Milyen feladatai vannak az építési és beruházási miniszternek?

Szerző:  Építésijog.hu

Utolsó frissítés: 2022.06.13. 19:21

Közzétéve: 2022.06.13. 18:38

Ha jól számoltuk, az elmúlt húsz évben hét alkalommal változott az építésügyért felelős minisztérium. 2002. május 27. napjától az építésügy ágazati irányítását a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter helyett a belügyminiszter vette át, majd több átszervezést követően 2014. júniusától az építésügyért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter lett. A 2022. májusi kormányalakítással jött létre az Építési és Beruházási Minisztérium, azonban az építésügy egyes területei mégsem a Lázár János által vezetett minisztériumhoz kerültek.


Magyar Közlöny: 2022. évi 83. szám, 2022. évi 86. szám
Új jogszabály: 2022. évi II. törvény, 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet,
Hatályát vesztette: 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet, 2018. évi V. törvény
Hatályos: 2022. május 25.
 

A minisztériumok elnevezése 2022 májusától


Az Alaptörvény alapján a minisztériumok felsorolásáról az Országgyűlésnek törvényben kell döntenie. A 2022. áprilisi választásokat követően megalakuló Kormány minisztériumainak felsorolását a 2022. évi II. törvény tartalmazza.

Magyarország minisztériumai 2022. május 25. napjától a következők (az építésügyet közvetlenül érintő feladatköröket ellátó minisztériumok esetében a kapcsolódó linket is feltüntettük):
a) Agrárminisztérium,
b) Belügyminisztérium,
c) Építési és Beruházási Minisztérium,
d) Honvédelmi Minisztérium,
e) Igazságügyi Minisztérium,
f) Kulturális és Innovációs Minisztérium,
g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
i) Miniszterelnökség,
j) Pénzügyminisztérium,
k) Technológiai és Ipari Minisztérium [2022. évi II. tv. 1. §].

Magyarország minisztériumainak 2018-2022. közötti felsorolását tartalmazó 2018. évi V. törvény az új jogszabállyal hatályát veszítette. Azt, hogy a korábbi minisztériumok helyébe melyik új minisztérium lépett, vagyis hogyan alakul a jogutódlás kérdése, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete, a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet állapítja meg. Ezt a jogszabályt Kormány Statútum rendeletnek is szokták nevezni.

Gazdaságfejlesztési miniszteri poszt is létezik, Nagy Márton látja el ezt a feladatot. A miniszternek nincs külön minisztréiumi apparátusa, a miniszter tevékenységét a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi ügyletek tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. segíti  [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 103. § (2) bek.; 2018. évi CXXV. tv. 20. § (2) bek. b) pont].

 

Az építési és beruházási miniszter: Lázár János


A törvényből kiderül, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium a Miniszterelnökségből történő kiválással jön létre [2022. évi II. tv. 4. § (1) bek.]. 2014. június 6. napjától az építésügyért felelős miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt [152/2014. (VI. 6.) Korm. rend. 4. § 10. pont; 1997. évi LXXVIII. tv. 4. § (3) bek.].

Kérdésként merülhet fel, hogy miért építési és miért nem építésügyi minisztérium az elnevezés? Külügy, belügy, pénzügy, igazságügy – e minisztérium-elnevezésekben tradicionálisnak tekinthető az „ügy” szótag jelenléte, nem is igen lehetne nélküle magyarul röviden elnevezni e tárcákat. A korábban földművelésügyinek vagy „Építésügyi és Városfejlesztési”-nek nevezett minisztériumok mai jogutódjainak rövidebb megnevezése vélhetően a bürokráciacsökkentési szándékot, és az agrárium vagy az építések-beruházások felé való cselekvő odafordulást tükrözi. Az ágazati szabályozás természetesen mindig az egyik alapfeladatát jelenti a tárcáknak, de e mellett (a kormányfő szándéka szerint, az általa kiválasztott miniszter habitusából is adódóan) a menedzseri, fejlesztői feladatok hangsúlyosabbá válását jelezheti az új megnevezés, és az új építési államtitkár személye is (eddigi szakmai pályafutására rátekintve).

Érdekes, hogy ismét Lázár Jánoshoz, vagyis a 2014-ben a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez került az építésügy miniszteri szintű ellenőrzése. A politikus miniszterjelölti meghallgatásán stílusosan úgy fogalmazott: „építeni jöttem és nem rombolni”. Az index.hu által közzétett összefoglalóból az is kiderült, hogy Lázár János – természetesen nem „hivatalosan” – Országépítési Minisztérium elnevezést adta az új szervezetének.

A miniszterjelölti meghallgatásról – amelyen bemutatásra kerültek az új államtitkárok is – egyebek mellett a portfolio.hu oldalon is találnak részletes tájékoztatást

 


A tervlap.hu oldalon ide kattintva elérhető cikkből elolvashatják, hogy mit lehet tudni a minisztériumi változásokról.

