Benyújtották a magyar építészetről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek

A magyar építészetről szóló törvényjavaslat 2023. október 5-én került fel a kormany.hu oldalra, és október 12-ig lehetett megtenni az észrevételeket. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során beérkezett észrevételeket három munkanap alatt feldolgozta az Építési és Közlekedési Minisztérium, és 2023. október 18-án már be is terjesztették a parlamentnek a konkrét normaszöveget. Az építési jog legfontosabb jogszabálya a törvényalkotási folyamatban T/5662. szám alatt követhető figyelemmel.

 

A Kormány 2023. október 18-án nyújtotta be a törvényjavaslatot a parlamentnek 

 

A benyújtás dátumából az is kiderül, hogy még éjszakázott is az illetékes munkatárs:

 

 

A T/5662. számú alatt benyújtott, a magyar építészetről szóló törvényjavaslat ide kattintva is megismerhető. A törvényjavaslat indokolásából kiderül, hogy az alapjául szolgáló koncepció, majd a törvény normaszövege széles körű közigazgatási, szakmai és társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. A koncepció társadalmi egyeztetése során több mint 5000 vélemény, a törvény normaszövegének társadalmi egyeztetése során pedig mintegy 700 vélemény érkezett, amelyeket a jogszabály-előkészítő kiértékelt, majd a törvényjavaslatba beépített. Eléggé megfeszített munkára volt szükség a jogszabály-előkészítés végén, hiszen három munkanap alatt került sor a 700 vélemény feldolgozására.
 

Az első átfogóbb, érdemi változásokra csak 2024 októberétől kell számítani

Nem igazán érthető, hogy miért kellett ennyire gyorsan lefolytatni a társadalmi egyeztetést, mivel a változások első üteme csak 2024. február 1-jétől lépne hatályba. A legkorábban alkalmazandó változások lényegében csak a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényt (MATrT.) érintik, és ezen belül is leginkább a Balaton parti területeket érintő változások egy része lép hatályba.
 

A második ütemben, 2024. október 1. napjától lépne hatályba az új törvény döntő része, igazodva az ingatlan-nyilvántartást érintő átfogó módosításokhoz.

Amennyiben a hatálybalépést tartalmazó rendelkezéseket tartalmazó 217. § nem fog módosulni, akkor a Méptv. még egy harmadik és negyedik hatálybalépési ütemet is rögzíteni fog.

A harmadik ütem szerint a Nemzeti Építésgazdasági Nyilvántartás (NÉNY) 2026. január 1-jétől indulhat. A NÉNY keretében a Méptv-ben meghatározott építésgazdasági célok és feladatok, különösen építési anyag ellátásbiztonsága, az átláthatóság érdekében az alábbi elektronikus dokumentációs rendszereket, alkalmazásokat működteti, illetve használja:
a) építési alapanyag adatbázis,
b) építési termék adatbázis,
c) teljesítménynyilatkozat adatbázis,
d) építőipari költségadatbázis és
e) amit kormányrendelet még ekként meghatároz.

A vármegyei önkormányzatok területrendezési feladatait már 2024. október 1-jétől törölné egy sarkalatos rendelkezés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből (Mötv) (262. §), miközben a vármegyei területrendezési tervek kivezetésével összefüggő valamennyi további rendelkezés 2027. július 1-jén lépne hatályba. Elképzelhető, hogy a két különálló dátum csak tévedés, mert ez azt jelentené, hogy a vármegyék nem módosíthatnák a vármegyei területrendezési terveiket több mint 2 és fél éven át. Ez viszont nem lehet jogalkotói cél, mivel nehezen képzelhető el, hogy például gazdaságfejlesztési okok nem legyen szükség tervmódosításokra.
 

Az Építésijog.hu kapcsolódó összefoglaló cikke

 

A magyar építészetről szóló törvény az építési jog területének legfontosabb jogszabálya lesz. Éppen ezért az Építésijog.hu kiemelt figyelmet fog szentelni a törvényjavaslatnak. Az ide kattintva elérhető összefoglaló cikkben fogják megtalálni a témában megjelent cikkeinket, hogy átfogó képet tudjanak kapni az aktuális tudnivalókról, és a szerzőink szakmai álláspontjáról. Az összefoglaló cikkből elérhető egy videó is, amelyben Lázár János építési és közlekedési miniszter mutatja be a törvényjavaslatot.