Építési § jog - pontosan, egyszerűen, közérthetően

02.1.5. Tervtanácsok rendszere, feladatai (1.). A tervtanácsi szintek

Az építtetők az engedélyezési eljárásokat megelőzően találkozhatnak a szakmai tanácsadó testületként eljáró tervtanácsokkal. A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe (miután azonban ezek megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban alig üléseznek). Az építészeti tervtanácsok három szintje: az Országos Építészeti Tervtanács, a területi építészeti tervtanácsok és a helyi építészeti tervtanácsok. 2024. október 1-től előfordulhat az is, hogy egy tervet – szélső esetben – mindhárom szinten véleményeznek. Jelen tájékoztatóban a tervtanácsok felépítését, működését mutatjuk be.

 

Mi a tervtanácsok általános feladata?

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. tv. (Méptv.) szerint a települési környezet, az építészeti örökség védelme és a műemlékvédelem szempontjából nagy jelentőségű településképi eljárásokban, valamint az építésügyi és örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően az eljáró főépítész munkájának segítésére hozták létre szakmai tanácsadó testületként az építészeti tervtanácsokat [2023. évi C. tv. 60.§ (1) bek.].

A településrendezési tervtanácsok feladatát IDE kattintva ismerheti meg [2023. évi C. tv. 64.§ (1) bek.].

A tervtanács – az építészeti-műszaki tervezésben, valamint a műemlékvédelem területén, illetve a településrendezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező – természetes személyekből álló szakmai tanácsadó, véleményező testület [2023. évi C. tv. 60. § (2) bek; 64.§ (2) bek.].

A tervtanácsi eljárásban részt vevő személyek a Tervtanácsi rendelet szerint:
a) a tervtanács elnöke,
b) a szavazati joggal bíró tagok,
c) a tanácskozási joggal meghívottak és
d) a tervtanács titkársági feladatait ellátó személyek.

Az Országos Építészeti Tervtanács elnöke általános elnökhelyettest jelöl ki, a területi építészeti tervtanács, a helyi építészeti tervtanács és a településrendezési tervtanács elnöke elnökhelyettest jelölhet ki [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 3. § (1)-(2) bek.].

A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 35. § (1) bek.].

 

Az építészeti tervtanácsok három szintje

A településrendezési tervtanácsokra vonatkozó szabályokat ITT találhatják meg.

Építészeti tervtanácsok három szinten működ(het)nek.
1. Országos illetékességgel jött létre az Országos Építészeti Tervtanács;
2. a fővárosban és valamennyi vármegyében a területi építészeti tervtanácsok működnek;
3. Helyi (azaz önkormányzati) építészeti tervtanács működik kötelezően: a vármegyeszékhely és a járásszékhely városokban, a fővárosban és a fővárosi kerületekben, kivéve, ha a világörökségi területen való elhelyezkedés miatt a tervtanácsi feladatokat a területi építészeti tervtanács látja el. Egyéb település esetében helyi építészeti tervtanács akkor működik, ha az önkormányzat önkéntesen felállította [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek.; 63. § (1) bek.].
 