A helyettes államtitkárok kinevezésére 2022. júniusában került sor (a kapcsolódó tájékoztató IDE kattintva érhető el).
 

Mi az építési és beruházási miniszter feladat- és hatásköre?


A Statútum rendelet szerint az építési és beruházási miniszter felel
1. állami beruházásokért,
2. építésgazdaságért,
3. építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,
4. településfejlesztésért és településrendezésért,
5. településkép védelméért,
6. területrendezésért,
7. - kivételekkel – a kulturális örökség védelméért [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 95. §].

Lássuk, hogy az egyes felelősségi körök ellátásához a Statútum rendelet milyen részletszabályokat tartalmaz. Látni fogjuk, hogy egy-egy részterület nem teljes egészében tartozik az építési és beruházási miniszter feladatkörébe, és vannak olyan építésügyet érintő kérdések, amelyek valamiért más miniszter hatáskörébe kerültek.
 

Az állami beruházásokért való felelősség

 

A miniszter az állami beruházásokért való felelőssége keretében - az energetikai rendszert érintő és a védelmi ipari beruházásokat ide nem értve - összehangolja az olyan állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, amelyeket a Kormány más miniszter vagy a Kormány által kinevezett más személy hatáskörébe nem utal [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 96. § (1) bek.]. Itt tehát előfordulhat, hogy a Kormány más minisztert jelöl ki egy állami beruházás felügyeletére, és láthattuk, hogy ez már a Statútum rendeletben is megtörtént (pl. a Budai Várnegyedet érintő beruházásoknál).

A központi költségvetési forrásból megvalósuló vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatok esetében nincs utalás arra, hogy más miniszter is kijelölhető, így az ilyen típusú beruházások minden esetben az építési és beruházási miniszterhez fognak tartozni [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 96. § (2) bek.].

A miniszternek kell gondoskodnia a költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztésekhez szükséges építtetői, illetve közbeszerzés-lebonyolítói, beruházáslebonyolítói és műszaki ellenőri feladatok ellátásáról. A miniszter a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú gazdasági társaságok útján gondoskodik majd a szakemberek bevonásáról [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 96. § (2) bek.].

A vasúti beruházások esetében a miniszter a Kormány által jóváhagyott nyomvonal alkalmazásával, valamint a Kormány döntése szerinti általános fejlesztési követelmények figyelembevételével jár el [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 96. § (3) bek.]. Ezen beruházások tekintetében tehát a Kormány jelöli ki a miniszternek a beruházási kereteket.

 

Az építésgazdaságért való felelősség


A miniszter a Kormány megalakulását követően az egyik legelső célként az építőanyag-ipar szegmensének átalakítását tűzte ki. Az építésgazdaságért való felelőssége keretében a miniszter ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 97. § (1) bek.].

A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében
a) összehangolja - a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is - az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást,
b) ellátja az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügyigazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában (a kormányrendelet szerint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közreműködésével látja el ezen feladatát a miniszter, ami csak azért érdekes, mert – ahogy a következő pontból is kiderül – ezért a területért is a miniszter felelős) [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 97. § (2) bek.].

Érdemes tudni, hogy sok esetekben a tárcán belüli döntés-előkészítés nem egy szervezeti egységnek, hanem többnek a feladata. Különösen igaz ez akkor, amikor több, egymással összefüggő témakör is érintett egy feladat teljesítése során.
 

Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelősség


A miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében
a) előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat,
b) irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e vonatkozásban az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenységét,
c) gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 98. §].

 

A településfejlesztésért és településrendezésért való felelősség


A településfejlesztésért és településrendezésért való felelősség körébe tartozik az alábbi területekre vonatkozó jogszabályok előkészítése:
a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,
b) a településtervezésre,
c) az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,
d) a hátrányos helyzetű településekre,
e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra
vonatkozó jogszabályokat [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 99. §].

E központi jogszabályok (törvények, kormányrendeletek, esetleg miniszteri rendeletek), és legtöbbször a megyei területrendezési tervek keretei között alkothatják meg és fogadhatják el a települési önkormányzatok – az illetékességi területükre, vagy jogszabályban meghatározott esetben azok egy részére – a településfejlesztési és településrendezési terveiket, a partnerségi egyeztetésről szóló rendeletüket.

Érdekesség, hogy kizárólag a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos jogalkotási feladatok nem kerültek az Építési és Beruházási Minisztériumhoz. A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése és szabályozása a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatköre maradt [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 30. § (1) bek. 13. pont; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 41. §].
 

