Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (1. rész)

Szerző:  Tóth Ferenc,  Dr. Jámbor Attila

Utolsó frissítés: 2022.10.06. 14:22

Közzétéve: 2022.09.02. 15:42

2022 augusztusától jelentősen bővült azon beruházások köre, amelyek engedélyezése előtt be kell szerezni az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményét. A jogszabályokban központi tervtanácsként is megtalálható testület az állami magasépítési beruházások mellett az 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épületet, és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet érintő engedélyezéseknél megkerülhetetlen szereplő lett. Az látható, hogy a megfogalmazás több kérdést is felvet. A tervtanácsi vélemény ráadásul lényegében el is dönti az adott beruházás sorsát, mert ha nem ajánlja engedélyezésre, akkor ezt a hatóság nem bírálhatja felül. Az új előírások vesztesei a települési önkormányzatok lehetnek, akik elveszítik a településképi véleményezési lehetőségüket ezeknél a beruházásoknál. A véleményezési kör bővítésének célja, hogy országosan magasabb építészeti minőséget lehessen elérni.


Magyar Közlöny: 2022. évi 136. szám
Érintett jogszabály: 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet
Hatályos: 2022. augusztus 17.
 

2022 szeptemberében alakult meg az Országos Építészeti Tervtanács


Az epiteszforum.hu adott tájékoztatást arról, hogy Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész elnökletével megalakult az Országos Építészeti Tervtanács, mely augusztus 17-e óta kibővült feladatkört lát el és kiemelt hangsúlyt fektet a magyar beruházások minőségének emelésére.

Az Országos Építészeti Tervtanács neves építészekből áll.  Az alakuló ülésén Lánszki Regő építészeti államtitkár és országos főépítész ismertette az építészeti-műszaki tervtanácsok működésről és feladatairól szóló kormányrendelet részleteit. Az alakuló ülésen elhangzottakról szóló tájékoztatást az epiteszforum.hu cikkéből (a képre kattintva) ismerhetik meg.
 

Kép forrása: https://epiteszforum.hu/megalakult-az-orszagos-epiteszeti-tervtanacs 
Fotó: Bornemissza Péter

 

Milyen beruházásokat véleményez az Országos Építészeti Tervtanács?


A „Tervtanácsok rendszere, feladatai (2.). Milyen terveket kötelező véleményeztetni a tervtanácsokkal?” című tájékoztatónkban táblázatos formában foglaljuk össze, hogy milyen esetekben kötelező az Országos Építészeti Tervtanács és a területi tervtanácsok véleményét bekérni.

2022. augusztus 17-étől három új beruházási csoporttal bővült a kötelező tervtanácsi véleményezés köre. Az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe került az alábbi építészeti-műszaki dokumentációk véleményezése:
- 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület
- Egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület
- Állami magasépítési beruházás

Kérdésként felmerülhet, hogy az új véleményezési körbe tartozó beruházások korábban melyik tervtanács elé tartoztak? Ha volt nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagy műemléki, nemzeti emlékhelyi, műemléki területi, világörökségi területi érintettsége e beruházásoknak, akkor vagy az Országos Építészeti Tervtanács vagy a területi építészeti-műszaki tervtanácsok véleményezhették, minden más esetben településképi véleményezés alá tartoztak.

Az önkormányzat a településképi rendeletében szabályozhatja, hogy a településképi véleményhez mely esetekben van szükség a helyi tervtanács szakmai véleményét kikérni, és mely esetekben elég az önkormányzati főépítész szakvéleménye. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az új előírások alapján az összes belvárosi, és valamivel nagyobb épületek, vagy az intenzívebb lakóterületeken lévő épületek (szinte mind nagyobb 6 lakásosnál) érintve vannak, nem is beszélve a nagyobb egyéb, nem lakáscélú beruházásokról. Ezeknél a projekteknél a települési önkormányzatoknak a településképi véleményezés lehetősége sem marad meg, mivel csak ott élhet a településképi véleményezéssel az önkormányzat, ahol nincs hatásköre a központi tervtanácsnak [419/2021. (VII. 15.) Korm. rend. 44. § (1) bek. a) pont]. A települések szakemberei azért nem fognak kiszorulni a véleményezésből, mivel az epiteszforum.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint az Országos Építészeti Tervtanács új feladataival összefüggő véleményezési eljárásokba az illetékes önkormányzati és állami főépítészeket is be fogják vonni.

Nehezen lehet felmérni, hogy milyen beruházási számokról beszélhetünk a kibővített hatáskör tekintetében. A tervtanácsoknak nincs statisztikai adatközlési kötelezettsége, azt csak az építésügyi hatóságoknak kell teljesíteniük - Lásd: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. mellékletét (építési engedélyezésnél) és 4. mellékletét (használatbavételnél). A lakóépületeknél ennek adattartalma bővebb, a más rendeltetésű épületeknél szűkebb – de a KSH olyan bontásban nem közöl adatokat, amelyekből az adott évben engedélyezett, illetve használatba vett, 5000 m2 hasznos és az 1500 m2 alapterületet meghaladó épületek száma megismerhető lenne. Véleményünk szerint az építésügyi hatóságoktól beérkezett egyedi adatok alapján az ilyen szempontú, ún. egyedi igényre történő adatösszeállítást is el tudná végezni a KSH, ha arra vonatkozó megrendelést kapna.

Az új tárcaként 2022 májusában életre hívott Építési és Beruházási Minisztérium egyik feladata éppen az, hogy a Kormány e szerve biztosítsa minden kormányzati magasépítési beruházásnak (és minden olyan önkormányzati magasépítési beruházásnak, amely központi költségvetési támogatás felhasználásával valósul meg) az átláthatóságát, a rájuk vonatkozó műszaki, pénzügyi és más adatoknak az egy helyen történő elérhetőségét, illetve – a jelen módosítás segítségével – az egységes szempontrendszerű tervtanácsi véleményezését.

Az epiteszforum.hu oldalon megjelent tájékoztatás szerint Lánszki Regő államtitkár, országos főépítész az alábbiakat mondta az Tervtanács 2022. szeptember 1-jén megtartott alakuló ülésén:

„Vissza kell szorítanunk a rossz tájolású, nem megfelelő minőségű anyagokból épült, környezetükhöz nem illeszkedő épületeket. A helyi közösségek és főépítészek bevonása pedig a helyismeret miatt elengedhetetlen, hogy sehol ne épülhessen meg olyan állami vagy piaci beruházás, melyet a helyi lakosok nem szeretnének."


A cikksorozatunk 2. részéből derül ki, hogy álláspontunk szerint az új véleményezési kör ténylegesen milyen beruházásokat érint, illetve hogyan kell a módosított előírásokat alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben.
 

Az Országos Építészeti Tervtanács véleménye köti az engedélyező hatóságot!


A Tervtanácsi rendelet korábban csak annyit írt elő, hogy az Országos Építészeti Tervtanács és a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményét az eljáró hatóság az eljárása, döntése meghozatala során érdemben vizsgálja [252/2006. (XII. 7.) Korm. rend. 16/A. §].

2022. augusztus 17-étől azonban a hatóságok részére – az érdemi vizsgálati előírása mellett – további kötelezettségeket is előírtak. Az építésügyi hatóság az alábbi építési tevékenységek építési engedély iránti és az elvi építési keretengedély iránti kérelmet köteles elutasítani, ha azokat az Országos Építészeti Tervtanács engedélyezésre nem ajánlotta [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 18. § (4) bek. c)-e) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 25. § (3) bek. c)-e) pont; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 4. § (1)-(2) bek.]:
a) állami magasépítési beruházás,
b) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület,
c) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület.

Az építésügyi hatóság az integrált építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a 65 méternél magasabb épületek, valamint az állami magasépítési beruházás esetében a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében nem ajánlotta (az Országos Építészeti Tervtanács központi építészeti tervtanács elnevezéssel szerepel az Eljárási kódexben). Hasonló rendelkezés található a telepítési engedélyek vonatkozásában is [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 33. § (1) bek.; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 35. § (9) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 19. § (4) bek.; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 4. § (5) bek. b) pont].

Az Eljárási kódex a fennmaradási engedélyezési eljárásokban csak az állami magasépítési beruházásokra tartalmazza, hogy az Országos Építészeti Tervtanács negatív véleménye esetében nem lehet engedélyt adni [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 44. § (1) bek. b) pont; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 4. § (3)-(2) bek.].

A tervtanácsi véleménnyel szembeni jogorvoslati lehetőségekről lásd: Tervtanácsok rendszere, feladatai (4.). A tervtanácsi vélemény

 

Meg lehet-e tagadni az engedély kiadását, ha a tervtanács elfogadta a tervet?


A jogszabály nem kezeli azt az esetet, hogy a hatóság az Országos Építészeti Tervtanács ajánlása esetében megtagadhatja-e az építési engedély kiadását. Mivel nincs ilyen előírás, ezért az építésügyi hatóság akkor is elutasíthatja az építtető kérelmét, ha egyébként az Országos Építészeti Tervtanács feltétel nélkül ajánlja a dokumentációt engedélyezésre.

Ennek valószínűleg az az indoka, hogy az engedélyezési eljárásban a dokumentációt több szempont alapján, szakkérdések vizsgálata, és esetleg szakhatóságok bevonásával vizsgálják, ezért felmerülhet olyan tény, amit a tervtanács nem vett figyelembe (például a helyi építési szabályzatban foglaltaknak való megfelelést).

 

Az örökségvédelmi hatóság sem adhat engedélyt a negatív tervtanácsi véleménnyel ellentétesen


Az örökségvédelmi hatóság esetében is bevezetésre került a tervtanácsi vélemény kötőereje. 2022. augusztus 17-étől az örökségvédelmi hatóság az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, és azt az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta [68/2018. (IV. 9.) Korm. rend. 66. § (9a) bek.; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 6. § (1) bek.]. Ha a tervezett tevékenység állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához igazolni kell, hogy az Országos Építészeti Tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre ajánlotta [68/2018. (IV. 9.) Korm. rend. 73. § (4a) bek.; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 6. § (2) bek.].

A 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet fenti módosításait már a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell [68/2018. (IV. 9.) Korm. rend. 119. § (9) bek.; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 6. § (3) bek.].

Lásd még: Az Országos Építészeti Tervtanács dönt a nagyobb volumenű beruházásokról (2. rész)
 


A cikkben szereplő témáról további részleteket ismerhetnek meg az alábbi szakmai konferencián és webináriumon (program és részvételi feltételek a plakátra kattintva olvashatók)
 

Időben értesítjük önt
a jogszabályváltozásokról

Kérje INGYENES értesítőnket a változásokról! Sok időt megtakaríthat, elkerülheti a bírságokat és jogvitákat!

Feliratkozás itt