	Országos Építészeti Tervtanács	Területi tervtanácsok	Helyi tervtanács
Elnevezés	2021. márciusáig a központi építészeti-műszaki tervtanács elnevezést használták a jogszabályok; majd 2024. szeptember 30-ig e mellett már megjelent az Országos Építészeti Tervtanács megnevezés is. 2024. október 1-től csak az Országos Építészeti Tervtanács név használatos	A tevékenységi területüknek megfelelő elnevezés. pl. Komárom-Esztergom Vármegyei Építészeti és Településrendezési Tervtanács; de a fővárosi területi településrendezési és építészeti tervtanács esetén a „Budapesti Városépítészeti és Építészeti Tervtanács” elnevezés szerepel még 2025-ben is	A „helyi építészeti tervtanács” jelzős szerkezet fokozatosan váltja fel a korábbi „építészeti-műszaki” jelzőt, ha az szerepelt korábban. A „helyi”, a „települési”, az „önkormányzati” jelzők sem szükségszerűen jelennek meg a névben: pl. Hegyvidéki Tervtanács; Újpesti Építészeti Tervtanács
Létrehozásának jogszabályi alapja	Méptv. [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. a) pont]	Méptv. [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. b) pont]	Méptv. [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. c) pont; 225. § (8) bek. 3. pont]. Önkormányzati rendelettel alakítható meg.
Működési területe	Magyarország területe [2023. évi C. tv. 61. § (1) bek.] Kizárólag építészeti-tervtanács	Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességi területe [2023. évi C. tv. 62. § (1) bek.; 64. § (3) bek.] Építészeti és településrendezési tervtanács	A települési önkormányzat közigazgatási területe. Az Mötv. szerinti társulás esetében a társult települések közigazgatási területe.
Elnöke	Országos főépítész [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. a) pont]. A Méptv. szerint csak az ágazati miniszter által irányított minisztérium előírt képesítési követelményekkel rendelkező politikai felsővezetője vagy szakmai felsővezetője lehet (azaz miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár).	Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal működési területén illetékes állami főépítész [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. b) pont]	A települési önkormányzat főépítésze [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. c) pont]; függetlenül attól, hogy önálló települési főépítészről, társult települések főépítészéről vagy (ezek hiányában ex lege) a járásszékhely város főépítészéről van szó
Ki jelöli ki az elnököt?	A kormányfő előterjesztésére a köztársasági elnök (helyettes államtitkár esetén a miniszter javaslatára a miniszterelnök). Az építési és közlekedési miniszter a tárca SzMSz-ében vagy más miniszteri utasításban jelöli ki [2018. évi CXXV. tv.  3. § (3)-(7) bek.; 196. § (2a) bek.; 202. § (2) bek.; 229. § (1) bek.; 234. § (1) bek.; 2023. évi C. tv. 54. § (1) bek.; 59. § (1) bek. a) pont] Lásd még: Lánszki Regő Balázs lett az országos főépítész	A fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető főispán (azzal, hogy kinevezi az állami főépítészt, aki ex lege a területi tervtanács elnöke is lesz) [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. b) pont]	Azzal, hogy a települési önkormányzat dönt építészeti-műszaki tervtanács életre hívásáról, a meglévő főépítésze ennek elnökévé is válik. Ha a főépítész személye változik, a kinevezésével vagy megbízásával válik ő a helyi tervtanács elnökévé [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek. c) pont].
Ki kéri fel a tagjait vagy vonja vissza a felkérésüket? [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 5. § (1)-(3) bek.].	Az OÉT elnöke	A fővárosi és vármegyei kormányhivatalt vezető főispán	Polgármester
Mi határozza meg a feladatkörét?	Méptv.; Tervtanácsi rendelet Lásd: Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.)	Méptv.; Tervtanácsi rendelet Lásd: Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.)	A Méptv. és a Tervtanácsi rendelet keretei között a települési önkormányzati rendelet Lásd: Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.)

 

A döntés a Méptv. alapelveire is alapítható

A Méptv. tíz építészeti alapelvének érvényre juttatása a tervtanácsok legáltalánosabbnak tekinthető feladata. Ezeket mind a településtervek készítése és módosítása, mind a főépítészi és az építészeti tervtanácsi vélemények kialakítása során figyelembe kell venni. A főépítészi és az építészeti tervtanácsi döntés a Méptv.-ben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben nem szabályozott kérdésekben ezekre az alapelvekre is alapítható:
a) a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elvére,
b) a szükséges minimum elvére,
c) a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elvére,
d) a természeti rendszerek megőrzésének elvére,
e) a barnamezős területek elsődlegességének elvére,
f) az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvére,
g) az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elvére,
h) a hazai ellátásbiztonság elvére,
i) a digitalizáció elvére, és
j) a szabályozó felelősségének elvére [2023. évi C. tv. 3. § (1)-(2) bek.].

A Méptv.-nek ez a megfogalmazása egyúttal azt is egyértelműsíti, hogy – az alapelveken túl – a Méptv.-ben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben található valamennyi normatív előírás betartását is vizsgálhatják az építészeti tervtanácsok.

A helyi építészeti tervtanácsok esetében ugyanakkor a helyi jogszabályi követelmények építési tevékenységek során való érvényesítése jelenik meg sajátos tervtanácsi feladatként [2023. évi C. tv. 22. § (2) bek. c) pont].

Álláspontunk szerint azonban a hatályos helyi jogszabályok betartatása nemcsak önkormányzati, hanem állami feladat is: a helyi építési szabályzatban, a településképi rendeletben és az esetleges további érintett önkormányzati rendeletekben foglaltak érvényesítendőek valamennyi szintű tervtanácsi tervvéleményezés során.

Ennek csak látszólag mond ellent az, hogy a Tervtanácsi rendelet meghatározza a dokumentációk minősítésének szempontjait; hiszen ezeket áttekintve még a (helyi) jogszabályok körénél is bővebb felsorolást látunk arra nézve, hogy mely előírásokkal való összhang vizsgálandó: például a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapítások és ajánlások, a világörökségi kezelési tervben foglaltak, stb. [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 31. § (1) bek.; 283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 1. melléklet].

 

2024 októberétől: kifogással lehet élni a tervtanácsi döntéssel szemben

A tervtanácsokra vonatkozó legfontosabb előírásokat a Méptv. VI. (a tervtanácsi szervezetrendszerről szóló) fejezetében találhatjuk meg, míg a működésükre és eljárási rendjükre vonatkozó országos hatályú rendelkezéseket az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. (Tervtanácsi rendelet) tartalmazza.

A Méptv. lényeges újítást vezetett be: az alsóbb szintű építészeti tervtanács véleményével szemben 15 napon belül a felettes építészeti tervtanácshoz lehet kifogással fordulni. Így végső soron akár „háromfokú” is lehet ez az (építésügyi vagy örökségvédelmi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárásokat megelőzően lefolytatott) „előkészítő lépéssor”.

Ugyanis, ha az építési tevékenység végzése hatósági engedélyhez kötött és a Méptv. tervtanácsi vélemény beszerzését írja elő, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tervtanács támogató véleményét. Ha az eljáró építészeti tervtanács véleményével szemben kifogással éltek, a kifogást elbíráló építészeti tervtanács véleményét kell az engedély iránti kérelemhez mellékelni.

A kifogást elbíráló építészeti tervtanácsnak a feladatkörébe tartozó, jogszabályon alapuló véleménye köti az építésügyi hatóságot [2023. évi C. tv. 59. § (4) bek.; 61. § (5) bek.; 62. § (5)-(7) bek.; 63. § (5) bek.].

 

Ki lehet a tervtanács elnöke, illetve tagja?

Az Országos Építészeti Tervtanács elnöke az országos főépítész; a területi építészeti tervtanács elnöke az állami főépítész; a helyi építészeti tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész [2023. évi C. tv. 59. § (1) bek.].

A tervtanácsi elnök, illetve alelnök – az adott napirendi pont tervtanácsi véleményezése során történő részvétele esetén, az összeférhetetlenség esetét kivéve – értelemszerűen szavazati joggal is rendelkezik. Hogy szavazategyenlőség esetén mi a teendő, azt a tervtanács ügyrendjében (vagy helyi építészeti tervtanács esetén önkormányzati rendeletben) lehet szabályozni, erre vonatkozó országos hatályú előírás nem ismert.

Például a már a Méptv. és az új Tervtanácsi rendelet alapján felállt (újraszabályozott) Újpesti Építészeti Tervtanácsnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt [Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2024. (XII. 3.) önkormányzati rendelete az Újpesti Építészeti Tervtanácsról 17. § (3) bek.].

Az építészeti tervtanács tagja az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú, vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett szakképzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, vagy a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján szakértőként nyilvántartásba vett természetes személy lehet.

Az Országos Építészeti Tervtanácsnak, valamint a közhasználatú építmények építészeti-műszaki tervdokumentációját elbíráló építészeti tervtanácsnak egy tagja tájépítész és egy tagja belsőépítész.

Az Országos Építészeti Tervtanács ülésén a Balatoni főtájépítész a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településeken megvalósuló építési beruházások építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezésénél szavazati joggal vesz részt. Az Országos Építészeti Tervtanács ülésén tagként részt vesz az építmény fekvése szerint illetékes állami főépítész, valamint az önkormányzati – a fővárosban a fővárosi és a fővárosi kerületi – főépítész is. Amennyiben az ügy érinti az illetékességi területét, az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti tervtanács ülésén tagként részt vesz a Balatoni főépítész is.

Amennyiben a területi építészeti tervtanács illetékességi területe olyan világörökségi területet érint, amely esetében a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének vagy az azt hordozó attribútumok meghatározásában táji- és természeti értékek is szerepelnek, a területi építészeti tervtanács munkájában kötelezően tagként vesz részt egy tájépítész is.

Ha a járásszékhelyen felállításra kerülő helyi építészeti tervtanácsnál elegendő szakember nem áll rendelkezésre, a területi építészeti tervtanács a fővárosi és vármegyei kormányhivatallal kötött megállapodás alapján átveheti a helyi tervtanács feladatát [2023. évi C. tv. 63. § (4) bek.].

Ezeket az önmagukban is részletes törvényi szabályokat kiegészítik a Tervtanácsi rendelet előírásai.

 

Van arra valamilyen előírás, hogy egy személy csak egy tervtanácsban lehet tag?

Egy személy több tervtanácsban is lehet tervtanácsi tag a Tervtanácsi rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelés mellett. A tervtanácsi tag tervtanácsi tagsága megszűnik a felkérés időtartamának lejártával, a tag halálával, lemondásával vagy a felkérés visszavonásával [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 5. § (5)-(6) bek.].

 

Önkormányzati társulás által működtetett építészeti tervtanács

A Méptv. és a Tervtanácsi rendelet sem rendelkezik arról az esetről, ha a települési önkormányzatok társulása hoz létre és működtet helyi építészeti tervtanácsot; álláspontunk szerint erre a Mötv., azaz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. IV. Fejezete lehetőséget biztosít: a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat (szerintünk ez utóbbi körbe beleérthető a helyi építészeti tervtanács is); ez esetben a társulás nevezi ki a vezetőt, azaz a tervtanács elnökét [2011. évi CLXXXIX. tv. 87. §; 90. § (1) bek.].

Maradt az a szabályozás, hogy a közös önkormányzati hivatal székhely településének főépítésze nem válik főszabályként a többi tagtelepülés főépítészévé, ahogy a székhely település tervtanácsa sem lesz illetékes saját közigazgatási területén túl erre irányuló társulás hiányában. Tervtanácsi társulást a tervtanácsi elnök személyére vonatkozó kógens rendelkezés miatt csak az azonos főépítésszel rendelkező települések alakíthatnak.

Jelenlen tájékoztató közzétételekor (25.02.16.) még nem tudunk hazánkban önkormányzati társulás által működtetett építészeti tervtanácsról. Ha olvasóink tudomást szereznek ilyenről, kérjük jelezzék!

 

Ki lehet bíráló, mi a feladata?

A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel; a bírálóra a tervtanács tagjára vonatkozó szakmai feltételek az irányadók.

A bíráló feladata a tervtanácshoz benyújtott dokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A bírálat elkészítésére elegendő időt, de legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani. A tervtanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt a nem tagként részt vevő bíráló.

A kiemelten védett műemléket, védett műemléket, ezek telkét, a műemléki környezetet és a műemléki területet érintő tervtanácsi eljárásban bírálónak bevonhatók továbbá a beavatkozásnak megfelelő területen jogosultsággal rendelkező örökségvédelmi szakértők vagy egyéb szakértők [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 10. § (1)-(5) bek.].

 

Milyen tiszteletdíj állapítható meg a tervtanácsi feladatok ellátásáért?

A tervtanács ügyrendjében meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg
a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,
b) a tervtanács tagját – az alábbiakban írt foglalt kivétellel – mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett, ideértve a konzultációt is.

A tiszteletdíjat az
a) Országos Építészeti Tervtanács esetében az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (ma az építési és közlekedési miniszter),
b) a területi tervtanács esetén a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter (jelenleg a Közigazgatási és Területfejlesztési Miniszter)
az általa vezetett minisztérium költségvetéséből biztosítja.

Nem jár tiszteletdíj a tervtanács részéről
a) az illetékes főépítésznek,
b) építészeti tervtanácsnál az MMA építőművészeti tagozata akadémikusának vagy a nevében eljáró nem akadémikus köztestületi tagjának,
c) az országos főépítész által kijelölt személynek, valamint
d) az olyan gazdasági társaság által delegált tagnak, amelynek tulajdonosi joggyakorlója minisztérium [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 35. § (2)-(4) bek.].

 

Mi a tervtanács elnökének feladata?

A tervtanács elnöke
a) összehívja a tervtanács ülését,
b) a tervtanács tagjainak egyetértése mellett meghatározza a tervtanácsi ülés napirendjét,
c) vezeti a tervtanács ülését,
d) kiadmányozza a tervtanácsi véleményt,
e) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési és nyilvántartási feladatok ellátásáról,
f) kiadmányozza a tervtanács ügyrendjét, valamint
g) akadályoztatása esetén gondoskodik a helyettesítéséről
[283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 4. §].

Az Országos Építészeti Tervtanács elnöke általános elnökhelyettest jelöl ki, a területi építészeti tervtanács, a helyi építészeti tervtanács elnöke elnökhelyettest jelölhet ki. Az Országos Építészeti Tervtanács elnöke felkéri az Országos Építészeti Tervtanács tagjait, és visszavonja felkérésüket [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 3. § (2) bek.; 5. § (1) bek.].

A területi építészeti tervtanács eljárása esetén a tervtanácsi véleményt a tervtanács elnöke tervtanácsi tárgyalás nélkül a tervtanács tagjainak írásbeli véleményét kikérve is kiadhatja,
a) ha a dokumentáció kapcsán éltek a konzultáció lehetőségével,
b) ha a dokumentáció elutasító tervtanácsi döntés után átdolgozva került újra benyújtásra, vagy
c) ha a felelős tervező azért kezdeményezett újabb tervtanácsi eljárást, mert nem tudott nyilatkozni arról, hogy a tervtanács által véleményezett – vagy a vélemény alapján átdolgozott – dokumentáció és a hatósági eljárásban vizsgált dokumentáció megegyezik [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 19. § (2) bek.; 25. §].