A településkép védelméért való felelősség


A miniszter a településkép védelméért való felelőssége körében
a) előkészíti a településkép védelmével összefüggő törvényi és kormányrendeleti szabályozást,
b) közreműködik a Kormány feladatkörébe tartozó, országos jelentőségű településképi követelmények elősegítését szolgáló eszközök kidolgozásában,
c) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök megalkotásához,
d) figyelemmel kíséri a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámok általános településképi hatásait, szükség szerint előterjesztést készít e szabályozás módosítására [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 100. §].

E központi jogszabályok (törvények, kormányrendeletek, esetleg miniszteri rendeletek) keretei között alkothatják meg és fogadhatják el a települési önkormányzatok – az illetékességi területükre, vagy jogszabályban meghatározott esetben azok egy részére – a Településképi Arculati Kézikönyvüket és településképi rendeletüket, esetleg e mellett a tervtanácsról szóló rendeletüket.

Itt érdemes megemlíteni, hogy 2016 májusában Lázár János volt az előterjesztője – még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként – a T/10728. számú törvényjavaslatnak, amely alapján a jelenleg is hatályos Településképi törvény (2016. évi LXXIV. törvény) megszületett.
 

A területrendezésért való felelősség


A területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat is az Építési és Beruházási Minisztériumban kell előkészíteni. A megyei önkormányzatoknak ezen jogszabályok jelentik a szabályozási keretet akkor, amikor – az illetékességi területükre, vagy jogszabályban meghatározott esetekben azok egy részére – a területrendezési tervüket megalkotják. Magyarország és azon belül két kiemelt térség területrendezési tervét az Országgyűlés alkotta meg (lásd: Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény).

Bizonyos esetekben a területrendezési tervektől eltérést engedélyezhetnek az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (ez az ún. területrendezési hatósági jogkör). A miniszter – a területrendezésért való felelőssége keretében e vonatkozásban – irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét is [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 101. §].

 

A kulturális örökség védelméért való felelősség


A Statútum rendelet a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló beruházásokat, valamint a nemzeti és történelmi emlékhelyeket kiemelte a miniszter feladatköréből, ezen beruházásokkal kapcsolatos döntéseket a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Gulyás Gergely) fogja meghozni [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 95. §; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 30. § (2) bek.; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 48. § (2) bek.].

A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében – a fentiek kivételével – előkészíti a kulturális örökség, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmére, valamint a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokat [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 102. § (1) bek.].

A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében
a) meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét,
b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről,
c) a kultúráért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a világörökséggel kapcsolatos állami feladatokat,
d) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában,
e) ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki tanácsadó testület működtetésével kapcsolatos feladatokat [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 102. § (2) bek.].

 

Nem az Építési és Beruházási Minisztérium feladatköre a lakásgazdálkodás és lakáspolitika


Az építésekhez beruházásokhoz szorosan kapcsolódnak, de – a 2018-2022-i kormányzati ciklushoz hasonlóan – nem az építésügyért felelős miniszter látja el a lakásgazdálkodási és lakáspolitikai feladatokat.

A gazdaságfejlesztési miniszter (Nagy Márton) felel a lakáspolitikáért, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a lakáspiaci folyamatokat, valamint javaslatot tesz a Kormány részére a lakáspolitika fejlesztésére, az ehhez kapcsolódó intézkedésekre [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 103. § (1) bek. 5. pont; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 108. §]. Fontos az is, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter – a gazdaságfejlesztésért való felelőssége keretében – elvégzi az állami építőipari projektek minőségbiztosítását is [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 107. § (2) bek. f) pont].

A lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter a pénzügyminiszter (Varga Mihály) lett [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 148. § (1) bek. 6. pont; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 108. §]. A pénzügyminiszter végrehajtja a Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket, valamint - a gazdaságfejlesztési miniszterrel együttműködve - előkészíti a lakásügyre, a lakásszövetkezetre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályokat [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 156. § (1)-(2) bek.].

A társasházakra vonatkozó jogszabályokat a pénzügyminiszter és az igazságügyért felelős miniszter (dr. Varga Judit) készíti elő [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 121. § (2) bek. h) pont; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 156. § (3) bek.].

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti - az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, a földügyért felelős miniszterrel és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködésben - az ingatlan-nyilvántartás vezetésére, rendszerére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszternek kell gondoskodnia az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról is [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 30. § (1) bek. 10. pont; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 38. §].

A technológiai és ipari miniszter (Palkovics László) felel az energiapolitikáért, amely magában foglalja a fenntartható gazdasági fejlődés, az energiahatékonyság és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtését - így különösen az energiapolitikai, energiahatékonysági, épületenergetikai és épület-energiatakarékossági programok kidolgozását és végrehajtását -, valamint a felújítandó központi kormányzati épületek nyilvántartásának vezetését is [182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 160. § (1) bek. 4. pont; 182/2022. (V. 24.) Korm. rend. 164. § (2) bek.].
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt