiszter szerint nem csak a háztartásoknak, de az építőiparnak is könnyebbséget jelent.

2021. január 1. és 2022. december 31. között igényelhette a lakosság azt az Otthonfelújítási támogatást, amelynek révén egy maximum 6 millió forintos felújítás 50 százalékát utólagos támogatás keretében visszaigényelhette az államtól. A támogatás igen népszerű volt, így a program vége óta várták az emberek a folytatást. Idén júniustól újra lesz felújítást célzó program, a célja és feltételei azonban mások, mint az elődjéé.

2024. április 18-án jelent meg a kormany.hu oldalon az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításának tervezete. A jogszabály hatályba lépésével megszűnne az ÉTDR 2013 óta létező általános tájékoztatási felülete, és jelentősen korlátoznák az építésügyi engedélyezési eljárásokba az ügyfelek személyét és jogosultságaikat is. Az új jogszabállyal az ügyfél-hatóság közötti azon vita is lezárul, hogy az ügyfelek ÉTDR-en keresztül hozzáférhetnek-e az engedélyezési eljárás irataihoz.

A Kormány az orosz-ukrán háborúra tekintettel, a veszélyhelyzet időtartamára módosította a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény egyes rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Csak biztosításközvetítőket érinti az a módosítás, hogy a lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződések esetében a javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át. Az viszont minden biztosítottat érint, hogy a lakásbiztosítások esetében bevezettek egy egyedi felmondási lehetőséget, amelyet első alkalommal 2024. március 31-ig lehet alkalmazni.

2024 év is komoly változásokat tartogat az építésügy területén Magyarországon. Az egyik legfontosabb oka ennek az „új építési törvény”, vagyis a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény ütemezetten történő hatályba lépése. A jogszabályváltozások az építésügy minden területére kiterjednek majd, de vannak olyan témakörök, ahol ezek az új szabályok már hatályba lépnek, a jelenleg hatályos előírások módosításával. A 2023. évi CVII. törvény – egyebek mellett a településképi törvény módosításával – a reklámokkal kapcsolatosan tartalmaz olyan új rendelkezéseket, melyek már év elejétől hatással lesznek a reklámozási tevékenységre és a településképi eljárásokra egyaránt. Az országos reklámkataszterben való regisztráció határideje: 2024. február 1.

A 2023. évi CXVII. törvény számos olyan módosítást vezetett át a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényen (Kbt.), amelyek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklődőknek is. Jelen cikkünkben a 2024. február 1. napjával hatályba lépő legfontosabb változásokat emeljük ki.

2024 az építési jogban egy még soha nem látott változáshullám éve lesz: az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mellett a legalapvetőbb kormányrendeleti szintű jogszabályok helyébe is új jogszabályok fognak lépni. 2024. január 1-jétől az építésügyi engedélyezési eljárások és a közigazgatási peres eljárások előírásaiban is fontos változások történtek. A Méptv. mellett szinte semmilyen figyelmet nem kapott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) lecserélése. A 2024. január 1. napjától hatályos területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény a megújuló területpolitika szakmai, intézményi és pénzügyi alapjait határozza meg, és különösen fontos a települési önkormányzatok szakemberei számára. Az építésügyben dolgozóknak 2024-ben különösen nagy hangsúlyt kell helyezniük a tanulásra. A szakmai rendezvényünkkel igyekszünk segíteni a változások megismerésében, értelmezésében, és bízunk benne, hogy jelentősen le tudjuk rövidíteni a tanulási időszakot, hogy Önök az érdemi munkájukkal tudjanak foglalkozni.

Bár a magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) kihirdetése óta tudható, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) 2024. október 1-jén hatályát veszti, ez nem jelenti azt, hogy a rendelkezései addig ne módosulhatnának. Erre már 2024. január 1-jétől is látunk példát: a közmeghallgatásoknak az érintettek személyes részvétele nélküli megtartását az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény vezette be az Étv-be. Az Étv. egyéb módosításait egy energetikai tárgyú salátarendelet tartalmazza: a külterületi magasépítmények létesítésének új előírásait, illetve a Plázastop Bizottság összetételének módosítását.

2016. őszén lépett hatályba az kormányrendelet, amely több más jogszabály módosítása mellett az OTÉK-ot kiegészítette azzal az előírással, hogy beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12.000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el. A Kormány 2024. január 1. napjától jelentősen enyhítette ezt a korlátozást: főszabályként 700 méterre lecsökkent a 12 km-es védőzóna. Néhány más jellegű korlátozás ugyanakkor egyidejűleg hatályba lépett, ezeket is ismertetjük cikkünkben.

Cikkünkben a Méptv.-nek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló a MATrT.-rendelkezéseket érintő azon érdemi módosításait ismertetjük, melyek a Méptv. kihirdetését követő 8. napon, vagyis 2023. december 30-án léptek hatályba. A Méptv. egyebek mellett bevezette a Vízparti Tervet mint új területrendezési tervtípust. A cikkünkből kiderül, hogy mi számít parti sétánynak, balatoni közstrandnak, vagy éppen a Balaton vízparti területeinek? Bemutatjuk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi településére érvényes új zöldterületi és beépítési szabályokat, valamint a Balaton természetes és közcélú partszakaszaira vonatkozó új szabályokat. Arra a kérdésre is választ találnak, hogy a helyi építési szabályzat eltérhet-e a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményektől? A közel harmincezer karakter terjedelmű összefoglalónk az Építésijog.hu Prémium előfizetésével olvasható el.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 5. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozó előírásokat (BKÜTrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

Az Országgyűlés a 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot. A 2023. évi C. törvény a Magyar Közlöny 2023. december 22-i számában jelent meg. Az eredetileg benyújtott T/5662. számú törvényjavaslat szerint még 2024 februárjában léptek volna hatályba az első előírások, azonban a végleges rendelkezések szerint már a kihirdetést követő 8 napon belül alkalmazni kell egyes új szabályokat. Elég hosszú időt vesz igénybe az egyes rendelkezések hatálybalépésének kigyűjtése, de ezt a feladatot elvégzi Önök helyett az Építésijog.hu cikksorozata, amely részletesen bemutatja, hogy a magyar építészetről szóló törvény egyes előírásai mikor lépnek hatályba. A cikksorozat 4. része a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MATrT.) módosításainak azon részeit ismerteti, amelyek az Országos Területrendezési Tervet (OTrT.) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét (BATrT.) érintették, és 2023. december 30-án már hatályba léptek.

Egyes törvényekben megtalálhatjuk az alábbi rendelkezést: „E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: „. Nagyon hasznos, ha a jogalkotó maga határozza meg, hogy az adott jogszabályt hogyan kell rövidíteni, mert így az egyes jogalkalmazók, vagy éppen a kommentárok egy adott rövidítés esetében ugyanarra a jogszabályra utalhatnak (lásd például: Ákr., Kp., Ptk.). Véleményünk szerint káros az a gyakorlat, amely időről-időre a változatlan számú és című, gyakran hivatkozott jogszabályoknak (közte törvényeknek) más-más rövid megjelölését (rövidítését) vezeti be. Nem ritka, hogy az egyszerre hatályban lévő különböző jogszabályokban is ugyanarra a törvényre (vagy rendeletre) más-más rövid megnevezés vagy rövidítés utal, sajnos az építési jogban is.

Az Országgyűlés 2023. december 12-i ülésnapján fogadta el a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a sajtóban "Kastélytörvény"-nek neveztek el. A köztársasági elnök azonban nem írta alá az elfogadott törvényt, hanem azt ún. előzetes normakontroll keretében megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata érdekében. Az alábbiakban közérthetően összefoglaljuk az ÉKM és a köztársasági elnök álláspontját, valamint az Alkotmánybíróság 2024. január 16-i döntését és indokait. A cikkben kitérünk arra is, hogy az AB határozat alapján a jogalkotó milyen tartalommal terjesztheti elő ismételten a törvényjavaslatot.

A január 1-től hatályos új ESG-törvény jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok életébe, ugyanis kötöttebb lesz a fenntarthatósági jelentések tartalma és formája. Ezáltal a vállalatok fenntarthatósági törekvései átláthatóbbak és összehasonlíthatóbbak lesznek. Az épített környezetnek jelentős felelőssége van az energiafelhasználásban, a vállalatok környezeti lábnyomában és társadalmi hatásában, ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának része kell legyen a minősített, fenntartható ingatlan portfólió.

Az Artifex Kiadó Kft-vel létrejött együttműködés eredményeképpen 10 évvel ezelőtt, 2013-ban indult el az Építésijog.hu előfizetéses szolgáltatása. Szakmai portálunk előfizetéses szolgáltatásának 10 éves jubileumára tekintettel a felhasználóink számára egy – de amint a levelem végén kiderül, inkább két – ajándékkal kedveskedünk.