Az elnök a tervtanács tagjain és a Méptv., valamint a Tervtanácsi rendelet szerint meghívottakon kívül más, a dokumentáció tárgykörében érintett személyeket is meghívhat a tervtanács ülésére, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt. A tervtanács elnöke a tervtanács napirend összeállítása során megjelöli, hogy a dokumentációt a teljes meghívotti kör vagy csak a tervtanács delegált tagjainak részvételével történő zárt ülés tárgyalja. A tervtanácsi jegyzőkönyvet annak készítője és a tervtanács elnöke vagy elnökhelyettese minden oldalán aláírják [283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 20. § (2)-(3) bek.; 21. § (3) bek.].

Olyan épület esetében, amelynek a terepcsatlakozásához, lejtős terepen a lejtőoldali legalacsonyabb terepcsatlakozásához mért legmagasabb pontja – beleértve minden építményrészt, a kupolát, saroktornyot, tetőfelépítményt, az épület tetőzetén elhelyezett antennát, kéményt, szellőzőt, egyéb tartozékot és műszaki berendezést – a 65 métert meghaladja, a jogszabályban meghatározott építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárást, valamint az összevont telepítési eljárást tervtanácsi véleményezés előzi meg. Ez esetben a tervtanács elnökének a feladata meghatározni azokat a pontokat, amelyekről készített látvány- és sziluettvizsgálatnak és a látványkapcsolatoknak szerepelnie kell a tervdokumentációban. Ugyanez a feladata a tervtanács elnökének valamennyi, világörökségi területen, világörökségi várományos területen vagy Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő területen elhelyezkedő telek érintettsége esetében is [2023. évi C. tv. 76. § (8) bek; 283/2024. (IX. 30.) Korm. rend. 26. § b) pont; 27. § (2) bek.].
 

Tervtanácsok rendszere, feladatai cikksorozat többi része

2. rész: Milyen terveket kötelező véleményeztetni a tervtanácsokkal?

A cikkben áttekinthető, táblázatos formában találják meg az egyes tervtanácsok véleményezési körébe tartozó ügyeket. Érdemes tudni, hogy ahol az önkormányzat helyi építészeti tervtanácsot igényel, ott valamennyi településképi véleményezéshez kötött tervdokumentáció e tervtanács elé terjesztendő véleményezésre, még a legegyszerűbb esetekben sem elég a főépítész szakvéleménye. 2024. október 1-től már az egyszerű bejelentésű új lakóépület építése esetében is előírható a településképi véleményezés.

3. rész: A tervtanácsi eljárás megindítása

A cikksorozat harmadik részében az építészeti tervtanácsok eljárásának részletes szabályait mutatjuk be. Egyebek mellett az alábbi kérdésekre kaphatnak választ: van-e határidő a dokumentáció benyújtására, a tervtanács milyen határidővel bírálhatja el a terveket, mennyibe kerül a tervtanácsi eljárás?

4. rész: A tervtanácsi vélemény

A cikksorozat negyedik részében az építészeti-műszaki tervtanácsok üléseire és a tervtanácsi véleményre vonatkozó részletes szabályokat ismerheti meg, valamint azt is körüljárjuk, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a tervtanácsi véleménnyel szemben. A cikk az alábbi kérdésekre is választ ad: Az építésügyi hatóságoknak kötelező-e figyelembe venni a tervtanács véleményét? Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?

5. rész: A településrendezési tervtanács

A három szinten működő építészeti tervtanácsok mellett a vármegyei (fővárosi) kormányhivatalokban működhetnek településrendezési tervtanácsok is, amelyeknek a településtervi előírások megalkotása során van szerepe. Miután azonban a településrendezési tervtanácsok megkeresése – az építészeti tervtanácsokétól eltérően – teljes mértékben önkéntes, a gyakorlatban szinte alig üléseznek. Az Építésijog.hu bátorítja a településeket, hogy forduljanak a településrendezési tervtanácsokhoz, hiszen ezzel jó eséllyel megelőzhetőek lennének a tervhibákból adódó, a településtervek hivatalos egyeztetési eljárásának elhúzódásához vezető esetek. Az építészeti tervtanácsokról szóló cikksorozatunk ötödik részéből a településrendezési tervtanácsra vonatkozó speciális rendelkezéseket ismerhetik meg.